Állami gimnázium, Munkács, 1893

5 Ez alkalommal azonban csak a Mátyás királyról szóló költemények ismertetésére szorítkozunk, minthogy az maga is elég bő anyagot nyújt egy kis igénytelen elmefuttatá.hoz, mely azon kívül, hogy a nagy közönséget és tanulóifjúságot is érdekelheti, legalább tárgyánál fogva talán szakemberek ügyeimét is felköltheti, sőt alkalomszerűnek is kínálkozik, mivel Mátyás szobrát is k vés idő múlva szülővárosában Kolozsvárit fel fogják állítani. Mellőzzük itt az ismeretlen népi szerzőktől írott verseket, mint hogy erről már értekezett Abafi Lajos.

1) E n.ű ma már nehezen férhető hozzá, noha megérdemelné, hogv szélesebb körben szerezzenek róla tudomást. A népies eredetű versikékre nézve történt föntebbi megállapodásunktól csak a legrégibb versezetek és néhány érdemesb népies irányú feldolgozás közlésével teszünk kivételt könnyen érthető okokból. Közleményünkben a lehetőséghez képest főként az időrendi egymásutánt tartjuk szem előtt, de nem hagyjuk mellőzetlen a már egyszer előfordúit hasonló tartalmú és alapeszméjű műre való utalást sem. Utoljára igyekszünk megfelelni ama kérdésre, milyennek ismerjük meg Mátyást a nép- és műköltészetben s mennyiben tér el a történelem Mátyása a költői irodalom alakjától. I. Kezdjük a //Pesti gverekek uecai énekéveK, melyet Mátyás megválasztásakor 1458. városszerte danolgatott az apró nemzedék. Szövege betűről-betüre a következő; Mathiast mostan ualasztotta mind ez ország kiralysagra, Mert ezt atta isten nekönk meniorszagból otalmunkra, < Azért mies valasztottuc mint istennec aiandekat, Kiből isten diczirtessec, es öröke mongiue Amen. //Ezt a gyermekdalt mint a M. K. tárában I. k. 283. 1. Sziládi Áron tudósunk mondja Benczédi Székelv István

2) jegyezte föl. Hunyadi Mátyásnak királyivá s mig »ez magát birhatná«, Szilágyi Mihálynak gubernátorrá választatásáról szólván ezt Írja: »kin mind az egész ország lőn nagy örömben, kinek választása korán még a gyermekek is aláfeljárván az utczán azt kiáltják vala. Ezen vallásosan naiv gyermekdal egykorúsága felől, a mit alkalmi volta is eléggé bizonyít, nincs okunk kételkedni. A krónikások által rajzolt nemzeti örömnek gyermeki ajkon támadt hű visszhangjaként tekinthetjük e rövid versecskét.c Székelv állítását Túróczi is megerősíti Chronikájában, hol e kis vers latiu fordításban olvasható. II. Itt van helye az 1463-ból való népének-töredéknek is, mit Zrinvi Miklós, a költő a //Mátyás király életéről szóló elmélkedésekben/'

1) idéz. Ott ezt olvassuk; >/Még akis leányzók is közénekkel éneklik vala akkor Muhamet császárról: Mikor magyar király zászlóját látá. Jó lovának száját futni bocsátá. Mátyás Jajczát 1463. vette be. »Erről szól az az ének, melyből a költő e két sort közli. Ez is a nép versköltésének egvik maradványa, s a mennyire, ezen töredéknek kevés szóval sokat mondó balladai rövidséggel szépen kifejező leírásából következtethetünk, oly maradványa, ') Kleikepek. 1876. IIS. 1. 2) Chronica ez világnak jeles dolgairól stb. Krakkó. 155!). 21G. !. 3) Zrínyi Összes Munkái Kazinczy Gábor es Toldy Kerencz által. Pest, 1853 . 335. 1,