Állami gimnázium, Munkács, 1892

— 23 — közt tobzódás, kapzsiság és gőg terjedt el: raboltak, tékozoltak, a magukét kevésre becsülték, a másét megkívánták; a tisztességet, szemérmet, istenit és emberit egyaránt lábbal tiportak, semmivel sem törődtek és semmiben sem tartottak kellő határt. Ha a városok módjára emelt palotákat és villákat láttad, érdemes az istenek templomait nézni, melyeket őseink, ezen igen vallásos emberek, építettek. Ámde ők az istenek szent helyeit jámborsággal, a saját házaikat dicsőséggel ék esite 11ék, és a legyőzőitektől, kivéve, hogy ártalmatlanokká tették őket, semmit sem vittek el. Ellenben ezek a gyáva lelkek hallatlan gonoszságukban mind azt elvették szövetségeseiktől, a mit nekik a legvitézebb férfiak győztes létökre meghagytak volt : mintha bizony a jogtalanság elkövetése volna az igazi hatalomgyakorlás. 13. fej. Mert minek emlittem azt, amit, azokon kiviil, a kik látták, senki sem hisz el, hogy igen sok magán ember hegyeket hordatott el és tengereket békóba vert töltésekkel. Nekik, azt hiszem, csak játékszerül szolgált gazdagságuk: mert a mivel tisztességesen bánhattak volna, gyalázatos módon visszaélni siettek. De a fajtalanság, tobzódás és más egyéb kicsapongás szenvedélye nem kevésbbé hatalmasodott el : a férfiak meggyalázták férfivoltukat, a nők szemérmöket nyíltan bocsátották áruba ; inyencfalatok kedvéért átkutatták a

z összes tengereket és a szárazföldet ; aludtak, mielőtt rájuk jött az álom ; éhséget vagy szomjúságot, hideget vagy bágyadtságot nem vártak be, hanem mindezt kicsapongó módon megelőzték. Ez a fiatalságot, mihelyt vagyona elfogyott, gonosz tettekre tüzelte : az erkölcstelenségbe sülyedt lélek nem egykönnyen nélkülözte az élvezeteket; igy csak annál féktelenebbül adta magát minden nemű nyerészkedésre és pazarlásra. 14. fej. Ily nagy és ennyire romlott városban Catilina, hisz ez a legkönnyebb vala, mindenféle gaz és ocsmány emberekből egész csapatokat, mintegy testőrséget gyűjtött maga köré. Mert valahány fajtalan, házasságtör oés dorbézoló — kockajátékon, torkoskodva és bujálkodólag atyai örökét elpazarolta, a kik nagy adósságba verték magokat, hogy ily módon ocsmány vagy gaztettük bilntelenségét biztosítsák, azonkívül a mindenünnen összesereglett valamennyi gyilkos, szentségtörő, bíróságilag elitélt vagy gaztette miatt a törvényt rettegő, továbbá a kiket kezök és nyelvők esküszegéssel és polgártársaik vére ontásával tartott fönn, szóval mindazok, kiket ocsmány tett, anyagi szükség és rossz lelkiismeret zaklatott, Catilina legbensőbb s legmeghittebb barátai voltak. Sőt ha valaki vétektől menten került barátságába, a mindennapi érintkezés és csábitások folytán a többiekkel egyenlővé és hozzájok hasonlóvá lett. De különösen az ifjak barátságát kereste : az ő, koruknál fogva fogékony és ingatag lelköket cseleivel nem valami nehezen kerítette hálójába. Mert kinek-kinek a szerint, a mint korával járó szenvedélye lángolt, hol kéjhölgyet szerzett, hol meg kutyákat és. lovat vett, szóval sem költséget sem becsületét nem kimélte, csakhogy ragaszkodásukat és hűségöket magának biztosítsa. Tudomásom van némelyekről, a kik azt hitték, hogy a fiatalság, mely Catilina házát látogatta, nem valami tisztességesen bánt szemérmével, de inkább más dolgok alapján, nem mintha erről valaki meggyőződést szerzett volna, tartotta magát ez a hír. 15. fej. Aztán már Catilina kora ifjúságában követett el sok hírhedt paráznaságot, a többi közt egy előkelő családból való leánynyal, egy Vesta-szűzzel, és más ehhez hasonlót minden isteni és emberi törvény ellenére. Végre megbomolva AureÜa Orestilla után, kin, eltekintve szépségétől, soha egy becsületes ember sem talált dicsérnivalót, mivel az vonakodott felnőtt mostoha fiától való félelmében hozzá nőül menni, bizonyosnak tartják, hogy fia megölésével tette üressé a házat az istentelen nás* számára. És szerintem főkép ez a dolog vala az ok, miért siettette gaztettét. Mert tisztátalan, istenek és emberek iránt ellenséges lelke sem virrasztás sem alvás által nem csillapodhatott le : annyira zaklatta szenvedélyektől izgatott lelkét rossz lelkiismerete. így hát arc-szine sá-