Állami gimnázium, Munkács, 1895

III. Ä gimnázium keletkezése. Munkács központja lévén a munkács-szentmiklósi uradalomnak, mely 1864-iki számítás szerint 24,194-10 k. holdat tett, az intelligentiának nagy tömegét gyűjtötte itt össze, kik legnagyobb részben magasabb iskolákból kerülvén ki, mint családos emberek nyomasztóan érezték a felsőbb iskolák hiányát. Magok ugyan elég kényelmesen éltek, de ha gyermekeik nevelésére kellett elszakítani a saját megélhetésökre szánt javadalmazásokból valamit, azt mái' a legtöbben nemcsak megérezték, de meg is sínylették. Nem csoda tehát, ha a város polgárságával egyetértve az eszmét folytonosan élesztgették és fentartották s létrehozatalában vállvetve munkálkodtak. A gimnáziumnak 18689-ik tanévről kiadott első értesítőjében az van mondva, hogy az eszme egy felsőbb tanintézet felállítására vonatkozólag már a mult században született meg. midőn Schönborn Jenő Ervin gróf a Csernekhegyen levő sz. Bazilról czímzett gör. kath. szerzetesekhez az ellene támasztott igényper kiegyenlítése végett 1765. okt. 6-án kelt iratában igv nyilatkozik: „Eo tamen non obstante ego pro contestando propenso animo meo fato s. a. t. nationis ruthenicae et publici boni juxta ideám meam, quae in eo constitit, ut Munkácsini scholae erigantur et ibidem studia humaniora doceantur, impendat". Ezen óhajtás azonban nem látszik komolynak lenni, ha figyelembe vesszük azt, hogy a munkácsi gör. katholikus püspök, — aki akkor még a csernekhegyi két kis szobácskában húzódhatott meg —, ez idő tájban, 1743—46 közt állította fel az iskolát, „melyben felsőbb tudományokon kívül hittudományra is taníttatott a magát papságra elszánt ifjúság". Mert, ha a nemes gróf hajlandó lett volna a püspököt támogatni az iskola fentartásában, akkor bizvást föltehetjiik, hogy nem lett volna szükség külön iskola létesítésére, s akkor ez iskola nem lett volna arra kényszerülve, hogy Ungvárra költözzék át. Igaz, hogy a püspöki iskola tanítási nyelve az orosz nyelv volt, de ha a feltartási költséghez hozzá járult volna az uradalom tulajdonsa, abba is beleszólhat és változtathat vala rajta az idők folyamán. Ezen föltevést a későbbi eljárások teljesen igazolják. A püspöki iskola rövid ideig volt Munkácson, mert Mária Therézia a jezsuitáktól elvett ungvári lakot és birtokot a gör. kath. püspöknek adományozván, az iskola már 1777-ben oda költözött át s három év múlva a püspöki székhely is oda tétetett A város értelmi közönsége azonban nem nyugodott meg az állapotok felett, az 1790-iki országgyűléshez felterjesztést intézett a végből, hogy Munkácson felsőbb iskola állítassék fel a tanulmányi alap terhére. Erre a főtanács utján 1790. év jul. 30-áról 19.849 sz. a. a kassai kerületi főigazgatósághoz s ettől közvetlen a város közönségéhez ugyan ez év nov. 12-ről pedig 26.172. sz. a. Pozsonyból a megyéhez érkezett