Állami gimnázium, Munkács, 1894

58 E tekintetben tájékozásul szolgáljanak á kővetkezők: A nm. vall. és közokt. kir. miniszter ur ő Excellentiájának 1887. évi junius 30-án 25873. sz. a. kelt rendelete értelmében »Nem adható meg a javító vizsgálati engedély a két tárgyból bukott tanulónak: 1-szőr. Ha a tanulónak az erkölcsi magaviseletből »kevésbbé szabályszerű« vagy »rossz« érdemjegye van. 2-or. Gymnásiumi tanulónál, ha a latin nyelvből, vagy mennyiségtanból, reáliskolai tanulónál, ha a magyar nyelvből vagv mennyiségtanból érdemelte ki elégtelen tanjegyeinek egyikét. Azon esetben, ha valamely egy tárgyból bukott tanulót a tanártestület javitó vizsgálatra nem bocsátott, s a tanuló ez ellen felfolyamodik, a főigazgató természetesen szintén megadhatja az engedélyt, kivéve, ha a tanulónak az erkölcsi magaviseletből »kevésbbé szabályszerű, vagy »rossz« osztályzata van, mely esetben az engedély megadásának semmi körülmények közt nem lehet helye. Az 1887. XXII. t.-cz. 4. §!j. értelmében figyelmeztetnek a t. cz. szülők és érdekeltek, hogy mindazon tanulók kik életük 12-ik évéig újra be nem oltattak, vagy valóságos himlőt ki nem állottak, addig mig e hiánynak, a törvény értelmében eleget nem tettek, azaz újra nem oltattak, a gymnásiumba csak ideiglenes vétethetnek föl. Végül az irány megváltoztatására vonatkozólag álljon itt némi tájékoztató a szülőknek, gyámoknak és tanulóknak. a legújabb középiskolai (1890. XXX.) törvénynek legkevésbé sem czélja, hogy a tanuló a gymnásium V. osztályába való belépésnél, tehát 13—14 éves korában már pályát válaszszon. Az uj középisk. berendezés mást követel, t. i. az előképzés irányának választását, mi már e korban is megtörténhetik, még pedig megtörténhetik sokkal biztosabban, mint megtörtént eddigelé, a midőn a gyermek a gymnásium és reáliskola közt választott. Az oly tanuló, ki a nyelvekben már a IV. osztályban nagyobb előmenetelt tanusit, mint a reáliákban (mennyiség és természettudományokban) válaszsza a jövő tanévre a görög nyelvet, ellenben az olv tanuló, ki nagyobb tehetséget és hajlamot tanusit a reáliák iránt, mint a nyelvekre, hivatva van a görög nyelvet helyettesítő tárgyakra, sőt az oly tanulónak, ki már a IV. osztályban nehézségekkel küzd a latin vagv német nyelvben, határozottan ajánlandó a görög nvelv elhagyása, hogy a másik két nyelvből ne koczkáztassa jövő előmenetelét. A pályaválasztás aztán a gymnásium elvégeztével úgyis mindig a már nyilvánult tehetség és hajlam szerint történik. Tájékoztatásul most még ide iktatjuk azon pályákat, melyekre az egyik vagy másik irány alkalmasabb. A görögnyelvi irány előképzést ad a tanulóknak: jogi, orvosi, papi. tanári, mérnöki, bányászati, erdészeti, gazdatiszti, katonai pályájukon, de különösen szükséges azoknak, kik nyelvészeti pályákra szándékoznak lépni vagy papi tanulmányaikat nem papnöveldőben, hanem az egyetem theológiai fakultásán kivánják végezni. A görög helyett választott irány előképzést ad a tanulóknak: jogi, orvosi, papi (bármely seminariumban s papnevelő intézetben, csakis kivéve az egyetem theológiai fakultását,) továbbá tanári (kivéve a nyelvészeti, bölcseleti és történeti szakokat,) mérnöki, bányászati, erdészeti, gazdászati, katonai, tengerészeti pályákra, de különösen ajánlatos azoknak, kik mérnöki, bányászati, erdészeti, gazdászati, katonai, tengerészeti, pénzügyi, vasúti, postai magánhivatalnoki pályára kivánnak lépni. Kiegészítésül álljon itt a nm. vall. és közokt. Miniszter urnák 1894. évi nov. 11-én 54.883 sz. a. k. intézvénye, melyből megtudjuk;