Állami gimnázium, Munkács, 1883

anyag, amelyből áll, már az ősidőkben megvolt és a mostani alakja csak sok-sok ezer esztendő átalakulásának bélyegét hordja magán. Ezen állitás nem lehet többé hypothesis. A jelesebb csillagászok már igen régen vettek észre egyes jeleneteket az egen, melyek az enyészetet-, és ismét másokat, melyek új kép felvevését mutatni látszottak. így már Tycho és Keppler is észrevettek rögtön fellobbanó és ismét elalvó világokat, Herschel pedig a legmélyebb világűrben alaktalan tömegeket és azokban mozgást figyelt meg, melyek létöket ujabb napok képződésének és a világrendszer alakulásának köszönheték. Az alakok ezen folytonos változása, ami a lét és enyészet-, a halál és a születés között észlelhető, épen olyan örökös és véghetetlen, mint a minő végtelen maga a világalkotás. Hogy miképen jutott földünk a mai alakjákoz, okvetlenül foglalkoznunk kell a felületén egymást követett változásokkal, és az ezeket előidéző okokkal. Ezen oknyomozás minden esetre a kövült állapotban lévő és a föld történetét mintegy elénk táró állatok és növények szervezetében keresendő. Minden hegység méltó képviselője az őskori teremtményeknek annyira, hogy annak egymásra következő rétegeiből képesek vagyunk fölismerni, mely állatok éltek szárazon és melyek vizben. Bár az első tekintetre mindenkinek szemébe tűnik az agyag, homokkő, mészkő, pala, gránit, syenit stb. melyek mindannyian a a föld alkotó részei; a geologusok mégis általában megegyeznek abban, hogy kezdetben ezek nem olyan helyzetben találtattak, mint most; valamint abban is, hogy ezek nem egy és ugyanazon időközben jöttek létre. Egy mélyebb pillantás a föld alkatába azonnal elénk tárja, hogy annak részei bizonyos szabály szerint következnek egymásra. Két nevezetes faktor létezik, melyek földünk alkotásában, elhelyezésében és változtatásában a fő szerepet játszák: a viz és a tűz A mi a víz működését illeti, az kétféle lehet t. i. mechánikai és chemiai. Az első esetben a víz mosva, döntve, rombolva, egy szóval mozogva működik; a másodikban pedig anyagokat old, az oldatban létrehozza az anyagoknak egymásra való hatását, vagy végre odajut, hogy az oldatból az anyagokat magasabb hőmérséknél elgőzölgés által eltávolítsa. A víz e működéséről földünkön folyvást tesz tanúságot. Hiszen minden patak, minden folyó a föld részecskéit folytonosan viszi a távoli tenger medrébe, mig a saját partjait lassan alámossa, a hozott részecskéket pedig a saját medrében avagy partjai más helyein lerakja.