Állami gimnázium, Munkács, 1883

Természetrajz. IV. oszt. Heti óraszám: 3: tanévi 105. Bevégzett tananyag ; ChemiaielőiSiYier^tek a következő tanmenet szerint, : 1. A levegő physikai tulajdonságai és összetétele a nitrogén, oxygéti fejlesztésével és tulaj lónaik kimutatásával. Az elein fogalma A levegő mel­lékes alkatrészei, különösen a vízpára. 2. A víz tulajdonságai és összetétele elektrolysís utján; a hidrogén és a durranó-gáz, a viz synthesize megfelelő kísérletekkel. A vegyület és k«ve­rék fogalma, a súlyviszonyok állandósága és a chemiai képletek rövid fogal­mazása 2. Az elemek felosztása: nem fémes és fémes elemek. 4. A szén, annak destillátió általi és égés termékei; a szénsav kelet­kezése a természetben ; a fehérnyenemiiek és szénhidrátok alkalmazásai. 5. A kén és phosphor s azok termékei kísérlettel 8. A chlor- és hydrogén vegyületete, a sósav. 7. A savak jellemzése, ezek közül a kénsav, salétromsav, eczetsav, palmítin és sterarinsav, oxalsav, borkősav, cserzősav s tejsav leírása és bemu­tatása. A fémes elemek tulajdonságai.- A könnyű fémek közül a kálium-, natr ­um,- calcium, magnesium és aluminium bemutatása és leirása, az ezekből ke­letkező aljak származása ; a nehéz fémek közül a zink,- vas,- ólom,- ón,- réz,­higany,- ezüst, arany s platina rövid ismertetése. 9. Az aljak és savak egymásra hatásánál keletkező testek; a sók rövid jellemzése- hol is különös figyelembe vétettek a hamu>sir, szóda, chlór­mész, a szappan, az üveg és a porczellán. A) Ásványtan. 1 • Az ásványok szine, fénye, keménysége több ásvány­darabon s a jVIohs-f'éle keménységi fokozaton, tömöttsége a hignyugtani iné le­gen, a hasadás és alak a kősón bemutatva. 2. A szabálytalan és szabályos alak; a kristályosodás föltételei, a szögek állandóságának kimutatása a szög­mérővel. 3. A chemiai összetételre alapított főosztályok ismertetése és ebből az ásvány rend szer megállapítása Kivonásokban. Leirása (j0 a természet, és közé­letben leginkább szereplő ásványnak, melyek valamennyien szemléltettek s a külső meghatározás körében gyakorlati foglalkozást is nyújtottak a tanu­lóknak. B) Kőzettan. Az egyszerű kőzetek felsorolása az ásványtanból. Az ösz­szetett kőzetek közül a gránitosak, bazaltosak és a palásak; végül a tömeges és a réteges kőzetek. C) Földtan. A négykor különösen: a jelen korban a viz által elő­idézett kőzetek; a viz ívunboló hatása; a hő által létrehozott vulkáni kőzetek; mint legfőbb földtani tényezők vétettek föl. A negyedkor viszonyai az ember és állatok tekintetében, különös tekintettel Magyarország viszonyaira (Lösz. jégkorszak.) A harmadkor főbeösztása, faunájának és flórájának általános jel­zésével, szintén főtekinteitel Magyarországra, mely domborzati viszonyait és legfontosabb ásváry kincseit ezen korból kapta. A másodkor képletei főleg faunáját tekintve. Az első korszak, kiemelve a kőszén fontosságát és az állat­világ jellemzését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom