Állami gimnázium, Munkács, 1888

14 III. Egyszerű és összetett mondatok. A főnév alakja mint alany, tárgy és határozó Főnévi, melléknévi ós számnévi jelzők használata. A névmások használata. (Hat hot és egy liét ismétlés 7 hét). IV. Rendszeres igeragozás Vau, les/, féle igék. Határozott és határozatlan személyragok. (Hat hét, két hét ismétlés _ 8 hét). V. Szóképzés összetétel által és képzőkkel. Képzők csoportosítása. (Hat hét, egy hét ismétlés 7 hét. VI. S/.ócsoportositás jelentés szerint. (Kokon értelmű szók). Szócsaládok. Kötőszók., Indulatszók. (Két hét). VII. Általános összefoglaló ismótlés. (Négy hét). Az olvasmányokból tárgyaltattak az olvasókönyv nyomán mesék, elbeszéléséit, görög — római és hun — magyarmondák; az irodalmi mesékből levonattak a tanulságok. A tárgyalt olvasmányok következők: A holló és a róka. Jupiter és a juh. A ló és a szamár. A ló és a szarvas. A két rózsa. A majom. A pillangó és a cserebogár, Az okos elefánt. A szilvafa és a hernyók, Oziris és a fogoly királyok, Sa'amon, Nóé és a szőlőtő, A fösvény, Közmondások, A tündérek ajándéka. Tiszteletlen gyermekek, Amintas, A barack, Meg ne vess senkit, A pisztoly, A két buza kalász. A kegyes .Tób, A tölgyfa, Az utazók, A hűség jutalma, A hálá

3 oroszlán, Rodostó városa és vidéke. A Balaton, A vizözön, A pogányok Noéja. A trójai háború. Aeneas Itáliában. Róma alapítása, Róma mint köztársaság. A Horatiusok és Curiatiusok. A hun és magyar mondák. Népmesék. Verses olvasmányokból tárgyal (attak, melyek egyszersmind könyvnélkül is megtanultattak, a következők: A holló és a kecskebak, A forgandó szerencse, Zsugori uram, Kapardi ur, Az öreg és a halál, Az öreg és fiai, A molnár és fia; Viz, szél, basület, A gyermek és a diófa, Célhoz jutás, Isten hozzád. A koldus gyermek. A megfagyott gyermek. A három testvér, A gyermek álmai, Éji látogatás, Hadnagy uram, Falu végén, Eldorádó. A puszta télen, Szózat, A tintás üveg. Iskolai Írásbeli dolgozat készittetett kéthetenként egy-etry, összesen ~ 17. Tárgyai voltak a nyelvtani anyag menete szerint egyszerű tő és bővített mondatok szerkesztése, mondatrészek és beszédrészek megjelölése és írása, a tőmondatok külömböző részekkel bővítése s igy az összetett mondatokra átmenet, egyes olvasmányok leirása e'beszélés után. Latínnyelv. Heti óraszám 7. Tankönyv: Szamosi János latin gyakorló könyv és Nyelvtan. A heti óraszámból három óra fordíttatott nyelvtani ismeretek elméleti tanítására, három óra gyakorlati feldolgozására az elméleti ismereteknek, egy óra iskolai Írásbeli dolgozatok készítésére. A tananyag következőleg dolgoztatott fel : I. A latin a-b-c ismertetése, olvasás, a hangok felosztása, szótagolás. Nemi szabályok ismertetése. Az első, vagy a tövű névragozás. Az első igeragozás ind. praes., infínitivusa és egyszerű imperativusa. A gyakorlati órákra házi dolgozatul a gyakorló könyvből szók tanulása, nyelvtani órákra a tárgyalt tananyagnak megfelelő egy-egy név, vagy igeragozása. (Öt hét, egy hét ismétl). II. Második, vagy 0 tövű névragozás. A második igeragozás praes, inf. és imperativusa. A2 a és 0 tövű melléknevek ragozása, ezek használata a mondatokban. (Három hét; egy hét isin.) III. A harmadik név és a harmadik igeragozás ind praes., inf. és imperativusa; továbbá a harmadik névragozáshoz tartozó melléknevek. A perfec'um raga. (Három hét. egy hét isin). IV. A negyedik név és negyedik igeragozás ind. pr-.es, inf. és imp. (Egy hét ismétléssel). V. Az ötödik névragozás és az öt névragozás áttekintése (Egy hét ism.-sel). VI. A melléknevek tő és ragok szerinti áttekintése, a melléknevek „„,;, ,„„„1, „,í„~./„„l, „„„1. ... ÍUA Kuofi -—L 1.JA %