Munkács, 1885 (2. évfolyam, 10-52. szám)

1885-07-23 / 30. szám

bár fuladozott is a többiekben a közönség, kivált a nyári hónapokban. Azok az üres kocsik azért tartatnak fel, hogy aki megnyitja a kalauzok számára erszényét, azok is megnyitnak egy-kót személy számára egy-egy kocsit. — Most meg a kiállítás ideje alatt, hogy kissé nagyobb személy- forgalom van, valóságos pasákká lettek a kalauzok Az [utasokkal embertelenül, szívtelenül bánnak _ Van hely, vagy nincs hely, betaszigálják mint a birkákat a kocsikba,, hadd füledjenek, fuladozza- nak, párgolják egymást, nincs irgalom, nincs em. beries érzelem, ha mindjárt a kolera üt is beléjük. Magyarország összes népe utazik s a vasút" igazgatóságok oda dobják a közönséget azoknak a félmüveit, vagy műveletlen lelketlen kalauzoknak.

A második csengetésig a közönség el van zárva, ekkor siet, tolong mindenki, hogy helyhez juthasson, akik hátrább maradnak, mar telt kocsikra találnak. Hiába kérnek, rimánkodnak, a \álasz csak az: tessék beülni, mert a vonat indul, vagy tessék az igazgatósághoz menni. Nem ülnek be kérem ? . . . Mehet! . . . Gyorsan, mert itt maradnak! Mit tud tenni a szegény utas!? Bemegy, zúgólódik, s vigasztalja magát, hogy ez közös sorsa a mostani fejveszettségben az utazóknak. Ellenőrzés nincs sehol! A pályafőnökök s más szolgálati személyek, oda se néznek. Ha valahol zúgolódó hangot hallanak, elfordulnak, zsebre dugják kezöket, mintha az Inkák országában sétálnának, nyugodt lélekkel ott hagyják a közönséget. Nem mesét beszélünk az igazgatóságoknak. Megtörtént és folyton ismétlődő tényeket. Uraim, ha a szegény ember garasát elveszik önök. gondoskodjanak is róla illőleg. Szíveskedjék az igazgatóság utána járni, mi történt juh 5-e'n reggeli 2 órakor Miskolcon. Vagy hatvan ember rimánkodott a kalauznak, hogy helyet adjon. Válasza az volt, hogy . . . nincq tessék beülni, ahogy tudnak. A pályafőnök nem akar adni kocsikat. Csak, midőn majd tettlegességre került a sor, ragasztottak félórai késés után három kocsit. Ezért kellett később érkezni a vonatnak. Tessék utána nézetni a juh 8-án d. u. 5 órakor Kelenföldön keresztül menő gyorsvonaton hogy mentek az utasok, egy fél kocsiba 8 embert szorítottak be. A jegyek átnézésekor sajnálkozását fejezte ugyan ki a kalauz, s Ígérte, hogy Kelenföldön majd máskép intézkedik. Odaérve mit tett? Kérem, nem lehet kiszállni, jön a budai gyorsvonat! .... Mehet! ....

Még szebbet fog elmondani a juh 15-ikén estve 8 óra 15 perckor induló vonat kalauza. Felvilágosítást adhat róla a hatvani pályafőnök, valamint a szerencsi is. Az 1696. sz. II. osztályú kocsi egy 8 ülésre számitott szobájában csak tizenegyen voltak, mellette egy négy ülésre számitott félszobában 8-an. Persze, jutott belölök még a kocsik tetején levő kalauz-helyre is. A kalauz azt felelte, hogy a budapesti pályafőnök nem akart több kocsit csatoltatni.

Mi azt hisszük, hogy ezek nem első, s nem is utolsó dolgok voltak. Az utazó-közönség mindenfelé panaszkodik, de hát ezek a nagytek. igazgatóság füleihez ritkán juthatnak el. örül az illető, ha megszabadult az utazás kénye ínetlen- ségétől. Nekünk azonban kötelességünk a tudott esetek alkalmával felszólalni, s a közönség érdekét védelmezni. Aki fizet, megérdemli, hogy legalább fizetése arányában tisztességesen bánjanak el vele,*

T a n ü g y.

Vettük a munkácsi állami polg. leányiskolának III. évi értesítőjét az 1884—85. tanévről, a gondnokság megbízásából szerkesztő Kasics Etel, áll. polg. isk. igazgatónő.

Örömmel ismertetjük e derék intézet értesítőjét, melyet Csapó Róza polg. leányisk. tanítónő sikerült értekezése nyit meg „Európa parttagozódása, szigetei és félszigeteiről.“

A tanév történetéből megtudjuk, hogy a felső tiszavidéki háziipart terjesztő egyesület az állami polgári leányiskola mellett, az általa felállított uéptanodát a közönség részvétlensége folytán beszüntette. A tanév a gondnokság jelenlétében szept. 4-én nyittatott meg. Az 1884—85-ik

* Kérjük a hazai napilapokat e sorok átvételére. Szerk.

tanévre beiratkozott növendékek száma 52. Örvendetes jelenség, hogy a tanulók létszáma 25-el szapoi’odott. A jövő tanévben a IV. osztály is megnyittatik, A kézimunka tanításáról a nmlt. vall. és közokt. kormány külön gondoskodott, a munka tanítónői állomásra Orbán Mária < kleveles ipartanitónőt nevezvén ki. A tanitványok egészségi viszonya folyton jó, s igy a tanitás az egész éven át folytonos volt. 12 tanítói tanácskozás tartatott. A szülők gyermekeik előmeneteléről külön értesítést 3-szor kaptak. Az isk. takarékpénztár fenállott. A betevők száma 43, a betett összeg 112 frt 14 kr., mely 6 százalékos kamatra van kiadva. (Hová s kinek ?)

Igen szép bizonysága az intézet iránt való meleg érdeklődésnek a tauitónők részéről onnan tetszik ki, hogy a zongora és francia nyelv tanítása után befolyó jövedelmet a könyv- és szertár gyarapítására fordították, holott más tanintézetnél az ilyen jövedelmet magánjövedelem gyanánt használják fel, és nagyon sok esetben üzletsze rüvé teszik e tárgyak tanitását.

A felügyelő-testület — az áll. isk. gondnokság 21 tagból áll — a tanszemélyzet s a hitoktatókkal együtt 8 személyt számlál.

A tantárgyak a ministeri tantervnek megfelelően adattak elő, s azok részletezéséből bárki is meggyőződhetik, hogy mit tanítónak ez intézetben s átláthatja, hogy azok tudása minden müveit nőre nézve mulliatlanul szükséges.

A könyvtár, s taneszközök gyarapodása örvendetes haladást mutat.

A VIII. fejezet alatt a statisztikai adatok vannak elősorolva. E rovatnak az érdemsorozat után kellene következni. A III. rovat utolsó s a negyedik rovat első tétele fel vannak cserélve. Az anya lyelv tanításánál „cseh“ rovat is nyittatott Mi ágy tudjuk, hogy csehek e vidéken nem laknak, egy pár uradalmi bevándorlott még nem tesz külön nemzetiséget — már pedig az értesítő nem famíliánként — hanem az e vidéken lakó nemzetiségek szerint tüntesse ki a nemzetiségi viszonyokat. Az „Észrevételének semmi értelme, nem lehet s nem szabad statisztikai észrevétellel késziteni, mind a hat rovatban az első rovatban megemlített számmal, 52-el kell foglalkozni. — Óhajtottunk volna egy táblázatot az előmenetelről is.

Az érdemsorozat s a zárvizsga sorrendje és jutalmazások után a XII. rovat a tudnivalókat tartalmazza a jövő tanévre.

Az értesítő kiállitása Blayer Pinkász nyomdásznak nem hoz valami nagy elismerést. Kopott egyenetlen betűi s a szennyes nyomás, kellemetlenül hatnak a szemre. A sajtóhibákat nem is emlitjük. Referens.

Hírek.

— Kérjük lapunk olvasóit, hogy előfizetési dijaikat mielőbb beküldeni szíveskedjenek; nehogy a lap szétküldése és kiadásában zavar álljon be. Előfizethetni Farkas Kálmán és Bercsik Emil könyvkereskedésében. Postai előfizetések a kiadó nevére intézendők.

— TŰZ. 15-én estve 9—10 óra közt tűz támadt városunkban s két egymáshoz közelálló csűr és ól égett le. A légáram úgy irányítót'a a lángokat, hogy az épületeket kerüljék, különben nagyobb veszedelem is lehetett volna belőle. Vannak önkéntes tűzoltóink, kikre ugyan nem panaszkodunk, mert elég lelkiismeretesen teszik kötelességeiket. De nincs mivel. Nincs tűzoltó- szer. Hogy hová lett, mi történt vele, a jó isten tudja. Volt, az igaz. Nincs, az is igaz. Ki gondozta el, azt nem tudja senki, ez is igaz. Az előbbi tűzesetnél száraz volt a fecskendő, üres volt a hordó, nem voltak kupák, s összetett ke zekkel nézték a tűzoltók, hogyan ég el előttük egy ház. A mostaninál hasonló kinlódás folyt le. Először nem volt ló a városházánál, mert hát nálunk régi feudális szokás az, hogy az elöljáróság kéjkirándulásokra használja a város fogatait. A fecskendő elé nagy nehezen kerítettek egy fiakker fogatot, a vizhordó szekér elé pedig befogták a városi börtönben levő deliqueuseket. — Ezekkel — akárki megértheti, hogy nem sok vizet lehetett vitetni. Azt a kis vizet csakhamar elpuskázták, a csövek nem értek le a kútba, pedig nálunk 2—3 öles kutak vannak, a vizhiány és az erős húzás miatt a fecskendő-cső is elpattant, mert azt gondolták, hogy nagy nyomással még a száraz fából is vizet lehet kisajtolni. Hát nem nyomorúságos dolgok ezek ?

— Hymen. E hó 19-én esküdtek örök hűséget egymásnak Csapó Róza k. a., a helybeli polgári leányiskola tanítónője és Király Miklós n.-egyedi gimnáziumi tanár. — Eljegyzés. Nuszer János, Károlyi Alajos gróf erdődi uradalmában ispán, jegyet váltott báró Hágen Irma kisasszouynyal, a szatmári prot. nőnevelő-intézet igazgatónőjével.

— A vidéki szülők figyelmébe. Szerkesztőségünkben többen jelentkeztek, kik jövő tanévre egy vagy több gyermeket hajlandók kosztba elfogadni, tudakozóknak készségesen szolgálunk uta- sitással.

— Jó helyen kereskedett. Gorzó János vizsgáló-bírótól a napokban 213 frtot loptak el. 113 trt megkerült, de a száznak . . . pás z.

— Törvényszéki ítélet hirdetés. Nem régiben hirdette ki a beregszászi kir. törvényszék váltóhamisítás ügyben Freiwald Menyhért volt tanító és Klein Jakab előbb zálogháztulajdonos ellen a kir, tábla Ítéletét. Freiwald Menyhért 5 évi fegy- házra és 10 évi hivatalvesztésre, Klein Jakab pedig két évi börtönre Ítéltetett. Az ítélet ellen mindaketten felebbeztek.

— A Vidéken a nagy forróság miatt különbféle betegségek uralkodnak, vérhas, gyomorhurut, vörheny, hideglelés, s a munkás ezek miatt nagyon megfogyott.

— Időjárásunk száraz, tikkasztó meleggel. A nap közép melege 18—20 fok.

— Az aratás, hol a jég, s a tavaszi viz meg nem semmisítette, közép minőségű. A májusi kedvező időjárás mellett a vetések szépen fejlődtek, de később a magvak összeszáradtak, megasza- lódtak.

— A földmiveiési minisztérium felhivása folytán a megyei hatóság felszólította a szőlőbirtokos községeket, hogy a szőlőket tüzetesen megvizsgálva, i.djanak jelentést arról, hol, milyen mértékben lépett fel a filokszera, vagy mely szőlőhegyek mentesek tőle. Gálishegy, Lovácska, Vereshegy, Csernekhegy még eddig teljesen mentesek, de kiváncsiak vagyunk a Paphegyre, hová a venyige-csempészetek történtek, melyre nézve az elöljáróság eddig nagyon keveset tett.

— Erre is el lehet mondani: „Quousque tandem abutere Catilina patientia nostra!“ Hát még se szakadt meg a városi elöljáróság türelem - fonala Günther Ágostonnal szemben ? Hát nem bírja megnyittatni magának a Latorcára vezető útat. Soha se felpereskedjék, tegye magát birtokon belől alperessé. A múlt heti tűz alkalmával ez úton ment a váro3 szekere a Latorcára vízért, de az uradalmi kancsukás bakter visszatérítette, s hogy a vizliez juthasson, két kilométernyi útat kellett tennie. Elmondtuk ez út történetét nemrégiben. ítéljen a nagy közönség az ilyen eljárások felett, mikor még tűzvész alkalmával sem engednek vízhez jutni, s nem jut eszébe ser kinek orvoslást keresni.

— Ismét tűz. 21-én d. u. 5 órakor kezdődött s az égető napsugarak alatt csaknem villámgyorsasággal terjedt Vimmert Vida udvarában a a szomszédos épületekre el. Tűzoltóink becsülettel működtek, csak az a megjegyzésünk, hogy nincs köztök kellő rend és katonás fegyelem. Tűzjelző s legalább nyolc fizetéses tűzoltó nélkül hiába erőlködüuk, nem felelhetünk meg a célnak kivánt mértékben. Csak az isteni gondviselés őrködött felettünk, hogy a városnak legalább egy harmada nem pusztult el. Ha a tűzoltók csak tiz perccel hamarább érkeznek, a tűz majdnem csirájában lett volna elfojtható. De, mig összegyűlnek a város különböző részéiből, mig a tűzoltó-szereket rendbe hozzák, vizet kerítenek, a romboló elem nem vár rájok. Azt a fukarkodást, melyet e tekintetben a város ráklábon haladó atyái közt tapasztalunk, most egyik, majd másik veszélybe jutott lakos társunk fizeti meg busás kamattal.

— Pusztító növény gyümölcsfákon. (German Ferencz városi mükertész jelentéséből.) Minthogy hazánk némely részén a gyümölcsfákra károsan ható vértetü elterjedése észleltetett, a tettes városi tanács megbizása folytán a város körül fekvő összes gyümölcsös hegyeket bejárván, a nevezett vértetüt határunkban sehol nem találtam. De van egy más igen veszedelmes pusztító növény, a mely már nemcsak a vén hanem a fiatalabb fákat is kezdi ellepni Ez a fagyöngy (viszum album). Ezen pusztító élősdi növény annyira fellépett a határbeli gyümölcsfákon, különösen az almafákon, hogy, ha rendszeres pusztítással nem álljuk útját, gyümölcsöseinket teljesen ellepik, s meddővé válnak. Leginkább szaporodik magról, mely enyvtartalmu burokkal van bevonva, a madarak által széthureoltatván, a fa kérgére tapad, ott kikel és gyökereket bocsátván a fa táplálékát rabolja el. Helyén lenne tehát, ha ezen ártalmas élősdi növény hatósági figyelemre méltattatnék és pusztítása szabályrendelettel tétetnék kötelezővé.

— A gazdaközönség figyelmébe. Nagyfontos- ságu hirt közölhetünk a hazai gazdaközönséggel. A 60-as és 70-es években oly hiressé vált V i d a t s féle ekék és gépek, melyek az országban annyira el vannak terjedve, hogy alig van gazdaság, amely ilyennel nem bb-na, legközelebb uj

\

/