Állami gimnázium, Munkács, 1882

22 IV. oszt. Heti óra: 2; tanévi: 66. Segédeszközök : Az osztrák-magyar Monarchia térképe. Bevégzett tananyag : A magyar birodalom és Austria politikai leirása. Különösen a Magyar birodalomnak helyzete Európában, területe és alkatrészei; népessége nemzeti és vallási viszonyaik szerint. Gazdasági, ipari, kereskedelmi é? műveltségi állapotok. Az alkotmány, kormány forma, képviselet. A monarchia közös ügyei. Továbbá a magyar birodalom lakói tartózkodási helyek szerint. Végre az osztrák örökös tartományok földrajza és a monarchia nemzetközi képviselete. Térkép raji. 2D. Természetrajz. IV. oszt. Heti óraszám •• 3; tanévi: 106. Bevégzett tananyag. Chemiai előismeretek a következő tanmenet szerint: 1. A levegő physikai tulajdonságai és összetétele a nytrogén, oxygén fejlesztésével és tulajdonaik kimutatásával. Az elem fogalma. A levegő melléke. alkatrészei, különösen a vizpára. 2. A viz tulajdonságai és összetétele elektrolysis utján ; a hydrogén és a durranó-gáz, a viz synthesise megfelelő kísérletekkel. A vegyület és keverék fogalma, a súlyviszonyok állandósága és a chémiai képletek rövid fogalmazása. Az eleinek felosztása: nem fémes és fémes elemek. 4. A szén, annak destillátió általi és égés termék ; a szénsav keletkezése a ter uíszetben ; a fehérnyene nüek és szénhydratok alkal n.izásai. 5. A kén és phosphor s azok termékei kísérlettel. 8. A chlor- és hydrogén vegyülete, a sósav. 7. A fa vak jellemzése, ezek közül a kénsav, salétromsav, ecetsav, palmitin és stearinsav, nxalsav, borkősav, es« rzősav s tejsav leirása és bemutatása A fémes elemek tulajdonságai.- A könnyűfémek közül a kalum-, natrium,-calcium magnesium és alumínium bemutatása és leirása, az ezekből keletkező aljak származása; a nehéz fémek közül a zink,- vas,- ólom.- ón,- réz,- higany,ezüst-, arany s platina rövid ismertetése. {'. Az aljak és savak egymásra hatásánál keletkező testek : a sók rövid jellemzése - hol is különös figyelembe vétettek a hamuzsir, szóda, chlórmész. a szappan, az üveg és a porcellán. A) Ásványtan- 1. Az ásványok színe, fénye, keménysége több ásványdarabon s a Mohs-féle keménységi fokozaton, tömöttsége a hignyugtani mérlegen, a hasadás és alak a kősón bemutatva. 2, A szabálytahin és szabályos alak; a kristályosodás föltételei, a szögek állandóságának kimutatása a szögmérővel. 3. A chémiai összetételre alapított főosztályok ismertetése és ebből az ásványrendszer megállapitá a a fő vonásokban. Leirása (5 > a természet és közéletben leginkább szereplő ásványnak, melyek valamennyien szemléltettek s a kiilső meghatározás körében gyakorlati foglalkozást is nyújtottak a tanulóknak. B) KŐze'tm. Az egys'orii kőzetek felsorolása az ásványtanból. Az öszszetett közetek közül a gránitosak, bazaltosak és a palásak ; végül a tömeges és a réteges kőzetek.