Munkács, 1885 (2. évfolyam, 10-52. szám)
1885-07-02 / 27. szám
mást találnak Írva, mint nyomtatva. Az az évzáró vizsga tehát még sem olyan komédia, mint némelyek szeretik fitogtatni. Városunk a tanügy terén az utolsó két tized alatt óriási haladást tett. A hatvanas évek közepén alig volt négy-ötszáz közt az iskolába járók száma, ma, ha az elemi iskolákat, felsőbb polgári lány iskolát, és a gimnáziumot össze vesszük, több mint két ezer iskolába járó gyermeket találunk, és ezek a gör. kath. elemi iskola 80—100 tanulója kivételével mind az állam közvetlen felügyelete alatt állanak. Még mindnyájan nem adtak számot működéseikről, de a nagyobb rész már igen. Előttünk van a helybeli gimuázium értesi- tője. Elég csinosan kiállitva, de annál több nyomda hibával ellátva. Közli Fankovich Sándor állam- gimn. ^igazgató. Nyomatott a „Kárpát“ czirnii könyvnyomda gyorssajtóján. Az egész értesítő tiz részletből áll. Az első részben van egy értekezés Bürget József pi’óba éves tanártól. Az értekezés cime: „A vér és vérkeringés a gerinces állatoknál" Az egész 8 lapra terjed. Elég ügyesen és értelmesen van a tárgy feldolgozva. Csak kissé bővebben is lehetett volna. Kár hogy kimaradt belőle az emésztési processus, akkor világosabb lett volna a vérkeringés rendeltetése is. Ez szüli talán azon hiányt, melyet az ember átolvasás után érez. Nyelvezete eléggé hajlékony, de mindjárt első tekintetre észrevesszük, hogy fizikussal, nem nyelvészszel van dolgunk. Azok legkevesebbet törődnek a nyelvalakokkal, s a kifejezési módokkal. Hajtják, kalapálják a nyelvet tetszésük szerint. Ilelylyel-helylyet nagyon tudományos műszavakkal él, melyek az érthetőség rovására történnek néhol pedig helytelen, vagy ismeretlen jelentésű szót használ. Ilyenek ezek üterek, festanyag, vérátömlés, szájadznak, mozzamos szívemcső stb. Az iskolai évzáró értesítő a tanulóknak, a szülőknek, s az érdeklődő közönségnek van leginkább szánva és newt a tudományos világnak, azért ezekhez kell alkalmazkodnia az előadásnak is. Ezen megjegyzésünkkel azonban nem akarunk a mü becséből levonni, mely megérdemli az elismerést. A második részben igazgatói jelentés tétetik az évelején eszközölt beiratásokról és az intézetben történt külömböző intézkedésekről. Eszerint beiratott összesen 125, külömböző okok miatt elmaradt 10; maradt az év végén 115. Harmadik részben a felsőbb rendeletek soroltatnak fel a tartalom rövid megemlítésével. E részben nem hagyhatjuk figyelmen kiviil Trefort miniszter úrnak 3034 sz. alatt kelt intézkedését az összes hatósága alatti intézetekhez, melyben elrendeli, hogy az oktatás céljaira szolgáló összes iparcikkek hazai bővítményekből szerzendők be. Éhez nem kell magyarázat, aki érteni akarja megérti, de jó lenne, ha kereskedőink is megértenék. Itt van még fölemlítve a tanuló ifjúságra vonatkozó némely intézkedés, fegyelmi eljárás, iskolai ünnepek. Negyedik részben a tanárok táblázatos kimutatása fordul elő ; melyszerint az intézetben működött 6 rendes és 1 próbaéves tanár. Ezeken kivül voltak a hitoktatók. Ötödik részben az intézetben használt tankönyvek s a heti órák száma fordul elő tantárgyak szerint felsorolva. Ezen kimutatás szerint használtott az I. oszt. han 9 könyv, a II. oszt. han szintén 9, a III. oszt. ban 15, a IV. osztban 14. öszesen 47 drb. Ennyi az csak, amit eg^ négy osztályon keresztül ment tanulónak meg kell szerezni. Ila egyre-másra darabját egy írtra teszszük, 50 frtot teszen ki négy év alatt. Hatodik részben az előadott tananyag sorel- tatik fel részletesen tizenegy lapon osztály és tantárgyak szerint. Hetedik részben a tanári, ifjúsági könyvtár, a tanitáshoz szükséges segédszerek soroltatnak elő. Nyolcadik részben a tanulók neve és azoknak előmeneteléről van részletes kimutatás adva. Kilenczedik részben a. tanulókról statisztikai táblázatos kimutatás van. Ezek szerint’ az évelején beiratott 125-ből kimaradt tiz, tehát maradt az év végéig 115. Felsőbb osztályba léphet minden akadály nélkül 85. javító vizsgát tehet 15, osztály ismétlésre utasittatik 15. Megjegyzendő, hogy e számok a zár vizsga után, mint felebbjelezve volt, javultak. E résznek végén a Horváth Károly-féle alapitványból jutalmazottak nevei emlittetnek fel. Van az intézetnek két 50 frtos és két öt frtos dija. Tizedik szakaszban a jövő tanév megkezdésére vonatkozó értesítések adatnak elő, melyeket a majdan megkezdendő év elején minden szülőnek figyelmébe ajánlunk, hogy némileg tájékozva legyenek, bármelyik állami felügyelet alatt álló intézetbe vigyék is gyermeküket. Végre függelékül áll a rövidítések magyarázata s a tartalom jegyzéke. A munkácsi polgári leányiskola vizsgája. Junius 30-án tartatott meg a munkácsi polgári leányiskola vizsgája Nsgs és Főtisztelendő Paspual Antal apát főesperes úr gond. elnök elnöklete alatt. Jelen volt Beregmegye nagyérdemű tanfelügyelője, számos szüle és tanügybarát oly számmal, hogy az intézet mellék helyiségei is mindég tömve voltak. A polg. leányi kola célját ma már minden müveit szülő jól tudja, de hogy mi az, a mit ez intézetben tanítanak, és miként tanítanak, azt legjobban az évi köz vizsgálatokból tudhatni meg. A munkácsi polg. leányiskola, mely, még csak a jövő évben lesz teljesen kiegészitve ma már a minta intézetek sorában foglal helyet. — Semmi ámítás a növendékek munkálatában- értelmes és szabatos feleleteik minden jelenvoltat arról győztek meg, hogy az intézet tanerői a hivatás magaslatán állanak. Igazságtalanok volnánk, ha egyik tanerőt a másik rovására magasztalnék, hiszen jutalmukat azon nemes öntudatban, hogy munkájokat szorgalommal kitartással végezték — találják fel, — s a szülők, illetékes felsőbb hátságok dicsérő és tetszés nyilatkozatai semmi egyebet mint az igaz érzelmet s sokszor meglepetéssel vegyült megelégedést fejeztek ki, melynek a nyilvánosság előtt is kifejezést adni e sorok írójának kedves kötelessége. Az ének és zene vizsgára csakugyan belépti díjjal kellene a közönséget beereszteni — mert annyi élvezetet — mint e tárgyak vizsgája nyújtott, ingyen kívánni sok. Günther Mari III ad éves növendéknek búcsú beszéde társaihoz s a tanügy iránt érdeklődőkhöz s tanítónőkhöz oly szépen és tiszta magyarsággal volt elmondva, hogy azok az öröm könnyek, melyek oly váratlanul csillantak fel, bizonyára az igazi érzelem nyilvánulásai valának. Sok ily jeles tanítónőket s intézetet a hazának, s hisszük, hogy az eddigi közönyösség ez intézet iránt, e vizsga után eloszlott, s a magyar nemzeti nevelés terén missióval bi ó ezen intézet egyike ieend a haza legjobb s legnépesebb intézeteinek. Hogy úgy legyen, igaz hazafiui érzelemmel kívánja. Referens. Válasz a „Munkács“ 25. számának „Hírek“ rovatában „keserves mulatság“ czim alatt megjelent közleményre. Tek. szerkesztő úr! „Keserves mulatság“ cim alatt ir „egy kiszenvedett“, az „Cj fürdő kert“ tisztátalanságáról, az ottani kiszolgálat, ételek és italok roszaságá- ról, a „Munkács“ 15. számában, s elkeseredésében annyira megy, hogy még a természet ellen is felkiált, s bár „a fürdő kellemes fekvését és a szükséges kellékek jelenlétét“ beösmeri, csak azért mert könyebb gáncsolni, mint valamiről jót mondani, a legroszabb sziliben tünteti fel az általam bérelt „ujfürdőt“ a t. közönség előtt. Miután a „Munkácsában lettem megtámadva, engedje meg tek. szerk. úr, hogy védekezésemet is itt tegyem meg, nem ugyan a vádoló közlemény Írójával szemben, hanem szemben azon igen tisztelt közönséggel, mely látogatásával — dacára az üzletem hírneve ellen irányzott cikknek folytonosan szerencséltet. Megrovattam az „egy kiszenvedett“ által, hogy a fürdő kertet nem tartom tisztán, pedig soha még az ig-y gondozva, az utak és fák rendben tartva nem voltak, s erről a szemlélő egy kis jóakarattal meggyőződhetik. — Hogy nem nyújthatok a közönségnek oly élvezetet, minő talán a„ Margit szigeten“ van, azt érzem és tudom, de hiszen Munkács város tisztelt közönsége ezt tőlem nem is kívánhatja és nem is kívánja. — Teljes felügyeletet gyakorolok a kertben, s hogy ezen kivül — bejárat előtt olykor nem oda való egyének lézengenek, az nem hibám, s én saját érdekemben is nagyon kérem a rendőri hatóságot, hogy ennek véget vessen. Megrovattam, hogy az asztalok letörületle- nek, a poharak tisztátalanok, a kiszolgálat késedelmes, a bor rosznyirfaviz izü, Latorca vízzel megkeresztelve. A hitelesített üveg hamis, az étel rósz, a fürdőkádak piszkosak, . . . egész légiója a megtestesült rágalmaknak, s oly hihetetlennek látszik, hogy kénytelen vagyok azt feltételezni, miképe halmaz vádat ellenem talán bizony valamelyik bérlő kollegám írhatta, . . mert igen csodálatos, hogy az igen tisztelt közönség által mindezek dacára látogattatom,, s hogy oly szerencsés vagyok, mikép az oly általánosan pártolt mulatságon is, minő a „tűzoltó egyesületé“ volt, senki e felhozott vádak miatt ellenem fel nem szólalt. Bátor vagyok a tisztelt közönség elfogulatlan Ítéletét kérni ki, vájjon volt-e az ujfürdő-kert“ — mielőtt bérlője lettem volna — ily rendben tartva, s vájjon volt-e ily kiszolgálat, minő most van. — Bérlő elődöm idejében fürdőt csakis a nyári hónapokban lehetett kapni, mig én áldozattal bár, de cinkádakat állittottam fel, s télen — nyáron, nappal és éjjel mindig szolgálok fürdővel, s a fürdőkádak tisztántartása iránt, úgy a közönség, mint a hatósággal szemben felelek. Hiszen ily rend ellenességeket, a minővel vádolva vagyok, a hatóság sem tűrne meg, s az ellenem megjelent közlemény folytán, azonnal felkértem a járás szbiróságát, hogy saját reputatióm érdekében is vizsgálatot tartson, meglévén győződve a felől, hogy nevein és hírem ártatlanul lett meghurcolva, s hogy a hamis mértékkeli üzérkedés vádja által, az engem mindig pártoló t. közönség előtt rósz színben lettem feltüntetve, — s különösen ez okból kérem jelen nyilatkozatomnak közzétételét, mert azon közönséggel szemben, mely mindig pártfogolt, háládatlan színben feltűnni nem akarok, s igyekezem magamról még a gyanúnak ily nemű árnyékát is elhárítani. Végül nagyon kérem „egy kiszenvedettet“, hogy ha „fürdőmben“ legkisebb panaezra is okot lel, legyen szives azt ott és azonnal előttem felfedni, hogy azonnal intézkedhessem.* Teljes tisztelettel. Muu kácson 1885. junius hó 22. Wittmayer Jakab, az ujfiirdő bérlője. Hírek. — Meghívó. Beregmegyei körjegyzői egylet elnökétől. A beregmegyei községi és körjegyzők egyletének tisztviselőit és választmányi tagjait f. év julius hó 11-én d. u. 4 órakor Munkácson a városház tanácstermében tartandó választmányi ülésre meghivom. Beregszász, 1885. évi junius 21. Jobszty Gyula, egyleti elnök.-— Meghívd. Beregmegyei körjegyzői egylet elnökétől. A beregmegyei községi és körjegyzők egyletének rendes és tiszteletbeli tagjait f. év julius 12-én d. e. féltizenegy órakor Munkácson a városház tanácstermében tartandó közgyűlésre meghivom, és számitok reá, hogy ezen általam egybehitt első közgyűlésen az egylet rendes tagjai kivétel nélkül megfognak jelenni. A közgyűlés tárgyai: 1) A választmány javaslata az egyleti élet felelevenítése, helyes irányú működésbe hozatala, és a községi jegyzők érdekeinek előmozdítása tárgyában. 2) Az egylet vagyoni viszonyainak megvizsgálására kirendelt küldöttség jelentése. 3) A választmány jelentése némely tagsági dijak leiratása tárgyában. 4) Szabó * A védekezésnek mindenkor helyt adunk az illő korlátok között, annyival is inkább, mert a bérlő maga is elismeri, hogy van bizony ott hébe-hóba sok kívánni való. Munkács város közönségének szoba levegőre kárhoztatott része egyedül ezen kert látogatására van utalva, ha a közelséget nézi, tehát szükségből keresi föl. Azért illik is, hogy a látogatók irányában előzékenységet tanúsítson, a kellő rend és tisztaságot feltartsa. Hogy többet tett, mint a többi bérlők azzal még nincs sok mondva mert a többiek nem tettek semmit. Ha teszi, jól teszi, saját zsebje érdekében teszi. Szerk.
