Állami gimnázium, Munkács, 1890

44 Latinnyelv. Heti órában: 3 óra olvasmány, 2 óra mondattan. Tankönyvek : Livius II. r. szerkesztette Polgár György. Latin gyakorló könyv a mon­dattanhoz és Latin mondattan. írták: Hartal Antal és Malmosi Károly. Elvégzett tananyag: a m o n d a 11 a n b ó 1 : alanyi és tárgyi mellékmondatok. Függő kérdés. Hely-, idő-, mód- s állapothatározo mon­datok, ibitételes, megengedő, ellentétes, okhatározó, eredethatározó, cél­és véghatározó, következményes, felszólító v_ óhajtó mellékmondatok, jelző mondatok. Függő beszéd. A g y a k o r 1 ó könyvből: a 41—71-ig terjedő mondatcso­portok. .V kis L i v í ü s b ó 1: 1X1 A decemvirek. A XII. törvénytábla X, A decemvirek erőszakos uralma. A római sereg önkénytes veresége. XI. A decemvirek elüzetése. XII. A gallok Italiába törnek, Clusiumot megszállják Rómába indulnak. XIII. A rómaiak veresége Alliánál. Ké­szülődések a Capitolium védelmére. XIV. A Rómában maradtak legyíl­koltatása ; a város felgyújtása, a gallok kísérletet, tesznek a Capitolium, bevételére. XV. M. Ficzius Camillus XXI. Második samnit háború. L. Papirius Cursor és Qu Fabius Rullianus (1—3) XXII. A rómaiak be­rekesztése a candiumi szorosokba. XXII. A candiumi gyalázat vissza­fizetése. Iskolai Írásbeli dolgozatok száma: 28. Világtörténelem. . Heti 2 órában. Tankönyv: Világtörténelem. Irta Vaszary Kolos. 1. kötet O-kor. Tananyag: I, Rövid tájékoztatása ..Keleti népek" elnevezése alatt ismert népekről és azok műveltségéről. II. A g ö r ö g ö k t ö r t é n e t e. A görögök eredete és vallása. A törvényhozók. A görögök terjeszkedései s a gyarmatok alapítása; ezek művelő hatása. A perzsa háborúk. Athen, mint Hellas előharczosa. Ma­rathon Salamis Plataia. Mykale. Athen mint nagyhatalom. Perikies kísér­lete. Hellas egyesítésére. A peloponesusi háború. A állami és erkölcsi élet romlása. Athen élet-halálharcza és bukása. Spártá hegenomiája, győzelmes hadjáratai az ázsiai görögök védelmében. Az államok, majd a városok szövetkezése Spárta megbuktatására. Thebaí hegenomiája. Makedónja emelkedése : Fülöp beavatkozása Hellas belügyeibe. Thebai ós Athén bu­bukása. Nagy Sándor és hóditó hadjáratai. Kísérlet a görög és ázsiai műveltség összeolvasztására. Sándor halála; birodalma alkatrészeire bomlik. III. Róma tört é n e t e. Az itáliai törzsek. A királyok. Ser­vius Tullius alkotmánya. A királyság bukása. A rómaiak vallása. IV. A köztársaság fénykora. A patríciusok és plebejusok, küzdelme. egység helyreállítása törvényben és jogban, politikai és gaz­dasági tekintetben. A hadügy fejlesztése: zsold. A samnit etrusk ós Pyrrhus elleni háborúk. Róma utja a világuralom felé. Karthago és ha­talmi köre. Az első pún liáboru. Hannibál Görögország és Macedonia római uralom alá esnek. Hannibál és Antiochus. Karthago végső küz­delme és elbukása. V. A köztársaság luny a 11 á s a. A Grachus testvérek föloszása és népboldogitási terveik, bukásuk. Róma külpolitikája; kiil­és belháború. A dictatura. A birodalom külső tekintélyének hanyatlása. Sertoríus. Rabszolgaháboru. Kalózok. Cicero és Catilina mérkőzése. Az államrend fölbomlása ; az első triumvirátus : A Caesar és Pompejus kö­zötti polgárháború. Caesar dictaturája és tervei, halála. Nyugat és Keleti ellentéte. Octavius és Antonomius. Az actiumi csata. Kapcsolatban némi művelődóstörténelmi előismeretek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom