Állami gimnázium, Munkács, 1886

6 többen, kik annyira haladtak balvéleményökben, hogy a geologia tanittatását egyeneseu attentátumnak tekintették a hit elvei ellen és annak előadóját majdnem rendesen atheismussal vádolták, vagy legalább is azzal gyanusitották. Hogy e kételkedők tévedtek, az az alább mondandókból ki fog tűnni, de hogy kételkedéseiknek mégis volt némi alapja, azt nem azért ismerjük be, mintha ma már akadna tamilt ember, aki belenyugodnék a fold jelenlegi állapotába, azaz aki nem hódolna azon általánosan elfogadott ténynek, mely szerint a föld kezdettől fogva nem birhatott mostani alakjával; hanem igenis azért, mivel a 67 után beállott években az egyetemeinken kiképzett fiatal e nembeli erők közöl többen akadtak, kik Darvin elveit nemcsak vallották, de még az iskola falai közé is becsempészték. Nincs jobb talaj az uj tanok fejlesztésére, mint a zsenge korú ifjúság; és nincs könnyebb dolog, mint az ifjú erő hatásával kaczérkodni a megférfiasodott erővel szemben. Kifejlett, de még fiatal fa ez, mely az erősebb szélvészeknek nem birván ellenállni, sokszor téveszti irányát, s igy nem csuda, ha gyakran áldozatául esik önhittségének; az idősebb is erőteljes fa, de messze terjeszté már gyökereit, melyek képesekké teszik őt a legerősebb szélvészekkeli küzdelemre is. Miként évek hosszú sora kívántatott ahhoz, hogy az idősebb fa hatalmas gyökereket verjen: ugy nekünk embereknek, de főleg paedagogusoknak is sokat kell és kellett látnunk, tapasztalnunk és experimentálnunk, mig teljes meggyőződésünk szerint eltaláltuk a helyes irányt. Egyes erő azok hatása és működése, kik most vagy csak rövid idő óta keresik az általunk már feltalált irányt; ellenben eredő erő gyanánt tekinthető a már évek óta valamely tárgygyal foglalkozó egyének tevékenysége. Tudományok összege az, mi amazokat jellemzi; mig emezeké a gyakorlat és tapasztalás a tudományra alapitva! Nem vehető tehát rosz néven, ha a hitelvekhez buzgón ragaszkodó férfiak feljajdultak és némi bizalmatlansággal kezdtek viseltetni az uj tantárgy iránt. Ez egyike azon körülményeknek, melyek meglehetősen nehézzé teszik a geologia tárgyalását. Nehezítő körülmény azonban még több is van. Hogy ne hozzak fel sokat, csak azt emlitem meg, hogy én a gymuasiumi IV-ed osztályú tanulót még meglehetősen éretlen és fejletlennek találom a geologiai tananyag megemésztésére egyfelől, másfelől pedig a földrajznak az első három osztályban a mostani módon való kezelését hiányosnak és nem czélravezetőuek tartom, miután tudva van. hogy aki a geológiát alaposan akarja érteni, annak mindenekelőtt a földrajzi ismeretekben nagyon is otthon kell lennie. Nem lévén hatalmunkbau e körülményeken változtathatni, meg kell barátkoznunk a viszonyokkal és igyekeznünk kell igy is minél nagyobb eredményt felmutatni. Rövid bevezetés és a geologiának korszakokra való felosztása után megkezdjük a jelenkor (Alluvium") tárgyalását. Nos! nincs könnyebb, mint e korszak ismertetése. A viz és a hő hatását, nemkülönben az emelkedéseket és sülyedéseket majdnem naponként tapasztaljuk. Néhány kőzet bemutatása, utalás a legközelebb feltűnt és előfordult természeti változásokra, minők: a „Monte nuovo" hegy keletkezése; Svédország partjainak egyik helyen folytonos emelkedése, a másikon pedig folytonos sülyedése; Chili partjainak hirtelen emelkedése ; a meleg és gyógyforrások magyarázata; a Puzzuoli melletti Serapis templom romjainak geologiai története; több sziget (különösen legújabb időben) keletkezese s a Vesuv kitörésének illustrálása, hozzávévén Herculanum és Pompeji eltemettetését, és nem rég történt föltalálását csak annál érdekesebbé teszi az előadást, ha pedig még összehasonlitjuk a történelem előtti embert a jelenkorival: az akkori ember egyszerű lakása, fegyverei, öltözete és étkei, s a mostaniak fényes palotái, hátultöltő s egyéb gyilkos eszközei, salonnias öltözékei s annak felhozása, hogy Afrika vadonjaiban még ma is élnek a történelem előttiekhez sokban hasonló emberek, nemcsak érdeket kölcsönöz az előadásnak, de nagyban fűszerezi is azt. Ezután átmegyünk a negyedkorra, vagyis a' diluviumra. Még ennek a