Állami gimnázium, Munkács, 1895
10 telettel reájok ! Az egyik fa, talán hallottátok hírét, a budai hegyek között a legutóbbi időkig fennállott úgynevezett Normafa. A hagyomány azt tartja felőle, hogy 400 év előtt, az igazságos Mátyás király ültette. A másik, e nemben nevezetes ültetés a közel 200 es/tendőt látott hárs«, a zborói várkastély külső udvarán, melyeknek árnyában Rákóczy Ferencz fejedelmünk tartotta híres gyűléseit. Nincs igaz érzelmű magyar hazafi, kit ha utja Sáros-megye felső vidékeire vezet, el ne zarándokolna e mai napig is hatalmasan diszlő hársfák lombjai alá, hogy legalább egy sóhajjal ne áldozzon a dicső fejedelem emlékének ! Ti is, kedves gyermekeim, késő utódaitok is, járuljatok kegyelettel majd évtizedek, évszázadok multával e most ültetett fák tövéhez . . Jusson eszetekbe, hogy a millenium emlékére ültettettek e fák, azon milleniuméra, melyben legnagyobb, legdicsőbb volt a magyar!,. . Éljen a haza ! 8. sz. Szózat. Énekli a főginin. daloskör. Ezt követőleg a főgimn. tanulóifjúsága, katonai sorrendben, díszzászlójának elül vitele mellett a közönség részvételével a teremből a főgimn. parkjába vonul, megtekintendő ama 32 darab, az ezredév emlékére pár héttel előzőleg elültetett hárs- és vadgesztenye-fa csemetének elhelyezését, melyek hivatva vannak a késő utókornak évszázadok multával is tanúskodni arról, hogy a magyar hazában, a honfoglalás ezredik évében élt nemzedék nemcsak élt, de tisztelte őseinek emlékét, szerette hazáját és tőle telhetőleg igyekezett lerakni a második évezred szilárd, megdönthetlen és mindamellett gyöngéd kegyelettel köiülöveclzett alapjait, Ékesen szóló bizonysága az ifjúi lelkesedésnek mindazon dolgok iránt, melyek a nemzeti hagyományoknak fenntartása, ezredéves állami életünknek uj emlékekkel, jelentős és tartós alkotásokkal való erősbitésére és a késő utódokra való hagyományozására törekszik, azon ilagy buzgóság, melvlyel a pusztaszeri Arpád-halmon emelendő emlék eszméje tanulóifjuságurík körében találkozott, midőn pár heti gyűjtés eredményekép 58 frt. 10 krt. küldöttünk annak megvalósítására. \ szegény laiuilúka) segilő egyesület megalapítása. Dl. Wlassics Gyula vall. és közokt. m. k. min. ur Ó Excellentiájának érdeme, hogy ez egyesület fennállása ma már biztosítva van, kiadván 1893. évi máj. 21-én 11.670. számú intézvényét, melyben a milleniumi alkotások keretében a Segítő-egyesületek megalapítására hiyja föl a tanári testületek figyelmét. A „kishitűek vagy a hamar csüggedők vigasztalására, nem lesz érdektelen Ő Excellentiája idézett rendeletének záradékáról tudomást venni, midőn buzdító szavainak befejezésekép mondja, hogy: »Éppen nem tartom szükségesnek, hogy a tanintézetek azonnali nagy eredmények kedveért szerfelett nagy arányokban indítva meg a gyűjtést, túlságos mértékben vegyék igénybe a közönség anyagi hozzájárulását. Elegendő, ha megkezdik a munkát, megvetik az egyesületnek alapját egyelőre serényebb keretben teremtik meg az alapot : mert bizton remélhető, hogy a már létesített segély egyesület vagy segélyalap állandóan emlékeztetni fogja a nemeskeblüekct az adakozásra s a jótékonyság müvének minél nagyobb mértékben való további gyakorlására.« 1896. évi január 5-én gyűlt egybe azon érdekeltség, mely habozás nélkül kijelentette készségét ez eszme szolgálatába szegődni, kiadván a Felhivást, melyet alább egész terjedelmében megörökíteni hálás kötelességnek ismerünk:
