Állami gimnázium, Munkács, 1889

33 tása. Az összevonható számok. A számolás mibenléte. A számok keletkezése. (1 hét). Á tízes számrendszer szóbeli és Írásbeli betauulása. Ennek alapján az egész számok és a tizedes törtek kimondása. A római számjegyek irása és használata. (2 hét). Összefoglaló ismétlés. (1 hét). II. Összeadás és kivonás, a) Fejben: számsorok képzése felfelé és lefelé kettősökben, hármasokban stb. e sorok tagjainak tu'ajdonságai ; a 2-, 3-, 4-nek stb. töbszörösei, a 2-vel, 3-al stb. osztható számok, b) Tárgyi ismeretet közlő feladatok s a tízes számrendszer alapján az egész számok és tizedes törtek összeadása és kivonása írásban. (3 hét). Szorzás és osztás, a) Fejben: a szorzási tábla összeállítása. Az oszthatóság 2-, 3-. 4-el sat. b) Egész számok és tizedes törtek szorzása és osztása Írásban. (5 hét), Összefoglaló ismétlés (1 hét). III. A métermérték ismertetése. Ennek alapján a váltás és összevonás s a négy számolási müvelet különnevü összevonható számokkal (3 hét). Összefoglaló ismétlés. (1 hét). IV. A számnak törzs- és összetett, számra való felosztása. A számok oszthatósága és annak külső jelei. A legnagyobb közös osztó és a legkisebb közös többes kikeresése. (2 hét). A közönséges törtszám s annak átalakítása. A közönséges és tizedes törteknek egymásra való átalakitása. (1 hét). összeadás, kivonás, szorzás és osztás közönséges törtekkel. Az arányos osztás alkalmazva a közönséges és tizedes törtekre. (8 hét). összefoglaló ism. (2 hét). V. Az időszámolás. Az időszámolás esetei és pedig : 1) a keletnek lefolyt időre való átváltoztatása; 2) a lefolyt időnek keletre való átváltoztatása; 3) az időtartam-. 4) a végpont-, 5) kezdőpont kiszámolása és végül 6) az időkülönbség különböző földrajzi hossza^ággal hi ró helyeknél. (3 hét). Általánosan összefoglaló ismétlés (3 hét). A szeptember és junius hónapokat kivéve havonként egy-egy iskolai dolgozat, melyek mindegyikének tárgya két-két szavakba foglalt s a tanulók ismeretkörébe vágó példa kidolgozása. Házi előkészületül: óráról-órára egy-egy a legközelebbi előadáson betanult tananyag begyakorlására vonatkozó példa kidolgozása. Rajzoló geometria. H. ó. 3. Tankönyv: Rajzoló planimetria a közép iskolák I. osztálya számára irták Fodor és Vágner. Hetenkint 2 óra rajzolás és 1 óra elmélet. Rajzok táblai előrajzolás mellett az iskolábin készíttetnek. Házi feladatképen a tanulók a főbb tételeket leírják és a tárgyalt síkidomokat pap rból kivágják. I. Bevezetés a rajzgeometriába és a nélkülözhetlen rajzeszközök megismertetése és kezelési módja. Azután 1) A pont származása és jelölése; poncsoportositás, távolság. A vonalak nagysága és mérése. 2) A papír beosztása, felező pontok, felező vonalok, a vonalok irása: A függőleges és visziutes, a négyzet. Rajz 3) A párhuzamosság, négyzetes háló készítése, a négyzet, II. rajz. 4) Függőleges és viszintesekből alkotott decoratio vonalok, III. rajz. 5) A négyzet felezői, átlói, a merőlegesség, IY. rajz. 6) Az egyszerű meánder, kihúzás, recsetelés. V. rajz. 7) Négyzetekből alkotott eggyszerü diszitmények. VI. rajz. 8) A derékszögű paralellogramma és az általános derékszögű háromszög és ezekből alkotott diszitmények, VII. rajz. 9) A paradelogramma mindkét átlója, az egyenszáru-, egyenoldalu- és mint a háromszög, Vili. rajz 7 hét, összefoglaló ismétlés 3 hét. II. A szögek és ivek. 1) szög származása a szabályos sugárrendszer, szögmérő és alkalmazása. IX. rajz. 2) A szögek nemei és az ezekkeli számvi-