Állami gimnázium, Munkács, 1884

Az élet maradandó lentartására okvetlenül szükséges, hogy a vér a küllégből a kellő élenymennyiséget fölvegye és tovább a szervezetbe vigye, az éleny-fölvételt a haematoglobin eszközli, amely mint emiitettük a vörös vértestecsekben foglaltatik. Ha ezen az élenyt gyűjtő készülékek a testből nagyobb mennyiségben kitakarodnak, beáll a testben az élenyhiány, ennek következtében a megfuladás. A megfuladás bekövetkezik az élenynek elvonása által más módokon is, ha nevezetesen oly gázak vannak túlsúlyban a körlégben, a melyek a vér életviszonyait megzavarják. A légeny, a köneny és szénsav rendkívüli túlsúlya a levegőben élenyhiányt idéznek elő. A szénéleg tökéletesen kihajtja az élenyt a vérből. A káros hatású gázak, ha lassanként kis adagokban kerülnek a szervezetbe, nem idéznek elő nagyobb zavarokat. A vér összes mennyisége folytonos ingadozásnak van kitéve. A vérmennyiség mindenkor arányban áll az anyagcserével, de befolyással vannak még a kor és az izomműködés is. Az e tekintetben tett kísérletek és megfigyelések mutatják, miszerint a fiatal korban nagyobb a vérmennyiség aránylag, mint a teljesen kifejlett szervezeteknél, és ez természetes is, mert a fiatal korban nagy és élénkebb az anyagcsere, mint a felserdült állapotban levőknél. Mindazon élettani működések, melyek a test hústartalmát növelik, valószínűleg a vértartalmat is gyarapítják. Az emésztés folyamata alatt megölt állatok emésztési készüléke igen meg van teke vérrel, míg ugyanazon szervek éhezési állapotban egészen halványak. A fokozott izommunka gyarapítja a vérmenynyiséget, mig ellenben a nyugalom kevesbíti, de épen ugy kevesbíti a túlságosan fokozott tartós izommunka is. Az elhízott egyedeknél szintén csekélyebb a vértartalom, mint a normális állapotban levőknél, mert a zsírban dús szervezetek működésükben kevésbbé erélyesek. A vérhiány gyorsan ki lesz pótolva az által, ha a vér sok lolyadékot vesz föl, s a kiválasztás szünetel. Vérveszteség után a szomj erősen fokozódik, miért is több vizet iszunk. Bischoft szerint az összes vérmennyiség a teljesen kifejlett férfiaknál az összes testsúly 7'7% teszi. Az emlősöknél kisebb a "/„, pl. a makinál 4'7 ,,, a kutyánál 0"7%. Ha a vér az élőedény falazatából kiszabadul, tiz-husz perez múlva többé nem látszik tisztának, rostonya vál ki belőle, mely a még előbb folyékony vért félkemény tömeggé változtatja át, a vérsejteket magába zárván. Kis idő múlva aztán két igen különböző anyagra bomlik, egy sárgás szinü folyadék, a vérsavóra s a vörös színű félszilárd vérlepényre. A vérlepény felső rétege kissé halvány, mi onnan jön, hogy a vérsejtek súlyosabbak lévén a vérfolyadéknál, leülepednek. A vérsavó a rostonyát képző anyagokat nélkülöző része a vérfolyadéknak. A vértestecsek és a vérfolyadék közt a kölcsönös közlekedés még