Állami gimnázium, Munkács, 1889

9 g. Ammonia sulcata. Az ammonia sulcata a fejlábuak második osztályához, az úgynevezett négykopoltyusokhoz tartozik Teste köraluku s a közepén egy nyílással ellátott törzsből áll, melyből számtalan, vége felé véknyuló s szivóka nélküli kar nyúlik ki. E karok fehérek és nagyon különböző hosszúságúak, maga a torz- földesbai na színű. Négy kopoltyuja s nyeles szemei vannak, tintazacskója hiányzik. Csekély sz imban van képviselve s nagyon emlékeztet bennünket a kréta korszakban végkép kihalt ammonitesekre. 10. Aplysia limacina — iszapos csiga. Az aplysianak azon tulajdonsága van, hogy csak két tapogató szervvel bir, s hogy szemei ezek alján vannak elrejtve; kopoltyui hiányzanak s csak bőrén át lélegzik; feltűnők a többnyire sárga pontokkal ellátott laposra összenyomott érzéki szervei. Háza többnyire galambszinü, vékony és átlátsz j; a tenger meszes anyagából késziti azt és igen hamar van vele készen. Néha a földön is csúszik; de legjobban szeret lágy és homoko-i talajú vizekben élni, hol a viz felületén függ, egyes faanyagokon s növények levelein csúszik vagy hintázik. Szükség esetén nagyon ügyesen tud a fenekére lemerülni vagy felszálni, miért is gyakran árulják el a viz hullámai e függő vagy haladó csigák jelenlétét. Más tekintetben majdnem teljesen megegyezik a közönséges csigákkal s a Földközi tenger vizében és partjain egészen közönséges. n. Pterotrachea mutiva. Hosszú, henger alakú testét tekintve, mely elül térdalakulag meghajlított szipbau fut ki, senki sem hinné, hogy e különös teremtmény szintén a csigákhoz tartozik. Feje hosszúkás, szája olyanforma, mint a szipolyé, hasán kerekded fésű alakú és szarunemii hártya van, melyet, ugy látszik, úszásra használ. Testének farka felé eső részében egy buzaszem nagyságú, fekete anyaggal telt zacskója van, mely nem más, mint a béltartója Különben egész teste átlátszó, fehér s csak két kis pont nagyságú szem feketedik rajta. Az egész Atlanti oczeánban s a Földközi tengerben nagy mennyiségbeu fordul elő s igen falánk állat. Szipját ide-oda nyújtogatva táplálék után szimatol ; ha ilyet talál, nyelvecskéjét kinyújtva, fogaival összeszorítja s azonml leereszti a torkán. Keferatein megfigyelt egy ilyen pterotracheát s azt tapasztalta, hogy a megfogott állatkát egy ideig a fogai között tartotta, miből azt következteti, hogy zsákmányát kiszivui szokta. Teste csigaszerü képződmény és azt egészen összehúzhatja. 12. Olindias müllerii, A legcsodálatosabb alkotású állat. Eg;y, körülbelül 5 — 6 cm. átmérőjű tálalak, melynek középpontján átmenő két keresztvonalban sűrű peteszerü anyag van. Szélein köröskörül felváltva hosszabb és rövidebb galambszinü rojtok láthatók, a tál közepén pedig épen a peteszerü sűrű pontvonalok keresztátmetszetén egy fehér vir.ígkehelyhez hasonló állat ül, melynél a szájnyílás felfelé áll, testének hátsó része véknyul s az egyik pontozott vonallal össze van kötve testének nyúlványa által, a többi három vonalpontozást pedig mintegy betakarva tartja. A tál egé<zen átlátszó és vizahólyagnemü alkotás, a középtől a kerület feié eléggé szabályosan haladó világosabb sugarakkal. Hogy mennyire alsóbb rendű állat ez, mutatja azon körülmény is, hogy szájnyílásán kívül semmi más szervezet sem vehető ki rajta tisztán. Mindezeket összevéve leginkább a kerekalaku csigákhoz sorozható. 13. Haliotis tuberculata. Szervezetét tekintve ezt már határozottan a köralaku csigákhoz számítjuk. Háza némileg az emberi fülhöz liasonlit, lapos és szintén tálalaku. Baloldalán parallel sorban jó nagy köralaku nyílásai vannak, melyeken az állat fonálszerű lábait kidughatja, nemkülönben a viz a kopoltyukhoz juthat. Háza