Munkács, 1885 (2. évfolyam, 10-52. szám)

1885-07-02 / 27. szám

mást találnak Írva, mint nyomtatva. Az az évzáró vizsga tehát még sem olyan komédia, mint né­melyek szeretik fitogtatni. Városunk a tanügy terén az utolsó két tized alatt óriási haladást tett. A hatvanas évek közepén alig volt négy-ötszáz közt az iskolába járók száma, ma, ha az elemi iskolákat, felsőbb polgári lány iskolát, és a gim­náziumot össze vesszük, több mint két ezer isko­lába járó gyermeket találunk, és ezek a gör. kath. elemi iskola 80—100 tanulója kivételével mind az állam közvetlen felügyelete alatt állanak. Még mindnyájan nem adtak számot működéseikről, de a nagyobb rész már igen. Előttünk van a helybeli gimuázium értesi- tője. Elég csinosan kiállitva, de annál több nyomda hibával ellátva. Közli Fankovich Sándor állam- gimn. ^igazgató. Nyomatott a „Kárpát“ czirnii könyvnyomda gyorssajtóján. Az egész értesítő tiz részletből áll. Az első részben van egy értekezés Bürget József pi’óba éves tanártól. Az értekezés cime: „A vér és vérkeringés a gerinces állatoknál" Az egész 8 lapra terjed. Elég ügyesen és értel­mesen van a tárgy feldolgozva. Csak kissé bőveb­ben is lehetett volna. Kár hogy kimaradt belőle az emésztési processus, akkor világosabb lett volna a vérkeringés rendeltetése is. Ez szüli talán azon hiányt, melyet az ember átolvasás után érez. Nyelvezete eléggé hajlékony, de mindjárt első tekintetre észrevesszük, hogy fizikussal, nem nyelvészszel van dolgunk. Azok legkeveseb­bet törődnek a nyelvalakokkal, s a kifejezési mó­dokkal. Hajtják, kalapálják a nyelvet tetszésük szerint. Ilelylyel-helylyet nagyon tudományos mű­szavakkal él, melyek az érthetőség rovására történnek néhol pedig helytelen, vagy ismeretlen jelentésű szót használ. Ilyenek ezek üterek, festanyag, vérátömlés, szájadznak, mozzamos szívemcső stb. Az iskolai évzáró értesítő a tanulóknak, a szülőknek, s az érdeklődő közönségnek van legin­kább szánva és newt a tudományos világnak, azért ezekhez kell alkalmazkodnia az előadásnak is. Ezen megjegyzésünkkel azonban nem akarunk a mü becséből levonni, mely megérdemli az elis­merést. A második részben igazgatói jelentés tétetik az évelején eszközölt beiratásokról és az inté­zetben történt külömböző intézkedésekről. Eszerint beiratott összesen 125, külömböző okok miatt el­maradt 10; maradt az év végén 115. Harmadik részben a felsőbb rendeletek so­roltatnak fel a tartalom rövid megemlítésével. E részben nem hagyhatjuk figyelmen kiviil Trefort miniszter úrnak 3034 sz. alatt kelt intézkedését az összes hatósága alatti intézetekhez, melyben elrendeli, hogy az oktatás céljaira szolgáló összes iparcikkek hazai bővítményekből szerzendők be. Éhez nem kell magyarázat, aki érteni akarja megérti, de jó lenne, ha kereskedőink is megér­tenék. Itt van még fölemlítve a tanuló ifjúságra vonatkozó némely intézkedés, fegyelmi eljárás, iskolai ünnepek. Negyedik részben a tanárok táblázatos ki­mutatása fordul elő ; melyszerint az intézetben mű­ködött 6 rendes és 1 próbaéves tanár. Ezeken kivül voltak a hitoktatók. Ötödik részben az intézetben használt tan­könyvek s a heti órák száma fordul elő tantár­gyak szerint felsorolva. Ezen kimutatás szerint használtott az I. oszt. han 9 könyv, a II. oszt. han szintén 9, a III. oszt. ban 15, a IV. osztban 14. öszesen 47 drb. Ennyi az csak, amit eg^ négy osztályon keresztül ment tanulónak meg kell szerezni. Ila egyre-másra darabját egy írtra teszszük, 50 frtot teszen ki négy év alatt. Hatodik részben az előadott tananyag sorel- tatik fel részletesen tizenegy lapon osztály és tan­tárgyak szerint. Hetedik részben a tanári, ifjúsági könyvtár, a tanitáshoz szükséges segédszerek soroltatnak elő. Nyolcadik részben a tanulók neve és azok­nak előmeneteléről van részletes kimutatás adva. Kilenczedik részben a. tanulókról statisztikai táblázatos kimutatás van. Ezek szerint’ az évelején beiratott 125-ből kimaradt tiz, tehát maradt az év végéig 115. Fel­sőbb osztályba léphet minden akadály nélkül 85. javító vizsgát tehet 15, osztály ismétlésre uta­sittatik 15. Megjegyzendő, hogy e számok a zár vizsga után, mint felebbjelezve volt, javultak. E résznek végén a Horváth Károly-féle alapitványból jutalmazottak nevei emlittetnek fel. Van az intézetnek két 50 frtos és két öt frtos dija. Tizedik szakaszban a jövő tanév megkez­désére vonatkozó értesítések adatnak elő, melye­ket a majdan megkezdendő év elején minden szü­lőnek figyelmébe ajánlunk, hogy némileg tájé­kozva legyenek, bármelyik állami felügyelet alatt álló intézetbe vigyék is gyermeküket. Végre függelékül áll a rövidítések magya­rázata s a tartalom jegyzéke. A munkácsi polgári leányiskola vizsgája. Junius 30-án tartatott meg a munkácsi pol­gári leányiskola vizsgája Nsgs és Főtisztelendő Paspual Antal apát főesperes úr gond. elnök el­nöklete alatt. Jelen volt Beregmegye nagyérdemű tanfelügyelője, számos szüle és tanügybarát oly számmal, hogy az intézet mellék helyiségei is mindég tömve voltak. A polg. leányi kola célját ma már minden müveit szülő jól tudja, de hogy mi az, a mit ez intézetben tanítanak, és miként tanítanak, azt legjobban az évi köz vizsgálatokból tudhatni meg. A munkácsi polg. leányiskola, mely, még csak a jövő évben lesz teljesen kiegészitve ma már a minta intézetek sorában foglal helyet. — Semmi ámítás a növendékek munkálatában- ér­telmes és szabatos feleleteik minden jelenvoltat arról győztek meg, hogy az intézet tanerői a hi­vatás magaslatán állanak. Igazságtalanok volnánk, ha egyik tanerőt a másik rovására magasztalnék, hiszen jutalmukat azon nemes öntudatban, hogy munkájokat szor­galommal kitartással végezték — találják fel, — s a szülők, illetékes felsőbb hátságok dicsérő és tetszés nyilatkozatai semmi egyebet mint az igaz érzelmet s sokszor meglepetéssel vegyült megelé­gedést fejeztek ki, melynek a nyilvánosság előtt is kifejezést adni e sorok írójának kedves kötelessége. Az ének és zene vizsgára csakugyan be­lépti díjjal kellene a közönséget beereszteni — mert annyi élvezetet — mint e tárgyak vizsgája nyújtott, ingyen kívánni sok. Günther Mari III ad éves növendéknek búcsú beszéde társaihoz s a tanügy iránt érdek­lődőkhöz s tanítónőkhöz oly szépen és tiszta ma­gyarsággal volt elmondva, hogy azok az öröm könnyek, melyek oly váratlanul csillantak fel, bizonyára az igazi érzelem nyilvánulásai valának. Sok ily jeles tanítónőket s intézetet a hazá­nak, s hisszük, hogy az eddigi közönyösség ez intézet iránt, e vizsga után eloszlott, s a magyar nemzeti nevelés terén missióval bi ó ezen intézet egyike ieend a haza legjobb s legnépesebb inté­zeteinek. Hogy úgy legyen, igaz hazafiui érzelem­mel kívánja. Referens. Válasz a „Munkács“ 25. számának „Hírek“ rovatá­ban „keserves mulatság“ czim alatt megjelent köz­leményre. Tek. szerkesztő úr! „Keserves mulatság“ cim alatt ir „egy ki­szenvedett“, az „Cj fürdő kert“ tisztátalanságáról, az ottani kiszolgálat, ételek és italok roszaságá- ról, a „Munkács“ 15. számában, s elkeseredésében annyira megy, hogy még a természet ellen is fel­kiált, s bár „a fürdő kellemes fekvését és a szük­séges kellékek jelenlétét“ beösmeri, csak azért mert könyebb gáncsolni, mint valamiről jót mon­dani, a legroszabb sziliben tünteti fel az általam bérelt „ujfürdőt“ a t. közönség előtt. Miután a „Munkácsában lettem megtá­madva, engedje meg tek. szerk. úr, hogy védeke­zésemet is itt tegyem meg, nem ugyan a vádoló közlemény Írójával szemben, hanem szemben azon igen tisztelt közönséggel, mely látogatásával — dacára az üzletem hírneve ellen irányzott cikknek folytonosan szerencséltet. Megrovattam az „egy kiszenvedett“ által, hogy a fürdő kertet nem tartom tisztán, pedig soha még az ig-y gondozva, az utak és fák rend­ben tartva nem voltak, s erről a szemlélő egy kis jóakarattal meggyőződhetik. — Hogy nem nyújthatok a közönségnek oly élvezetet, minő talán a„ Margit szigeten“ van, azt érzem és tudom, de hiszen Munkács város tisztelt közönsége ezt tő­lem nem is kívánhatja és nem is kívánja. — Tel­jes felügyeletet gyakorolok a kertben, s hogy ezen kivül — bejárat előtt olykor nem oda való egyének lézengenek, az nem hibám, s én saját érdekemben is nagyon kérem a rendőri hatósá­got, hogy ennek véget vessen. Megrovattam, hogy az asztalok letörületle- nek, a poharak tisztátalanok, a kiszolgálat kése­delmes, a bor rosznyirfaviz izü, Latorca vízzel meg­keresztelve. A hitelesített üveg hamis, az étel rósz, a fürdőkádak piszkosak, . . . egész légiója a megtestesült rágalmaknak, s oly hihetetlennek látszik, hogy kénytelen vagyok azt feltételezni, miképe halmaz vádat ellenem talán bizony vala­melyik bérlő kollegám írhatta, . . mert igen cso­dálatos, hogy az igen tisztelt közönség által mind­ezek dacára látogattatom,, s hogy oly szerencsés vagyok, mikép az oly általánosan pártolt mulat­ságon is, minő a „tűzoltó egyesületé“ volt, senki e felhozott vádak miatt ellenem fel nem szólalt. Bátor vagyok a tisztelt közönség elfogulat­lan Ítéletét kérni ki, vájjon volt-e az ujfürdő-kert“ — mielőtt bérlője lettem volna — ily rendben tartva, s vájjon volt-e ily kiszolgálat, minő most van. — Bérlő elődöm idejében fürdőt csakis a nyári hónapokban lehetett kapni, mig én áldo­zattal bár, de cinkádakat állittottam fel, s télen — nyáron, nappal és éjjel mindig szolgálok für­dővel, s a fürdőkádak tisztántartása iránt, úgy a közönség, mint a hatósággal szemben felelek. Hiszen ily rend ellenességeket, a minővel vádolva vagyok, a hatóság sem tűrne meg, s az ellenem megjelent közlemény folytán, azonnal fel­kértem a járás szbiróságát, hogy saját reputatióm érdekében is vizsgálatot tartson, meglévén győ­ződve a felől, hogy nevein és hírem ártatlanul lett meghurcolva, s hogy a hamis mértékkeli üzér­kedés vádja által, az engem mindig pártoló t. kö­zönség előtt rósz színben lettem feltüntetve, — s különösen ez okból kérem jelen nyilatkozatom­nak közzétételét, mert azon közönséggel szemben, mely mindig pártfogolt, háládatlan színben fel­tűnni nem akarok, s igyekezem magamról még a gyanúnak ily nemű árnyékát is elhárítani. Végül nagyon kérem „egy kiszenvedettet“, hogy ha „fürdőmben“ legkisebb panaezra is okot lel, legyen szives azt ott és azonnal előttem fel­fedni, hogy azonnal intézkedhessem.* Teljes tisztelettel. Muu kácson 1885. junius hó 22. Wittmayer Jakab, az ujfiirdő bérlője. Hírek. — Meghívó. Beregmegyei körjegyzői egylet elnökétől. A beregmegyei községi és körjegyzők egyletének tisztviselőit és választmányi tagjait f. év julius hó 11-én d. u. 4 órakor Munká­cson a városház tanácstermében tartandó választ­mányi ülésre meghivom. Beregszász, 1885. évi junius 21. Jobszty Gyula, egyleti elnök.-— Meghívd. Beregmegyei körjegyzői egylet elnökétől. A beregmegyei községi és körjegyzők egyletének rendes és tiszteletbeli tagjait f. év julius 12-én d. e. féltizenegy órakor Munkácson a városház tanácstermében tartandó közgyűlésre meghivom, és számitok reá, hogy ezen általam egybehitt első közgyűlésen az egy­let rendes tagjai kivétel nélkül megfognak je­lenni. A közgyűlés tárgyai: 1) A választmány javaslata az egyleti élet felelevenítése, helyes irányú működésbe hozatala, és a községi jegyzők érdekeinek előmozdítása tárgyában. 2) Az egylet vagyoni viszonyainak megvizsgálására kirendelt küldöttség jelentése. 3) A választmány jelentése némely tagsági dijak leiratása tárgyában. 4) Szabó * A védekezésnek mindenkor helyt adunk az illő korlá­tok között, annyival is inkább, mert a bérlő maga is elismeri, hogy van bizony ott hébe-hóba sok kívánni való. Munkács vá­ros közönségének szoba levegőre kárhoztatott része egyedül ezen kert látogatására van utalva, ha a közelséget nézi, tehát szükségből keresi föl. Azért illik is, hogy a látogatók irányában előzékenységet tanúsítson, a kellő rend és tisztaságot feltartsa. Hogy többet tett, mint a többi bérlők azzal még nincs sok mondva mert a többiek nem tettek semmit. Ha teszi, jól teszi, saját zsebje érdekében teszi. Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom