Állami gimnázium, Munkács, 1886

K 5 vájjon melyik elemnek azaz a viz- avagy a tűznek-e tulajdoníttassak nagyobb hatás? Ez utóbbi különben olyan kérdés, mely határozottan körvonalozva még ma sincs. A vulkáni tanok fejlődésére igen lényeges befotyással volt a vulkáni és plutói közetek között lévő különbség felismerése, mire először Hutton adta a figyelmeztetést. Eszerint vulkáni az, mi a föld felületén, plutói elleuben. ami a föld belsejében vulkáni működés által keletkezik vagy megmerevül. Habár e kettő között sem vonható éles határ, de azért ez nem zárja ki azt. mintha a képződmények nem lennének egymástól könnyen és határozottan megkülönböztethetők. E két képződés közöl a vulkáni ép oly idős lehet, mint a plutói és megfordítva a plutói ép oly fiatal lehet, mint a vulkáni. A különbség tehát nem annyira a kor. mint inkább a szín táj bau lehet. A két kőzetképződés közti korkülönbség inkább csak látszólagos, t. i. a megfigyelhető valódi vulkáni eredetűek rendesen igen fiatal képződések, a megfigyelhető plutói származásnak ellenben mindig régibb képződési korba tartoznak. A fold belső alkatának megismerésére rendkívül fontos befolyást gyakorolt a geologiai térképek készítése is, ami számbavehetöleg csak a jelen században kezdett tért foglalni. Az első kezdetleges térképet Pake készítette 1723-ban. amennyiben a kőzetek elterjedését jelekkel mutatta meg. Ezt követte 1778-ban Charpentier, aki — a szász választófejedelem térképén legelőször használt szineket a kőzetek elterjedésének megjelölésére Most hosszabb szüuet állott be, miután csak 1844-ben készítették el egész Szászország pontos geognostikai térképét Naumann és Cotta, melyet a freibergi bányászakadémia adott ki. Jelen időben már számos térkép jelent meg, melyek segélyével Európa-, Ej szak-Amerika és a többi világrész némely partvidékének geologiai alkotásáról meglehetősen világos képet szerezhetünk. Végig tekintve az eddig tett kutatásokon, bár ugy találjuk, hogy a szárazföld geologiai szerkezete még igen nagy részben ismeretlen; mindamellett az eddig átvizsgált vidékek belső alkatában oly általános megegyezés mutatkozik, hogy ebből a földkéreg főbb mozzanatait eléggé alaposan lehet megítélni. A geologiának majdnem teljes átalakulását idézte elő azon körülmény, hogy a geologusok a kövületeket, melyek Werner idejében csak mint különlegesség gyűjtettek és a természet játékaiul tekintettek, — most vizsgálódásuk körébe vonták. William Smith angol építőmester volt az első, aki e század elején észrevette és egyúttal megfigyelte, hogy az egykori szervezeteknek ezen megkövesült maradványai semmi esetre sem véletlenül vannak a föld kérgében elszóródva. Ez előbb Anglia, majd a többi ország geológusai figyelmét is magára vonta, akik a helyes észrevételt tovább fejlesztvén ma már odajutottunk, hogy a kövületek a geologiai megállapodásoknak igen fontos szolgálatokat tesznek. A geologia fejlődése nem keveset köszönhet a bányászatnak is. Példa reá Freiberg, mely szerencsés volt az első rendszeres geologiai előadást hallhatni falai között. Ma azonban e tér már annyira tág és e tudomány oly kört tölt be, mely nem maradhat többe a szűk határok között. Ma már nem elégszünk meg többé azzal, hogy a geologia segélyével fölkeressük a szenet, sót. az érczeket s azokat földalatti lerakódásaikban nyomozzuk; mivel jelenleg e tudomány már a népek jólétének összességébe is mindinkább behatol s Cotta a talaj alkotásának az életre való befolyásáról szóló könyvében kimutatja, hogy az országok geologiai alkotása némi viszonyban van a területükön lévő élet általános fejlődésével és hogy az ember is némileg szintén függ azon ország belső alkatától, amelyben lakik. íme! ez röviden körvonalozva azon tudomány, melyet mi már a gymnasiumi IV-ik osztályban vagyunk hivatva előadni. Ez tehát azon. mondhatnók, fiatal tudományág, amely oly sok kishitüuek ütött szeget a fejébe, amidőn ' * 1 ' • «ti íi 1 Ti * 1 I T-m f i . 1(1 TTlU-ÍL