Állami gimnázium, Munkács, 1880
26 — megkívántatnak, minők: a krajcárok és forintok viszonya stb. A négy számolási művelet egész számokkal s tizedes törtekkel való számolás. — A métermérték ismertetése, időszámítás. Iskolai dolgozat: 8; ezek tárgya: minden egyes dolgozatul két-két az ifjak terményrajzi-, földrajzi ismereteit feltüntető s társas életökre vonatkozó s szavakba foglalt példa. Házi dolgozatul: óráról órára egy-egy a megelőző tanórában előadott tananyagra vonatkozó példa kidolgozása. II. osztály. Heti óraszám 4; egész évi óraszám 146. Bevégzett tananyag. Az I. osztályban előadott tananyag ismétlése után számolási rövidítések és számtani müveletek korlátolt pontossággal, — különös figyelemmel a műveltebb nemzetek pénznemei közti különbségre s általában a forintok és krajcárok — s a mérték rendszer viszonyára való tekintettel. Az arányosság fogalmának fejtegetése — egyszerű hármasszabály, — az olasz practica s a mértani arányok és arányiatok elemei hazánk terményeit, — népességi viszonyát, — vasúti hálózatunk hosszát kifejező szavakba foglalt példákkal. Végül százalék számítás — az osztrák-magyar monanchia országainak termesztését és tenyésztését, úgyszintén egyes tartományai,— megyei és városi lakossági viszonyát összehasonlítva az egész birodalommal százalékban kifejező példákkal. Iskolai dolgozat: 8: ezek tárgya minden egyes dolgozatnál két-két szavakba foglalt s általában a társasélet., — nemzetgazdászat s ipar körébe vágó példa kidolgozása. Házi előkészületül óráról órára egy-egy a legközelebbi előadáson tett magyarázott tananyagra vonatkozó példa kidolgozása. III. osztály. Heti óraszám 3, egész évi óraszám 113. Bevégzett tananyag. Az egyszerű s összetett hármasszabály, a láncszabály és a kamatszámolás; — ezeknek alkalmazása: a határidőszámitás, — az agio, — állampapírok, — részvények; — biztositási ügy, — váltók, — lerovat és a kamatszámolás külömböző fajaira, — Az arányos osztás — a honi ipar és vállalatokban legtöbbször előforduló, szavakba foglalt s népviszonyainkat és népemk kereskedelmi s társas mozzanatait feltüntető példákkal. Végül az elegyitésszabály — összekötve a tanulóknak főleg physika-földrajzi ismereteit, — minők: a középhőmérsék, légsulymérések összehasonlítása, örvények, — foncsorok stb részleteinek kiszámítása — igénybevevő példákkal. Iskolai dolgozat 8; ezek tárgya: mindegyikre két-két a fentemiitettekhez hasonló irányú és szavakba foglalt példa kidolgozása. Házi dolgozatul; óráról órára egy-egy az előadott tananyaggal párhuzamosan haladó példa feldolgozása. I3et-ü.sz;á,m.tari.. IV. osztály. Heti óraszám 3; egész évi óraszám 110. Bevégzett tananyag. Bevezetés az algebrába. — Összeadás és kivonás egész számokkal, kiterjeszkedve kéttaguak négyzetének és köbének képzésére. — Osztás egész számokkal, kiterjeszkedve a geometriai haladványok képletére. — Ugyanazon miveletsorozat tört számokkal. Első fokú egyenletek egy ismeretlennel kiterjeszkedve, az arányok tanára. Mindezek megértetése végett kezdetben különös számokban kidolgozott, — később pedig az egyenletek és arányok tanánál több, •— a közélet, ipar, kereskedelem s társadalom köréből meritett s szavakba foglalt példa vétetett fel.
