Munkács, 1885 (2. évfolyam, 10-52. szám)

1885-11-26 / 48. szám

Városi ügyek.

Mult héten, nov. 29-én tartott v. közgyűlésben a megyétől módosítás végett vis zaküldött szabályrendelet felett folyt az érdekes vita. Több kisebb módosítás tétett raj a. Nehéz egy bosszú szabályrnndeletet ügy egy hallásra megbírálni. Nagyon kívánatos lett volna, ha az előbb a nyil- vánusság terén tárgyaltatott volna el, de hát a mi érzékeink még nem igen fokozódtak oda. A módosítási vita fontos ré-zét képezte az alorvos kihagyása a szabályzatból és a gazdai állás beillesztése. Amaz azért volt kihagyandó, mert a város csak ideiglenesen, csak legföllebb hat évre kivánta szervezni, mely idő alatt magán kórházát közkórházzá remé'li emelni. A törvény szerint pedig az alorvos választása ideiglenes nem lehet, az egyszer mindenkorra véglegesen választatik. így hát a szabályzatból kivétetett s külön sz, a. határoztatok, hogy a szükséghez képest megbiza- tik a tanács egy alorvos szerződtetésével 400 írt fizetéssel, reá bízatván a halottkémlés is.

A gazdai állás oly képen tétetett be a szervezeti szabályzatba, hogy teendői a kórházi gondnok mint 3-ik tanácsos teendői köréből kiválasztatván, oly záradékkal láttatott el, hogy az eddigi slendrián gazdasági ügyek vezetése helyett köteles léend mindenről egy működési naplót vezetni, továbbá három nyilt könyvet viszen. Egyikbe a vett rendeleteket és azok mikor s mikénti elintézését, másikba az általa tett bevételeket és kiadásokat vezeti, harmadikban a város ingó és ingatlan vagyonát tartja nyilván.

E szabályrendelethez módosító javaslatot terjesztettek be együttesen Berger Salamon, Klein Jakab és Hajdú József. Nevezettek a rendőrfőnök és rendőrtanácsosi qualifikaciót olykép kívánták megállapittatni, hogyha valaki tiz éves hivatali gyakarlatot mutat kii vagy ennek hiányában igazolja azt, hogy érettségi vizsgát tett és egy évig már közhivatalban is működött, — választható legyen. Minthogy pedig ezen módosítást a képviselőtestület figyelembe nem vette, az egész szabályrendelet ellen felebbezést adtak be: Ilajdu József, Ösztereicher Lévi és Klein Jakab. Az ember meg sem álmodja, hegy honnan kerülnek ki ezek a tudós emberek, e nagy hazafiak, kik a bölcsességet a zsebükben hordják. Azt mondják többi közt magas hangú feliratukban, ők azt nem tűrik, hogy: „csak az érettségi vizsgával hencegő fickók pályazhatnak, azt s z alkotmány tisztessége és a törvény rendelete nem engedi meg és nem tartjuk humánusnak azon elvet, hogy a gyakorlati I épzett>eg elvettetik és csak az érettségi vizsga graszszáljon a szabályok felett.“ Azt liisz- szük e nehány sor eleget beszél, s az ilyennek Írója bátran elmehetne a Lipótmezőre.

Ezek után tárgyaltatott Genszky István gyógyszerész kérvénye, melyben egy harmadik gyógyszertár felállítására kér engedélyt. Az egész- ségügyi bizottság a kérvény megtagadását javasolta, mely egyhangúlag elfogadtatott. Minek is volna ide 3-ik gyógyszertár? -- Itt van közel Szolyva, Szerednye, Ilosva, Beregszász, a vidéket körhén kielégítik. A városnak nincs szüksége reá.

Licsner Lajos v. adópénztárnok azon kérelemmel lépett fel, hogy elfoglaltsága mellett nem ér rá az 1876-ik évi adókivetést eszközölni, azért mint eddig is, bizassék meg Cichlár János városi mérnök e teendővel, ki azt 100 frt tiszt, díjért szívesen elvállalja. Az intézkedés ily értelemben mégis tétetett.

A gör. kath. egyli. templom tornyában felállítandó tüzőrség ellen beadott felebbezéSe Ficsher doktornak visszaküldetvén a megye elutasító végzésével, a jóváhagyott szerződés a gör. kath. egyházhoz áttétetni határoztatott, hogy a felsőbb egyházi hatóság jóváhagyása mielőbb kieszközöltethessék. — Tárgyaltatott azon indítvány, hogy az e vidékre nézve oly hátrányos vasúti menetrend megváltoztatásáért kérestessék meg a M. É. K. vasút igazgatóság és kéressek fel, hogy érdekeinket nagyobb figyelemben részesítse. Ily irányú felirat készítése és ennek pártolására nézve a megyének is megkeresése elhatároztatott. — Hubert Jóesef azon indítványt adta be, hogy a képviselősetület szakítson az új vásárvám tarifával és állítsa vissza a régit s hagyja a régi bért: egyhangúlag elvettetett. Végül a gör. kath. egyh. elöljáróságának kérelme tárgyaltatott, mely szerint iskolája mellett levő s roskadó állapotra jutott ól javításához 2 drb. tiz m., 6 drb. o m., 12 drb. 4 m. hosszú és 50 méter bárminemű berakható fát s 8 öl tűzi fát kért az iskola fűtésre A kérvény a tanác-hoz tétetett át oly utasítással, hogy az első részét a kérelemnek adja ki kemény fából, ha a városnak katonai laktanyához való szükségletén felül marad, külömben pedig másféle puha fából. Tűzi fából pedig 4 ölet adasson ki, minthogy egy terem fűtésére ennyi elegendő. Vásár vám-bérleti ügy.

Hogy mily gyorsasággal haladtak nálunk a közügyek ősidők óta, milyen lelkiismeretes dolognak tartatott a városi ügyek rendbehozása, ennek fényes'bizonyságát adja a kezünk alatt levő tárgy Hisszük, hogy fogunk még mi onnét sok másat is kiböngészni, azokat a poros, penészes papírokat lassanként majd megszólaltatjuk, hadd beszéljenek az ősi dicsőségekről. Most a vásárvám- bérlettel végezünk immár. Utolsó stádiumába jutottunk a 81. és 82. években annyi sok időt elrabolt, annyi papirt és tintát elfogyasztott, a közönség érzelmeit azóta is folyvást izgatottságban tartó ügynek.

Az előbbi számunkban közölt miniszteri leirat 1882. aug. 17-én (139. ]^. gy. sz. alatt) közölte- tett a képviselőtestülettel, mely közgyűlésben intézkedés tétetett arról is, hogy a felfolyamodók a leiratról, valamint a vásárvám-bérlők rendszeresen értesittessenek, egyúttal határoztatott, hogy a ta- rifia és szabályrendeleten tétetni kívánt módosítás szinte végrehajtassék, mely annál sürgősebbé vált, miután a képvisetőtestületnek minden időkö- zileg hozett határozata a fellebbezések folytán megsemmisittetett.

Hogy tehát a kívánt módosítások mielőbb megtétethessenek s az ügy tanulmányozása ne késleltethesse a dolgot, a tarifia, s szabályrendeletnek a miniszteri leirat szerint való módosítása a polgármester elnöklete alatt ugyanazon bizottságnak adatott volt ki, a mely azt készítette volt, s mely azután is sokat foglalkozott még vele.

És e bizottság sietett is a reábizottaknak eleget tenni, mint ezt a következő irat mutatja mely 1883. aug. 14-én került a tanács elé, tehát épen egy év múlva a képv. testületnek fentebb irt intézkedése után. Ezen iratból nem tűnik ki sem az, hogy kitől eredt, sem az, hogy honnan és mikor, csak előkerült valahonnan és tárgyaltatott. Az irat igy szól; „Hivatalos jegyzet a felett, hogy a múlt évi 139. k. gy./2752. ik. sz. határozatnak a vásárvám szabály és tarifa módosítása, illetve megállapítása tárgyában máig sem tétetett elég.“ Erre következett a tanács határozata, hogy a polgármester, mint a kiküldött bizottság eluöke felhivandó, hogy ez ügyben mihamarabb intézkedjék, — mert a késedelem a városnak jelentékeny kárával jár.“ — Ezen sürgető határozatnak eredménye az lett, hogy az ügy szépen félre tétetett s aludt e folyó év augusztus haváig.

(Folyt- köv.)

9250. sz. Beregmegye alispánjától.

K. I.

Körrendelet.

Valamennyi szolgabiróhoz.

A f. é. aug. hó 4-án Beregszászban tartott állategészségügyi értekezletből kifolyólag, az összes szolgabirákhoz, Beregszász és Munkázs város polgármestereihez f. é. 6780! sz. a intézett kör- rendeleteinben nyomatékosan kifejeztem, hogy az 1874. évi XX, tcz. és az állategészségügyi rendeletek pontos végrehajtásához mily nagyfontos- ságu magán- és országos érdek fűződik. Kifejezést adtam ezen rendeletemben annak is, hogy a megyei közigazgatás végrehajtó közegeitől elvárom, hogy ezen fontos közigazgatási ág ellátása körül, — az eddigi lanyhaságot és közönyt félretéve, — ki-ki a legnagyobb erélylyel és odaadó buzgalommal járjon elés kijelentettem, hogy valamint én tántorithatlan erélylyel fogok ezen nagy- fontosságú cél felé törekedni, úgy nem mulasztom el a törvény szigorával sújtani azt, a ki ren- cleieteiinnek pontosan eleget nem tesz és az állategészségügy körül mutatkozó mulasztások előtt szemet huny.

Dacára, hogy ezen rendeletem kiadása óta már több mint két hó eltelt, mégis több feljelentésből és kihágási ügyből annak kellett sajnos tudomására jönnöm, hogy sem a nagy közönség, sem a községi ’elöljárók nincsenek áthatva az országos állat- s az ezzel kapcsolatos közegészségügy kiváló fontosságától.

Ugyanis több eset merült föl a

legközelebbi napokban a megye különböző részén, hogy ragályos betegségben huzamos idő óta sin- lődő állatok tulajdonosaik, vagy felügyelőik által a hatóságnak be nem jelentetnek, a községi elöljárók pedig bár jól tudják az ily eseteket, mit sem tesznek az ellen s közönnyel szemet hunynak ezen rendetlenségek előtt és elnézik, hogy a ragály tovaterjedjen, s egyeseknek valamint az államnak kiszámithatlan károk okoztassanak s

egyes gondatlan vagy tudatlan emberek által nem csak az állat-, hanem az emberi egészség is komoly veszélyeknek tétessék ki.

Megtörtént ugyanis, hogy veszélyes takony- kór-esetek a hatóságoknak kellő időben be nem jelentettek és hogy megbetegedett vagy elhullott állatok levágattak és akadálytalanul kimérettek.

Nehogy ilyen és hasonló esetek a törvény- hatóság területén ismétlődjenek s ez által a köz- és állategészségügy a törvényhatóság területén folytonos veszélyeknek legyen kitéve, fölhívom a

sugárzó arccal emelt fel egy eszközt, később tudtam meg, hogy baltának hívták, s kedves bükkfám törzséről kérlelhetlenül levágott. Eszembe jutott a medve intése, tudtam, hogy a telhetetlen ember zsákjába kerültem.

Vígan fütyörészve jár az ember az erdő sűrűjén, s mindenütt, hol hozzám hasonló gomba testvéreimet megpillantá, kegyetlenkedéssel vágta le azokat is és bedobta hozzám a zsákba úgy, hogy utoljára görnyedt terhűnk alatt, de azért még akkor sem elégedett meg, hanem kezeiben is emelt vagy 4 darabot.

Az állatok, a merre mentünk, rémülve futottak előttünk, mit akar ez az ember velem, mi célra akar használni.

Végre haza értünk. Alacsony, füstös szoba egyik sarkába dobott le, az esés oly fájdalma* volt, hogy mindannyian sírni kezdtünk. A füst és bűz kiállhatatlan, hát még nyolc apró gyereknek rettenetes nyivákolása. Setét éjjel jöttek emberek a mi kegyetlen emberünkhöz, egyik Strul gazdának, a másik „zsidó“-nak szólította, s mindegyik csengő tárgyat c úsztatott a markába, a miért ő kis edénybe töltött nagy edényből sárgás szinü folyadékot — mit a jövevények megittak s mentül többször töltött, annál nagyobb lármáSzüleimről mit sem tudok, azt mondják az okos emberek, hogy édes anyám a romlás és testvéreim közt nagyon sok veszedelmes van. En nem ösinerem őket, sőt a rokonságot is megtagadom azokkal a szabad szemmel nem is látható gombákkal, melyek a tudomány állítása szerint, sok élő 'énynek kioltják életét. Én nem vétek senkinek, sok viszontagságot átélve türelmes természetűvé lettem, de a mellőzés és fel sem vevés nagyon fáj érzékeny szivemnek.

Első éveim nagyon kellemesen teltek el, nap-nap után növekedtem. A természet anyai ölén, senkitől nem bántva, vigan folyt életem. Néha eljött hozzám a vig mókus, sőt házának ajtaja felettem nyilt, az öreg medve is sokszor tisztelt meg látogatásával, s mindig arra intett, hogy óvakodjam az eu bértől, ki mindent üldöz, kegyetlen és zsarnok, önző és kapzsi, s keserves hangon beszélte, hogy bal combjában most is ott van a golyó, melyet valami nagy úri Vadász lőtt oda. A huros régó is el-eljött néha, sőt. egy-egy hatalmas kőszáli sas is megtisztelte látogatásával kedves bükkfámat.

Oh de egyszer jött egy különös alak, soha sem láttam még ilyet, figyelmesen körülnézett, és amint engem meglátott, sietve jött felém s öröm

emlitve. Figyelmes lettem, hogy mi az oka-e,nagy lelkesedésnek ?

A „beregi gomba“ jelentkezett az országos kiállítás házi iparcsarnokában, ott szives fogadtatásra talált, sőt egyes productumok egészen elragadták a közönséget, s minden vetélytársa közül győzelmesen került elő.

Alig hangzott el a kiállítást bezáró utolsó szó, sőt a lapok a trónörökös kezére cuppantott miniszteri kézcsókról csak kezdték az elmélkedést, már a „beregi gomba tapló-ipar“ előttem áll, teljes diszben és győzelmes pillantásokat vetve rám, fejbillentéssel üdvözölt.

Úgy nézett ki, mint egy kotillion figurákkal feldíszített táncrendező, hóna allatt egy nagy köteg írást tartott, a mely kérem, mind arany és ezüst dicsérő oklevél volt.

Meghajolva ennyi érdem és kitüntetés láttára, s bocsánatot kérve azonnal nyomdába ad’am

a következő kijavított életrajzot.

# * r -r

Arii yas erdőben, százados viharok által edzett bükkfának törzsén születtem. Lehetek most vagy 20 esztendős. Hajdan nem igy néztem ki, de majd később úgy is mident megtud a szives olvasó.