Állami gimnázium, Munkács, 1890
3 4 Latin nyelv Heti óraszám: 7. Tankönyvek : Szamosi János latin gyakorló könyve és nyelvtana. Olvasmányok: Az összes mondatcsoportok. A mesék közül: Taurus et musca. Sol et stellae. Poena rixae. Nomen amici vulgare, sed fides rara est. De Simonide, poeta. Mures et felis. Climax Agricola et filii. Lupus et agnus. Leo et mus. Vulpes et aves. Nyelvtan. Az olvasmányok alapján : Az öt névragozás. A melléknevek áttekintése tövek és ragok szerint; egyeztetésök a főnévvel ; fokozásuk. A számnevek névmások és ragozásuk. A rendes igeragozás. Hetenkint egy-egy a végzett tananyagnak magfelelő Írásbeli dolgozat. Földrajz. Heti óraszám 4. Tankönyv ; Dr. Brózik K. és Paszl avszky J. Földrajz I. rész. Bevezető geographiai fogalmak. A magyar szent korona országai. Az alföldek ; A Duna és Dráva köze ; a Dráva és Száva köze és a tengerpart a magyar felföldek. Magyarország általános viszonyainak összefoglalása.; Európa körrajza; a törzs hegyrendszerei, alföldje, vizei, tagjai. Európa nevezetesebb kőzetei és ásványai, éghajlata, növényzete, állatvilága, nemzetei, politikai felosztása. Ausztria, a Balkán félsziget országai. Európa többi országainak leírása. Számtan. Hetenkint 3 óra. Tankönyv : Dr. Lutter Nándor „Közönséges Számtan" I. rész. Bevégzett tananyag : A tizes számrendszer. A négy alapmű vevelet egész számokkal és tizedes törtekkel. Az alapműveletek külőnnevü számokkal. Oszthatóság. Legnagyobb közös mérték. A tört mint hányados és viszony. Közönséges törtekkel való számolási műveletek. Következtetés az egységről többre és többről az egységre. A métermértékrendszer s a hazai pénzek ismertetése. — Időszámítás. — Havonkint egy, a tanultaknak megfelelő iskolai Írásbeli dolgozat. Rajzoló geometria, H. ó. 3. Tankönyv : Rajzoló planimetria a középiskolák I. osztálya számára irtak Fodor és Yágner. Hetenkint 2 óra rajzolás és 1 óra elmélet. Rajzok táblai előrajzolás mellett az iskolában készíttetnek. Házi feladatképen a tanulók a főbb tételeket leírják és a tárgyalt síkidomokat papírból kivágják. I. Bevezetés a rajzgeometriába és a nélkülözhetlen rajzeszközök megismertetése és kezelési módja. Azután 1) A pont származása és jelölése; pontcsoportositás, távolság. A vonalak nagysága és mérése. 2) A papir beosztása, felező pontok, felező vonalok, a vonalok írása : A függőleges és viszintes, a négyzet. 3) l párhuzamosság, végzetes háló készítése, a négyzet, II. rajz. 4) Függőleges és viszintesekből alkotott decoratio vonalok. 5) A négyzet felezői, átlói, a merőlegesség. 6) Az egyszerű meánder, kihúzás, recsetelés. 7) Négy etekből alkotott egyszerű diszítmények. 8) A derékszögű paralellogramma és az általános derékszögű háromszög és ezekből alkotott diszítmények. 9) A parallelogramma mindkét átlója az egyenszáru-, egyenoldalu- és mind a háromszög. II. A szögek és ivek. 1) szög származása a szabályos sugárrendszer, szögmérő és alkalmazása. 2) A szögek nemei és az ezekkeli számvitelek. 3) A távolságok, ivek c's szögek osztása. 4) A kör kerületének osztása, belülirható szabályos sokszögek. 5) Csillag-idomok.
