Állami gimnázium, Munkács, 1893
21 tek meg a király életéből. Toldv négy ilyen darabját hozza fel : Janus Pannonius, Szilágyi Szabadulása, Mátyás deák, Hűség próbája. Szerinte volt egy Toldija is, de ezt eldobta, s utóbb a »A sastoll« balladáját irta helyette 3) Egyébiránt Kisfaludy Károly, ki költeményei anyagát leginkább a magyar történetből szokta menteni, két felvonásos drámáját Keménv Simont nem számítva — még a »Budai Haiczjáték« és »Visegrád« című költeményét is a Hunvadiak korából vette. Ez utóbbi sok mással együtt töredék maradt. Nézzük a tárgyunkra tartozó s meglevő egész müveketa megjelenés sorrendje szerint : »Szilágyi szabadulása.« Dráma egv felvonásban. 1823. Benne Mátyásnak kevés, de szép szerep jut. Tartalma : Szilágyi Mihályt a királv foglyaként őrzi a világosvári kapitány, Lábatlan. Szilágyi szakácsa zúgolódik s ki akarja szöktetni urát. Időközben jő Ambrus udvarnok a királv hamisitott levelével, mely a kapitányt Szilágyi meggyilkolására készti. Lábatlan él a gyanupörrel, azért maga megy el Mátyáshoz, mert nem hiszi, hogy a király olyan rossz lelkű legyen előbbi jóltevője iránt. Azalatt Világósvárott zendülés támad és Szilágyit ki akarják szabadítani a fogságból. Szilágyi ily módon nem kiván szabadulni. De jő Lábatlan s a közkatonai öltözetű Mátyás. A király tapasztalván, hogy Szilágyi nem óhajt ártatlan vért ontva menekülni, Szilágyi karjába omlik, a levélhamísitó Ambrust pedig a törvény Ítélete alá bocsátja. Ezután Mátyás a vele jött Szilágyinét is elővezetteti férje örömére, aztán Szilágyit a török ellen induló sereg fővezérévé teszi. A fejedelem a jelenlevők éljenzése közben öleli meg kedves rokonait. Ez a kis dráma is fenkölt lelkű gondolkozásáért magasztalja Mátyást, mint a ki a vele történt méltatlanságért megbánás után nem áll bosszút. »Mátyás deák« vígjáték egy felvonásban. (1826.) Ebben Turu Márton öreg bíróval beszélgetve a kérkedő kántor elbizakodottan emlegeti, hogy az öreg biró leányát feleségül veszi, de a leány ki nem állhatja a részeges kántort. Örzsi jelenti, hogy két lovas tart a házhoz. A leány örömmel gondol Matyijára. Mátyás deáknak öltözve megérkezik s belép a biró hajlékába. A biró szívesen látja, de a kántor kicsinylőleg veszi a diákot, ki viszont okos feleleteivel sarokba szorítja a kántort. A biró most a »János kulacsá«-ból kínálja kedves vendégét, a király vélt íródeákját s felszólítja, hogy igyék Hunyadi János, majd fia, a király egészségére. A biró a kulacsról, melyből nem minden ember iszik ám, elmondja, hogy abból egy csata idején Hunyadi, a dicső vezér ivott. E csatában meg is verték a törököt. Mátyás meghatva hallgatja az atyja hős tetteiről szóló elbeszélést. A biró is ott vesztette el az egyik karját. Mátyás a lelkes szavak hallatára ígéretet tesz, hogy őszre a leány menyegzőjét kitartja. A dicsekvő kántor önmagát, mint derék férjet mutatja be. De a leány őszintén bevallja, hogy nem szereti a kántort, hanem egy más ifjút, Balta Matyit, ki a fekete seregnél szolgál. Ekkor belép Upor László főispán, kit Mátyás súgva kér inkognitója el nem árulására. A főispán oda kiáltja: Soká ne késs, deák ! Upor távoztával a biró a deáktól Mátyás felől tudakozódik, de ez csak annyit mond : Él-hal népéért ! Erre a biró igen melegen emlékezik az elhunyt Hunyadi Lászlóról s a gyermekkorában csíntalan Mátyásról. Ezután a királyt nézni mennek. Mátyás kellemes benyomással távozik. 3) Kisfaludy K. ugy látszik, a nógrádmegyei mondát ismerte, mely Mítyás idejére s a nógrádmegyei Nagyfaluba helyezi a Toldi Miklós születését, működését.
