Állami gimnázium, Munkács, 1895

somnak jelentése alapján a városnak f. évi márcz. hó 28 án tartott képviseleti közgyűlésében hozott határozatára és f. évi április hó 1-én 1700. sz a. tett felterjesztésére való utalással értesítem a várost, miszerint az esetre, ha a törvényhozás a szükséges fedezetet megadja, kész vagyok a jövő évi állami költségvetési javaslat törvényerőre való emelkedésének idejétől kezdve a munkácsi állami algimnáziumot a következő feftételek mellett nyolcz osztályú állami főgimnáziummá fejleszteni. 1. A város köteles a főgimnázium számára a jóváhagyásom alá terjesztendő tervek szerint tornacsarnokkal ellátott czélirányos uj épületet emelni és azt a szükséges bútorzattal felszerelni,, a mikor is a jelenlegi épületet szabad rendelkezési joggal a város tulajdonába fogom bocsátani. 2. A város köteles lesz a kezelésére bízott gimnáziumi alapítványok kamatai fejében fizetett évi 1074 frton felül a gimnázium fentartásához évi 2926 frttal járulni, a mely összegből a fokozatos fejlesztés tartama alatt csak a megfelelő részlet, jelesül egy-egy osztály után ezen 2926 frtnak egy negyede lesz fizetendő. E hozzájárulás nem szenved csökkenést akkor sem, ha az épület elkészül, a melyben az igazgató természetbeni lakást fog kapni. 3. A város a gimnáziumi helyiségek fűtésére ezentúl évenként 160 köbméter kemény hasábfát lesz köteles adni és azt helybe szállíttatni. Felhívom a várost, hogy ezen a város ajánlata értelmében megállapított feltételeim betartásának biztosítása végett hivatkozott határozatát, valamint a jelen rendeletem alapján hozzandó és a korábbi határozatában foglaltakat szabatosabban körülíró ujabb határozatát a törvényhatóság jóváhagyása alá terjessze és hozzám mielőbb jelentést tegyen. A város azon kérelmét, hogy a gimnázium V-ik osztályát már a folyó évben megnyissam, — miután erre a törvényhozás engedélyével --- valamint a szükséges fedezettel nem rendelkezem, — nem teljesíthetem. Megengedem azonban, hogy a város ezen osztályt nyilvánossági jog nélkül, saját költségére megnyissa. A mint a törvényhozás a jövő évi költségvetést mngszavazta, kész vagyok ez osztályt nyilvánossági joggal felruházni és a jelen rendeletemben foglaltak értelmében állami kezelésbe venni. A város által ezen esetleg felállítandó magánjellegű V-ik osztálynál alkalmazandó tanerőt, vagy tanerőket csak az esetben kötelezem magamat az államszolgálatába átvenni, ha azok megválasztása előzetes beleegyezésemmel fog történni. Budapesten 1890. máj hó 27-én. Gf. Csáky.'" A miniszteri leiratban kivánt újabb jegyzőkönyvi határozatot a város képviselőtestülete 1890. jun. 12-én tartott közgyűlésben 70/3066 sz. a. hozta meg: „Mennyiben e város képviselő testülete f. évi 1700 számú határozatával már mindazon feltételeket elfogadta, melyek ezen magas miniszteri leiratban foglaltatnak és ezen határozat már jóváhagyás végett a tek. megyei törvényhatósághoz is beterjesztetett; annál fogva újólag is kijelenti, hogy a most érkezett 17041. számú leiratban foglalt feltételeket teljesen elfogadja. Ugyancsak fenti számú határozata folyamánvaként kijelenti Munkács városa, hogy az V-ik osztályt nyilvánossági jog nélkül saját költségén megnyitja és jövő 1891. jan. l-ig az ezzel járó költségeket sajátjából fedezi. Az ez évi V-ik osztály megnyitása alkalmából szükséges részletes teendők foganatosításával a tanács hizatik meg. Végre ezen határozat ily módoni meghozataláról, a nmgu v. és közokt. miniszter úrhoz jelentés tétetik azzal, hogy a tanári állások betöltésére pályázat hirdettetni és a beérkezendő pályázati kérvények előzetes jóváhagyás végett bemutattatni fognak." Végre Beregvármegye törvényhatósági bizottságának 1890. okt. 2-án tartott közgyűlési határozata a fentiekre ez: „127/8837. sz. Munkács város polgármesterének 1890. évi ápril hó 21-én, majd junius hó 16-án 3066. sz. a. kelt két rendbeli jelentése, melyek kíséretében a 4 osztályú állami algimnáziumnak 8- osztályú főgimnáziummá leendő fejlesztése tárgyában f. évi 40/1700 és 3066 sz. a. hozott képviselőtestületi határozatokat az 1886. évi t. c. 24. §-a értelmében leendő jóváhagyás céljából beterjeszti. Igaz ugyan, hogy