Állami gimnázium, Munkács, 1895

117 iskola épületének s a faiskolául szolgáló ingatlannak az állami iskola céljaira történt átengedése, továbbá az állami iskola javára évi 6000 frt járuléknak s évi 60 öl tűzifának biztositása, végül 2050 frt javitási költségnek egyszer mindenkorra történt adományozása által tanúsított nemes s hazafias áldozatkészségeért — elismerő és meleg köszönetet nyilvánít.'" — E leirat a tudomásul vétel alkalmával hozott határozatnál fogva tartozik csak ide, mely igy szól: „Örvendetes tudomásul vétetik s egyidejűleg a nyilvánított elismerés szívélyes megköszönése mellett a gimnázium ügyének felélesztése érdekében Literáty Ödön orsz képviselő Utján Ö excell.-hoz ujabb felterjesztő kérelem intéztetni rendeltetett,'" 1885. nov. 20-án tartott közgv. 114. sz. a. ez áll: Gsomár István képviselő azon alkalomból, bogv Klamarik János kultuszmin. tanácsos ő mlga a gimn. ügyében itt járt, indítványozza, küldjön ki a képv. testület egy bizottságot oly végből, hogy ez közvetlen érintkezésbe lépvén a közokt. minisztériummal kivenné és megállapítaná azon hozzájárulást, mely a gimn. kiépítése és fejlesztésére a várostól kívánandó s egy úttal meg is adható volna. — Indítványozó felhivatik, hogy közérdekű indítványát írásban benyújtani szíveskedjék, mely után ez a közelebbi közgyűlés napirendjére ki fog tűzetni'". - Az írásban beterjesztett indtivány felett decz. 17-én a képv. testület ezen határozatot hozta: „136/7701 sz. Tekintve, hogy a gimnázium fokozatos fejlesztésének kérdése daczára a város e tekintetbeni eddigi ajánlatainak, még mind ez ideig egv lépéssel sem haladt, - jelen indítványhoz képest a polgármester elnöklete alatt egy öt tagból álló bizottság küldetik ki arra nézve, hogy magát esetleg országgy. képviselőnk utján — a Nmgu minisztériummal érintkezésbe téve puhatolja ki az akadályokat és ehez képest a további teendőkre nézve ide javaslatot tegyen. A bizottság többi tagjaiul Cserszky Antal, Meisels János, Fankovich Sándor, Nuszer Lajos, Gsomár István, Nßdecey János képv. tagok jelöltetnek ki". Ez indítvány tárgyalására a polgármester 1886. febr. 16-án és február 20-án hivta össze a bizottságot, előbbi napon kifejezésre juttatta azon nézetet, hogy a minisztérium nem fogja kiegésziteui a gimnáziumot, hacsak a város ujabb áldozattal nem járul hozzá, azért a kiépítési tervet vette tárgyalás alá. Ez ülésből utasította a mérnököt, hogy az iskolahelyiség térrajzát készítse el; e mellett a bizottság többsége azt hozta javaslatba, hogy az. orgonista lak szereztessek meg a gróftól és csatoltassék a gimnázium telkéhez ; míg a kisebbség a mellett volt, ismervén már Klamarik min. tanácsos nézetét, hogy a mostani hely szereztessék meg részére. A további targyalálások azonban más irányba tereitettek a v. és közokt. miniszternek az alispánhoz intézett leiratával, melyben 38515. sz. a. az elmaradt járulékok befizettetésére hivja fel, esetleg végrehajtás utján való beszedésére. A közgyülés 145. sz. határozatában az mondatik: „a mennyiben a város egyátalán nem érezheti magát kötelezettnek a hátralékok, illetve évi járulékok fizetésére. mert a gimnázium nem fejlesztetik; annál fogva ezen ujabban érkezett rendelet a végből adatik ki a jogi szakosztálynak, nyújtson véleményt ezen kényszer helyzet mikénti megoldása iránt." A vélemény az, mely már fentebb idéztetett, melynek alapján készült az alispánhoz tett fölterjesztés deczemlfbr 2-án 8510. szám alatt, kérve „méltóztassék ebbeli előterjesztésünket a m. közokt. kormányhoz terjeszteni, hol is a fizetésre végrehajtás utjáni kényszerítés alól magunkat fölmentetni, a gimnáziumi fejlesztés kérdését kegyesen elintézni, — esetleg pedig azon ügy vég megoldását —ugv, amint az a szerződésben kikötye van — rendes bíróság elé terelni, — mély hódolattal kérjük." Ily közül menyek közt az ügy, melyért a küzdelem folyt, nem hogy előre haladt volna, de inkább hátra felé ment. A sophistika terére lépett jogi vélemény meggyökeresedni látszott, mely már-már a meglevőt is veszélylyel