Munkács, 1885 (2. évfolyam, 10-52. szám)
1885-05-14 / 20. szám
VÁROSI ügyek Valahára megtörténik lalán a tűzjelző őrtorony használatba vétele is. Régen vajúdik e kérdés és sok kicsiyeskedés miatt húzódott 10—15 éven keresztül. El-elalndt, meg újra lobbot vetett az intéző körök kedve szerint. Mo-t 1883. óta van a felszínen s úgy látszik, hogy végre megvalósul Egyébiránt sok függ még attól is, hogy a képviselő-testület milyen eleme lesz majd jelen a legközelebbi tárgyaláson. A dolog röviden ebből áll. A görög kath. egyh. 1833-ban építtette a mostani díszes templomát és tornyát. A nagy építkezésben azonban kimerült s a munka szünetelt. Az egyház a városhoz folyamodott részint anyag, részint pénzbeli segélyért, hogy az építkezést folytathassa, az adandó összeg kamatja fejében felajánlotta a városnak a tűzjelző őrtorony használ hatását. A város ezt több Ízben használta is, azonban az örök rendetlensége, meg a városi hatóság gondatlansága miatt a 70-es év körül az egyházi elöljáróság megszüntette. A tűzoltói intézmény felállításával e dolog ismét szőnyegre került, s az egyház és város közt alku tárgyává tétetett. Sok huza-vona után az egyház 1883-ban formulázta követelését, miután a város is követelőleg lépett fel. Megjegyezzük, hogy mindakét fél követelése igazságos, csakhogy túlságos volt. Végre a városi képviselő-testület az egyház határozatát 5796 83. sz. határozatával némi módosított alakbar elfogadta, mely módosítások viszont az egyház részéről is elfogadtattak a múlt hó 26-áu tartott gyűlésben. Es pedig: 1) hogy tűzjelző őrökül zsidók nem alkalmaztatnak. 2) A város a toronyórát, harangokat, stb. tüzellen biztosítja. A becs fölvételére már ki is küldettek Cihlár János v. mérnök és Gáthy Sámuel számvevő, kik a biztosítandó anyagok értékét 5268 írtban állapították meg. Az egyh. részéről ismét egy külön küldöttség bizatott meg. melynek tagjai: Cserszky Autal főgondnok, Hra- bár Mih. pénztárnok és Walla Ede nyug. áll. mérnök. E bizottság a becset kéznél levő levéltári adatok nyomán 5048 frt 99 krban vette fel, tehát amattól 219 frt 99 kr. különbséggel. A biztosítást azonban a város nem közvetlen fizeti, illetőleg az egyház tartozik eszközölni a biztosítást, a város pedig az egyháznak visszatéríti, mely a megállapított összeg után 30 frt 29 krt tesz. Minthogy pedig a biztosító-társulatok minden hatodik évet ingyen adják, hat év alatt éveuk. 25 frt 247e kr., a. m. 151 frt 45 krt fizet a város biztosítási összegül. Továbbá a tűzjelző örtoi’ony tornácát rendbehozza, és folytonosan jó karban tartja. Az őrszoba állandó lakásul nem fog használtatni. A toronyba felvezető lépcső deszkáit szintén jó karban tartatja. A templom padlására vezető nyílást, s a khórus bejáratát vasajtóval látandja el. Az őrszoba tisztántartására és fűtésére felügyeltet. Végül, ha az egyháznak valami kifogása lenne, a város elöljárósága a jogos kívánság terén azonnal intézkedik. Mindezek azonban még csak az őrtoronyra vonatkoznak, hol van az őrség? Éhez 8 állandó ökörszem husz-harminc3zor visz haza kicsinyeinek rovarokat. A gyümölcsfákra és erdőkre nézve a cinegék kiszámíthatatlan fontossággal bírnak az által, hogy különösen a veszélyes fenyő-selymé- szek tojásait emésztik fel. Egy nőstény selymész nyaranta gyakran kétszer tojik, és 6—800-nál nem igen kevesebbet, egy cinege kisdedeivel együtt 100 ilyen tojást képes felemészteni egy nap alatt. A cinegékkel e hasznos munkában az ökörszemek versenyeznek, úgyszintén a kurtakalapácsosok és fakúszók is, melyek a fákat gondosan megvizsgálják. Tschudi a verebeket is a hasznos madarak közé sorolja, azzal a megjegyzéssel, hogy egyetlen pár veréb 2000 férget is visz haza kicsinyeinek. A rovarpusztitók közé tartoznak a baglyok is, úgyszintén a seregélyek, csókák, varjuk. szarkák, gébicsek stb. A gébicsek különösen a cserebogarak pusztítása által vannak nagy hasznunkra. A legtöbb apró madár vagy egész éven át, vagy legalább a költés ideje alatt égé zen vagy részben férgekkel, pókokkal, hernyókkal s effélékkel táplálkozik. Ilyenek kivétel nélkül az őrgébicsek, billegények, csalogányok, ökörszemkék, cinegék, nádi zenészek, pacsirták, verebek, pin tyek, sármányok, fecskék, fa és falkuszók stb., melyek milliárdra menő rovartojást, rovart, legyet, szúnyogot, hangyát, levéltetűt, étipillét, hernyót s több efféle kártékony férget pusztitanak el. s bizony ezen óriási munkáért megérdemlik, hogy tűzoltó félfogadása szükséges, kiknek évi 200 írttal ezerhatszáz frt rendes fizetés kell. Szükséges rendes laktanya, mely nem lehet más, mint a templom szomszédjában levő városi szögletház stb, Végül mindezekhez a képviselő-testület jóakarata és úgy látszik, jó hangulata szükséges, hogv létrejöjjön. Kívánjuk, hogy a pünkösti lélek szádja meg a képviselő-testületet. Mindezek után a városi tanácshoz intézünk egy szép kérést, ha lenne szives meghallgatni. — Vannak tűzoltó-szereink, de nincs, aki gondozza. A vizipuska rendesen szétszáradva vétetik tűz alkalmával használatba, a szívó csövek használhatatlanok, mikor épen kell. Nem lehetne azokra kissé jobban felügy éltetni, hi-izcn nem kerül semmibe, csak egy erélyes rendelkezés kívántatik. Valóban az önkéuytes tűzoltók gúny és mvetség tárgyaivá válnak legjobb akaratuk mellett is, midőn tűzeset alkalmával ott kínlódnak nagy erőfeszítéssel, és sehogy sem tudnak boldogulni. Ezt a szép kérést pedig azért bocsátottuk e.őre, mert tapasztaltuk már, hogy annyi közönyösség a városi ügyek iránt, mint a városházánál tapasztalható, talán a világon sincs. Hirek. — Színház. A „Bereg“ 18-ik számában olvastunk a munkácsi szinház kérdésről pár sort, a rovat vezető — úgy látszik, — jobban van érértesülve, mint mi, többi munkácsiak. Azt állítja, hogy mozgalom van, pedig bizony itt nincs semmi. Alszik minden. Innét tova egy éve lesz nem sokára, hogy még csak gyűlést sem tartottak. Ügy látszik az a levelező tud a szinő előadásokról is, mi is nagyon kiváncsiak vagyunk rá, hogy is volt csak az a nóta, hogy a múlt ősz óta se elnök, se szinház rendező meg se mukkan, számadásnak hire hamva sincs. Szeretnők pedig látni nagyon, mi jött be, mi adatott ki. Úgy halljuk, hogy van ott, jöttünk, mentünk száz frt, ettünk, ittunk száz frt, summa-summárum három száz frt, vagy igaz a dolog, vagy kirukkolnak a számadással. Ezt követeljük nyíltan.- II. Rákóczi Ferencz hamvainak hazahozatala. Megpendült, talán innét is indult ki legelőször. Van itt egy gimn. direkor, kinek agyából sok szép eszme indul ki, de szerénységénél fogva, midőn mások a hirt vállaikra kapják a kivitelnél, s csengő — bongó szavakkal kiabálnak a nagy világba szét, félre áll, s szomorúan nézi a magas eszmék eltörpülését. A Rákóczi hamvainak hazahozatala is itt vettetett fel egy pár évvel ezelőtt először. Eleinte baráti körben beszéltetett meg, később a helybeli társaskör szükebb körű tagjai közt. Ez év folytán pedig eszme rokonságnál fogva — e, vagy egyenesen a belső hazafias érzettől ösztönöztetve Mármaros megyének egy pár gör. kath. papja vetette a felszínre. Akár igy, akár úgy történt, a hazafias érdem mindeniket megilleti. Nem régiben a Munkácsban is tárgy altatott a kérdés, egyelőre talán kevés, de családi életüket ne háborgassák, fészkeiket fel ne dúlják az emberek. Nem említem ama forró-övi madarakat, melyek oly nagy jót tesznek a hullák felemésztése által az ott lakóknak. Tagadhatatlan, hogy inig a madarak egy része kiszámíthatatlan hasznunkra van, addig a madár-világ néháuya, mint p. o. a sas, vércse, csak kárt okoznak, lévén nagy kedvtelésük a csirke, apró kacsa stb. elorzása. A madaraknál ép úgy, mint az embereknél, megvan a családi élet. Érdekes dolgokat beszél el erről Suell dohensteimi plébános a ,.madarak házas élete“ cimü cikkében. Szerinte a madarak, kevés kivétellel, élethosszig tartó házasságban élnek, miként ez a hollónál, veréb, szarka és galambnál könnyen észlelhető. A him mindig kíméli a nőstényt, s megkíméli a nehezebb feladatoktól. Kicsinyeiket a legnagyobb szeretettel, gonddal, kitartással őrzik és védik. Azoknak elorzásánál nyögő hangokat hallatva, röpködnek körül és hívják a repülni nem tudó kicsinyeket. Legújabban erről több munka jelent meg, melyekben kiki a leghasznosabb s kedves olvasmányokat találhatja s igen ajánljuk azoknak olvasását ! Pataki) István. azt hiszük, a jövőre nézve nem megvetendő eredménynyel. Legközelebb egy filharmóniai hangverseny van e célra készülőben. — A szereplő személyeket egyelőre nem soroljuk fel. .'Ismeretesek mindnyájan, s Munkács egyhangú életét kissé felfogják villanyozni. Az idő még megállapítva nincs, annyit azonban előre mondhatunk, hogy június 15-ike körül lesz. Legközelebb talán már közölhetjük a rendezőséget és a szereplő személyeket is. Nem kis nyugtalanságot okoz azon helybeli szokás, hogy az itteni női közönség minden alkalommal a legnagyobb) fényűzéssel szokott megjelenni bárminemű előadáson, hogy lehetne keresztül vinni, hogy minden költekezés nélkül egyszerű házi öltözetben jelennének meg. — Tisztelt elöljáróság! A lámpa bérlő talán a zsebeket égeti a nafta helyett, s ott van a világosság, midőn az utcákat sötétség borítja. Kü- lömcen az is régi szokás Munkácson, hogy ha a kaleudáriomban holdvilág van, az utcákon is világosságnak kell lenni. — Felhívjuk a rendőrség figyelmét arra, hogy a piac közepén, a Freyseysen-féle házban egy rozzant ecetgyár rontja a levegőt. Hát itt úgy látszik minden szabad, mint .... Jeruzsálemben. — A Freyseysen-féle ház szomszédjában van egy cholerikus udvar. Rozzant viskók tátongnak rajta, a piszokfészeknek netovábbja. A rendőrségnek nem szabad az udvarokba benézni, csak mikor a járvány a szomszédban kiabál? Boldog város!! — Vízbe fűlt. Sándor György munkácsi lakos a podheringi hidnál dolgozott múlt héten, midőn a rohanó ár a vasút melletti ideiglenes hi- dot elsodrással fenyegette. Egy vállalkozási, olasz mérnök, Castelli, sietett a megmenthető részeket kihordatni. Midőn a veszély már tetőfokra hágott, kéiyszeritette a fentirt munkást egy veszedelmes helyre menni. Hiába szabadkozott, — mint több tanú állitja, — musszájn volt bemenni. Az ár azonnal elragadta. A „Bereg„ hirei szerint még az nap kifogták és eltemettek, szerintünk még ma sem találták meg. A mérnök ellen vasárnap délután Gorzó vizsg. biró és Meisels János ügyvéd közbejöttével kártérítési foglalás történt. Ez nem elég. Kérjük az Alispán urat bűnvádi eljárás alá vétetni. — ' Újság. Megsúgjuk a t. közönségnek, hogy gr. Schőnborn derék magyar igazgatója már nem talál magyar embert itthon, Csernovicz- ból hozat ismét egy Krausz nevű egyént- Múlt őszön Morvából hozatott egyet a kevés számú magyarok ijesztgetésére. Most még csak mumusnak tartja, mert a magyar törvény szerint idegen államban vizsgázott erdész oklevele nem érvényes, tehát nem nevezhető ki. Ügy lesz a másik is. Ha valamelyik magyar tisztviselő görbén találja előtte levenni a kalapot, mindjárt mutatni fogja, hogy $an helyette más. — Hogy mire jut egy fürdő helyiség, ha nincs rendes kezelője, nincs felügyelet, kellő kiszolgálat, mutatja az iványi fürdő. Kellemes he- lielyen fekszik, bár nem regényes, de’ könnyen hozzá férhető és annál hasznosabb vastartalmú forrással bir, mely évek előtt keresett mulató, üdölő és gyógyitó helye volt a vidéknek, sőt távolabbról és látogatták. Vize különösen nőknek kitünően hasznos. Az utóbbi években hanyatlásnak indult, mintha a divatból akart volna kimenni, Örülünk, hogy értesülésünk szerint egy reális bérlője van a birtoknak, ki, mint halljuk — mindent el fog követni, hogy a fürdő látogatók jó emlékekkel távozhassanak el. A fürdő látogató, orvosa Dr. Scholtz Ede, a munkácsi országos fegyintézet jó nevű orvosa, leend. A konyhát ingyen adja a bérlő vállalkozó) jó szakácsnak csak azért, hogy olcsó és jó ételekkel láthassa el a közönséget. Italokat a bérlő szintén maga szerez be és csak a beszerzési árt kiváuja a felszolgáló személyzettől. Szóval mindent el fog követni, hogy a vendégeket a már széltében lábrakapott zaklatásoktól megkímélje. — Rozsy Gábor távirdai alkalmazott városunkban több helyen s igy a „Csillagában is villanyjelző készüléket állított fel, emellett mindenféle nemű munkálatok telephonok, tűzjelzők készítését jótállás mellett^s csekély, díjért vállalja el, — A kik vele ily ügyben érintkezni akarnak, a kiadó hivatalnál jelenkezhetnek.
