Állami gimnázium, Munkács, 1893
9 gyűrűnek akkoriban • európaszerte kedvelt meséjét. Ezután átsiklik az eseményeken egész Hunyadi János kormányzása megszűntéig. Az ének második részében Nándor bevételét a Hunyadi győzelmével adja elő. őszinte lelkesedés csak akkor hatja át, mikor a nagy hősről emlékezik. A költői stílusnak nála alig van nyoma. Elvétve találsz versében egyegy képet vagv hasonlatot. Gyéren adja a szót is egyik másik főbb szereplőnek az ajkára. A harmadik részben Hunyadi két fiáról énekel. Elsorolja László megöletését, Szilágyi Mihály működését, Mátyásnak csehországbeli kényszerült tartózkodását. Majd néhány csata leirása után előadja Mátyás király történetét egész Bécs város megalázásáig. íme belőle néhány versszak, a melyeket a M. X. Muzeum példányából másoltam le: Ezen király Istennee hálát ada. Mindennel terden áluán imádtatá, Hogy pogány bottyát Isten kezében adta, Kazdagságot király nagyot nyert vala. Nagy szüuel vadnac urac Máttyáshoz, Kic halgatnac mint szerelmes attyokhoz, Mit paranczol, iö keduel készen ahoz, Ellenség ellen ország oltalmához. A végéről: Viué a Groff Bets kólczát á Királynac Terdre esséc, kolczat ada királynac, Dob, trombitác harsognia fogánac, Király szép hadai meg indullánac. Indulla Magyar Bálás Drabant haddal, Az várast el bonta szép gyaloírockal. Rendel álnac vczákon halgatással, Fegyueres be méné az Huszárockal. Elől Szapolyai István wrackal, Befoga vtzákat louag-gyaloggal, Deréc állo sereg Somi Joszával, Tábor köuűl álnac surö zászlóual. Nagy wrackal és az udvar népéuel Király vgy méne be szép seregeckel, Ho pénzessec térdé álnac kin rendel, Királyt váriac illy nagy tiszteséggel. VII. VIII. Részben ide tartozik a Temesvári István versezete, mely a kenyérmezei ütközetet rajzolja. Ezt s az előbbit Heltai Gáspár adta ki 1574. »Cancionale az az Énekes könyv« feliratú munkájában. Az utóbbi öt részből áll. Görcsönié a 3. részt foglalja el 28 levelen. Csonka mű. Önállóan is megjelent Kolozsvárott 1577. 1581. Debrecenben a XVI. században, év nélkül és Lőcsén 1683. Minden kiadását nem láttam, valamint a nikolsburgi névtelen költő versezetét sem, ki azt 1568-ban Morvaországban irta le. Csak Toldy Ferencz után tudom, hogv ez is a kenyérmezei diadalt tárgyalja: 1) Görcsöni és a nikolsburgi névtelen Toldy értesítése szerint Bonfinit használták kútfőül. Ez utóbbi öt soros versszakaszokban zeng. Előadása ennek is elég eleven. Görcsöménél többet ér melegebb vallásos és hazafiúi buzgóságáért. A nikolsburgi Kiadása lappang, egy másolatát a kézsmárki ev. lyceum könyvtára őrzi. E példányt sem láthattam. Temesvári versezete három kiadást ért: Kolozsvárott 1574. 1579. és egv év nélkül. IX. Görcsöni versét az ő hangján folytatja s bevégzi Bogáthi Fazekas Miklós ily c. a.: »Az ötedic resze Mattvas király dolgainac mint (igy) halaiáig." Megjelent 1577. Dicséri Mátyást, de rögtön szemére hányja, hogv »csuda jó szokását ő eleinek, elfelejtette magyar nemzetnek, ezt magyarok királynénak köszönnek, rontója, lőn király jó erkölcsének.« Olasz erkölcsei, a tudomány és művészet nagy kedvelése miatt »dorgálják« a főurak, s majdnem szemtől-szembe pirongatják, hogv »országát sok enczembencz apróságra pallaná (= pazarolná), melylyel eleitől elhasonlana.« Mátyás azonb^ű—uem marad adós a felelettel: »nem yf\Zvy "p/^X ') Toldy Kerencz. A M. Köhes^el "torténele:^ IL. ki.idása 14 5. lapon.