Állami gimnázium, Munkács, 1890

Bevezető ismeretek a, névragozásiicz. Mássalhangzók némák ajakhangok (ph) foghangok j torokhangok ! c (k) Q q x d, z fth) félhangok f. v m n, (ch) h, (j) kemények ágyak hehezetesek fúvók folyékonyak Magánhangzók egy e s kettős kemény lágy ae, au ae, au a u oe e i (eu) (ei) 0 1 (yJ (oi) (ui) A liángrzóls Isiejtése latin magyar latin magyar latin magyar qu mindig kv ae é c: e, i, y, ae, oe előtt CZ, különben k ; ngu hangzó előtt ngv oe 0 ti, ha utána hangzó áll CZÍ, de ha előtte : S, S két hangzó közt z ph, ch f, kh t, X áll, csak ti ; SU ritkán szv X ksz i hangzók közt és a szó elején hangzó előtt 1 j "beszéd-részels: la/tiaa elnevezése névszók (nomina) ige (verbum) beszédrészecskék (particulae) magyarul 1 latinul főnév n. substantiv. melléknév n. adjectivum névmás pronomen ige verbum határozó adverbium előljáró praepositio kötőszó conjunctio indulatszó interjectio zié-vszióls: nemo fgenus) Hímneműek (generis masculini) Nőneműek „ feminini Semlegesek „ neutrius Köznemüek _ communis a férfit, népet, folyót, hónapot jelölő főnevek a nőt, élőlát, országot, várost, szigetet „ a ragozhatatlan szók. többnyire élő lények vagy állatok nevei. A névszók száma (numerus) és esetei (casus). V t/3 -4; -a j-«j egyes sz (n singularis) többes sz. (n. plurális) ki ? mi ? kik ? mik ? kinek a ? minek a ? kiknek a ? miknek a? ki-é ? mi-é ? j kik-é ? mik-é ? ÍA nak-nek rag elhagyható) kinek ? minek ? kinek ? J kiknek ? miknek ? kiknek, minek részére ? miknek részére ? (A nak nek nem hagyható el.) kit ? mit ? kiket ? miket ? 1 a t á s Különféle határozó ragok vagy névutók. a magyarban a latinban <U 03 •o O 2 alanv birtokos részes határozó tárgy felkiáltás határozó genitivus dativus accusativus vocativus ablativus casus nommativus Megjegyzés. Minden melléknévnek meg kell egyezni főnevével: nemben, számban és esetben. Ezért a mellékneveknek nagyrészt külön végzetük van mindenik nemre.