Állami gimnázium, Munkács, 1893

7 tyás a hizelkedőt soha ki nem állhatta még versben sem, mégis az ő tetteit tárgyiason előadó lantos költő énekét szivesen hallgathatta és hallgatta is lakomáinál. Ha kéziratban t.ilán föl is jegyeztek volna effélét, nem csoda, hogy a Mátyás halála után bekövetkezett gyászos idők zavarai, az örökös harc és harc miatt feledésbe ment vagy megsemmisült. Örökre kipótolhatatlan tehát az a veszteség, mely a Mátyás korabeli magyar nyelvű virágzó költészet termékeinek hiánya által érte a magyar irodalmat, annyival is inkább, mivel e kornak mind nép- mind müköltői alkotásai szerfölött becsesek lehettek. Egyébiránt az sem valótlan színű, hogy valamely véletlen még föltárja azon időnek egyik másik maradványát régi leveles tárakban vagy lappangó könyvek fedelein. V. Mátyás halála után azonban az ő elhunytát zengő költeménynyel csakhamar találkozunk. Ez nem más, mint a »Mátyás halálára« írt gyönyörű »emlékdal.« Jellemzetes voltáért hű másolatban közöljük: Ne hay walo yo Mathyas kyral sok orzagokath the byral Nagy dicherethtel Akoron walaly ellensegednek ellene allal hatalmassagodath yelenthed bechnek hog warosath the meg veuued ekes sereged oth felethed kyral zeked benne helheztheted Nemeth orzagoth mykorth kewanyad zent koronához walazthad ees nagh sok rezre hassogatad magyary wraknak tyztwl mynd el óztad. Akoron the lel oly igen draga theged kewanya che praga meg herwadoz oth zep zeld aga nem kellemethes neky wiraga. Terekechtwl nerel ayandokokath Ne puztythanad orzagokath ne kerengethned bassavokath ne fenegedned w chazarokath Igekezel wala sok orzagokra, ees nag hatalmas warosogra az vizén alo welencere ees benne walo (bwlh) belch olasokra laga Magyar orzagnak fenes thvkere ees rethenetes baynaka numuroltaknak kies haylaka nagh ekessegnek ees the walal oka. Nagh ekessege thyztessegenknek nagh batorsaga felelmenknek Oltalmazoya magar nepeknek rettenethes lel az lengeleghnek.