Állami gimnázium, Munkács, 1893

26 da, melyhez hasonló nagy számmal található a nép elbeszéléseiben, hagyományaiban és kötetlen beszédű irodalmunkban is. »A legszebb ének.« — Hunyadi Mátyás országa nagyjai kö^t fényes teremben győzelmi ünnepet ül s a legjobb lantosnak gyöngygyei rakott arany szalagot igér jutáim ül. Bejő egy ősz lantos és hízelgő szavakban di csőíti a királyt. Künn a nép, benn az országnagyok örömrivalgása szakítja félbe a lantos énekét. A király most egy ifjú énekest szólít elő s ez lantja pengetését az országnagyok magasztalásával kezdi s így folytatja : »Honn és midőn csatára száll, Tivéletek nagy a király \" Mátyás örömmel nyújtja a jutalmat a részrehajlatlan dalosnak és serlegét magasra emelve köszönti a köré gyűlt népet ily szavakban: »Üdvözlöm én a nemzetet S szívembe foglalom, Javára lenni nem szünend Tanácsom és karom, S szegény s nyomott ügy őrfala Lesz a király udvara.« Hat mélyen a nagy áldomás, Elfogva szíveket, Örömkönvük melengetik A serlegö'blöket, S habár nem üt zajt a terem, De forr belül szent érzelem. S agg Szécsi szól a bíboros: Áldás, uram, reád ! A nemzet íme néked is E nap jutalmat ád: Te mondái legszebb éneket, S díjúi nyerél hű sziveket.« Köztudomású, hogy Mátyás igen szerette a költészetet, s udvarában levő több alkalmi költőről emlékeznek a korbeli tudósítók. Emlékezetben hagyták, hogy Mátyást délvidéki hadjáratában Janus Pannonius kisérte, ki latin verseivel is c kor legkitűnőbb lantosai közé tartozott. Ez a Janus Pannonius a bosnyák földön a magyar harcosokat magyar nyelvű szerzeményeivel lelkesíté csatára. Arról is van a korabeli íróknál szó, hogy Mátyásnak volt egv Gábor nevű költője, ki az udvarában magvar verseket szavalt. Czuczor költeményében Mátyásnak ez a dalkedvelő természete ösmerszik meg, de még inkább az, menynyire szereti hazáját, nemzetét, azért őt illeti ama nap legnagyobb jutalma: az ország szeretete, mely a koronás főnek legnagyobb ékessége. XXVII.—XXV11I. Vörösmartynak »Czillei és a Hunyadiak « drámájában hősünknek kevés szerep j it. A költő már itt sejteni engedi a gyermek Mátyásban a leendő nagy embert, ki eszével s vitézségével meghódítja s féken tartja elleneit. A gvermeket atyja temetésén látjuk először e darabban, a mikor a történet tanúsága szerint is — Kapisztrán megjósolja neki, hogy király lesz. E jóslattal' vigasztalja a hős szerzetes a bánkódó özvegyet. Majd Hunyadiné kívánságára a két fiú atyjok sírján megesküszik, hogy egymást nem hagyják el s a testvéri viszályt kerülik