Munkács, 1885 (2. évfolyam, 10-52. szám)
1885-10-15 / 42. szám
lasztási határidő okt. 29-re tűzetett ki, Választási elnökül az I. kerületbe Fankovich Sándor, helyettesül Sárkány Gábor, a II. kerületbe: Meisels János, helyettesül: Gotti er Lipót, a III. kerületbe Hrabár Mihály, helyettesül: Kövér József jelöltettek ki. Az igazoló választmánynak a képviselőtestület által választott tagjaiul Jászay Antal, Nedeczey János, póttagokul Nuszer Lajos és Fischer Mór választattak meg. 2-ik tárgy volt a városi kisdedóvónő Lázár Ilona lemondása, mely elfogadtatván, helyére uj pályázat hirdetése határoztatott, s egy bizottság küldetett ki a végből, hogy a kisdedóvónénak helyiségről gondoskodjanak, miután a ház lakhatatlan állapotban van, melylyel a távozó kisded- óvósnő is lemodását támogatta. Voltak, kik a városi kisdedóvodát már szerették volna beszüntetni, egy pár maradi ember erősen érvelt mellette, mint Friedman Ignácz, kinek a kisdedóvó, mit sem jövedelmez. 3. tárgy volt Dr. Nuszer Lajos indítványa tiz szegényebb sorsú szorgalmas iparosnak a budapesti országos kiállításra küldé-e iránt, kiknek fejenként 20 írt költség adandó. Az inditvány több hozzá szólás után, melyek nem ellenezték, de magasabbra akarták a számot emelni, elfogadtatott. Azon felül még Bodnár Antal azon ajánlatot tette, hogy egy iparosnak felküldési költségét, 20 irtot, fedezi s mint vezető a saját költségén megyen velők. A tanács megbizatott ezen ügy gyors elintézésével. Mikor e sorokat jegyezzük, már a mozgalom meg is indnlt, s szombat délutánra határoztatott az indulás. 4. tárgy a képviselőtestület kiegészítése az elhalt 3 tag helyett Keszler Adám, Kovács Antal, Fried Fülöp helyett, kiknek helyére mint póttagok Lang Bernát, Grünberger Mózes és Saller Károly következnek. T a n ü g y. Magyar nyelvtanítás a beregmegyei gör. kath. népiskolákban s az állami népiskolák. (Folyt, és vege.) Meggyőződésből mondjuk, hogy az áll. népiskolák valóságos jótétemény a szegény beregi nem magyar ajkú népre; e meggyőződésünket igazolják azon mind sűrűbben beérkező kérvények, melyeket népes ruthén lakosságú községek önként intéznek a nagyra, közokt. kormányhoz áll. népokt. tanintézetek felállítása iránt. A közvélemény ily kedvező nyilvánulása s a nagy szegénység mellett valóban csak kellemetlen hatást szül azon törekvés, hogy a népokt. törvény kívánalmainak egyáltalán meg nem felelő g. kath. felek, népiskolák fentartása erősza- koltatik oly községekben, hol már áll. népiskola szerveztetett, nyilván azon indokból, hogy az áll. iskola zsibbaszta sék, kulturális hatása gyöngit- tessék. rös bugyogóhoz épen nem illő fekete dolmány keresztül kasul be volt futtatva mindenféle szinü zsinorzattal. Ehhezjárult a rikitóvörösszinü törökfez, melynek tetejéről oly nagy bojt csünggöt alá, mint valami kefeseprő. Csak a pipa volt igazi magyar pipa. Széles terjedelmű lapjáról azonnal észrevehető, hogy ha nem is Debrecenben készült, de ott kellett volna készülnie. E pipával szájában lépett be Ferencz ur, Vilma nővéréhez, rémséges füstfelhöt terjesztve maga körül. A testvérek szivélyesen üdvözlők egymást Ferencz egy közellevő pamlagra ült, mig Vilma erősen köhögni kezdett — Csak szívjad Ferencz, ha kedved telik benne. Megszokhatam már annyi idő óta. Eközben Szeréna is belépétt a szobába, udvariasan köszönvén kedves Ferencz bácsikáját. — Oly haragos színben vagy most Ferenc ! — mondá Réviné. — Talán roszkor hivattalak? — Ejh, roszkor! . . Mindegy nekem akármikor, az engem nem macerái, hanem az igenis boszant, hogy a búzával érő körtét már mind elhordják az akasztanivaló suhanczai.-— Te mindig az ily kicsinységekkel epesz- ted magad ? — Kicsinység ? . . Már miért volna kicsinység? Emlékszel-e: tavaj is húsz zsákkal adtunk el a somberki kereskedőnek. . . — Az igaz, hanem néha magasabb fogalmakkal is törődik az ember, mint a búzával érő körte. — Hát én részemről nem ismerek s ismerni Több községben történt, hogy a g. kath. hitfelekezet tűrhetetlen népiskoláját egyhangúlag beszüntetni, s tanköteleseit kivétel nélkül az áll. iskolába járatni határozta. Ily határozatokat volt szerencsénk a főtiszt, szentszékkel a többi között Bilke, Ilosva, N.-Lucska Szentmiklós. Ilolubina stb. községek részéről hozzájárulás czéljából közölni ; de mindannyiszor válasz helyett szentszéki kiküldött jelent meg a községben, s a hitközséget hozott határozatának megváltoztatására, visszavonására, anyagi erő hiányában is a felekezeti iskola ezé! tálán fentartására bírta. Több Ízben fordult e közig, bizottság Méltóságodhoz, illetve a főtiszt, szentszékhez oly csekélyebb népeségü végtelen szegény ruthén községek nevelés ügyének államilag rendezése iránt melyekben a felek iskola csak névleg létezik, hol a szegény nép értelmetlensége miatt a leglelketlenebb kapzsiságnak áldozata, kérve az állami rendezés gyámolitását; sőt a kir. tanfelügyelő épen a szolyvai népoktatásügy rendezése érdekében olynemü javaslattal járult Méltóságod egyházm. tanfelügyelőségéhez, mely az egyházi érdekek legmesszebb menő biztosításával célozta az áll. iskola fejlesztését; mindezen átiratunkra még válasz sem érkezett. Ily viszonyok között és tapasztalatok után ki kell jelentenünk azon meggyőződésünket, hogy Beregmegye nagy részben csak áll. népokt. tanintézetek fellitása által lendíthetünk a türhetlen kulturális viszonyokon, s ezért nem mulaszthatjuk el a nagyin, közokt. kormányhoz ilyenek tovább szervezése iránt javaslatunkkal járulni. A felmerült alkalomból méltóságodat is egész tisztelettel kérjük, hogy a mennyiben az áll. népokt. tanintézetek a nép valláserkölcsi érzületét tiszteletben tartják és ápolják, az anyauyelv elnyomására távolról sem törekesznek, viszont egyedüli módot nyújtanak a nép művelésére ; méltóz- tassék ezen tanintézeteket jó indulatába fogadni, s a lelkész urakat utasítani, miszerint az állami iskolákban a hiterkölcstant, melyért különben is az államkincstárból tiszteletdi jat uyernek, buzgóan tanítsák, s az áll. isk. gondnokságokban helyet foglaljanak. — YMéltóztassék továbbá nagybecsű beleegyezését adni ahhoz, hogy mindazon gör. gath. felekezetű községekben, bol a nép önerejéből képtelen jó iskolát állítani s fenntartani, a felek, iskola járulékainak és az épületek használati jogának átengedésével áll. iskolák alakíttassanak, eset- leg a csekélyebb népességű községek számára áll. vándortanitői állomások rendszereaittessenek. A kir. tanfelügyelő fentidézétt 1680. sz. átiratában kifejtette, miszerint a magyar nyelv tanítás a bér eg m. gör. felek, népiskolákban távolról sem felel meg a törvény intentiójának, s a magyar nyelvtanitás tulajdonképeni ezéijának. — Ily tapasztalat szerezhető még a módosabb és rendezettebb gör. kath. felek, népiskolákban is, hol különben a tanitó képzettsége nem esik kifogás alá. — Nincs tudomásunkra ugyan, de azt hisz- szük, fennáll a főtiszt, egyházm. főhatóságának olynemü intézkedése, mely a fennhatósága alatt álló g. kath. iskoláknak, illetve azok helyi felügyelőinek, az iskolaszékeknek szigorú utasítást nyújt az 1879. évi XVIII. t.-cz. végrehajtása tekintetében. — De a kellő siker hiányában tisztelettel kell kérnünk méltóságodat, méltóztassék az iskolaszékeket újból szigorúan utasitani. miszerint a magyar nyelv sikeres és az egész iskolára kiterjedő oktatására kiváló gondot fordítsanak; a sem akarok ennél magasabb fogalmat! . . Tudod, édes húgom: a gyümölcstermelés oly jövedelmező ága a gazdálkodásnak, mely által. . . Réviné türelmetlenül szakitá félbe s igy legmélyebb sajnálatunkra nem lehetünk szerencsések a Ferencz ur gyümölcstermelés ■— érdekében elmondani akart véleményét eldaclamálni. T- Ugyan Ferencz, egy kissé csak moderálhatnád már magad. 8 éve, hogy együtt lakunk s ily hosszú idő alatt sem voltál képes simulni azon szokáshoz, melyet megkövetel a társadalmi illem. — Társadalom? Hahaha? — kaczagott fel Ferencz ur. — De hiszen az én tár.sadalmomban nem a merev szokások, hanem a körülmények szerepelnek hangadóként. — Ott, az Isten szabad ege alatt, hol balzsomos illatozt, lehel a harmat- könnyel locsolt fű; hol lenge szellő suttogásában hajladozik a termő buzakalász : Ott nem ismernek rangot, sem társadalmi szokásokat; ott a busuló gerle bugása egybeolvad a mezei pacsirta bánatos dalával; a búzatábla mellett szép békében megfér az egyszerű zabvetés. Ott nincs harag, nincs irigység: az én szeretett világom! Réviné a Ferencz ur beszéd ■ alatt mintha töviseken ült volna, úgy nem találta magát. Alig várta, hogy szünetet tartson beszédében „együgyű“ bátyja és azonnal sietett megelőzni. — Nem is tudtam, hogy benned mily költői ér csergedez, édes bátyám. Kár volt kiapadni hagyni a dús forrást. Azóta alighanem megírtál volna tizenöt kötet verset a pacsirtáról, a búza- vetésről, meg általában a te szép társadalmadról. (Folyt, köv.) tanítást a beszéd-értera-gyakorlatok sorában és e tantárgygyal kapcsolatban, legalább is az abban kiszabott tanítási órákon, heti 9 órán át taníttassák. — Köszönettel vennők, ha ezen nagybecsű intézkedés felől e bizottság hivatalos értesítést nyerne. ^ A tanitói fizetések behajtása iránt a közigazgatási közegek töbk Ízben szigorúan utasittattak. A járási szolgabirák mindannyiszor, valamikor csak a tanitó hátralékos fizetésének behajtása iránt hozzájuk folyamodott, tudtunkkal teljesiték e részbeni törvényes kötelességüket. Ha mégis némely községben teljes mérvben nem biztosítható a tanitói javadalmazás, esen sajnos körülmény legtöbbször ismét a nép nagy szegénységére vezethető vissza. Czélszerünek vélnők, ha hitközségi iskolaszéki elnökök utasittatnának. hogy midőn a tanitói fizetés behajtása körül itt-ott netán mulasztás merülne fel a közigag. külközegek részéről. ez iránt a kir. tanfelügyelőt minden egyes esetben közvetlenül értesítenek. A kellő intézkedés bizonyára el nem maradand. A mi végre az iskoláknak tanterv, vezérkönyv és magyar tankönyvekkel ellátását illeti, e tekintetben tisztelettel értesítjük méltóságodat, hogy a nagytűéit, közokt. m. kir. miniszter ur e bizottság előterjesztése folytán 1881. év szeptember 13-án 21981. sz. a. 2000 drb. Gönczy-féle magyar ABC. könyvet és 500 drb. Gáspár-olva- sókönyvet, 1882. év január 8-án 38695/1881. sz. a. 150 pld. tantervet a nem magyar tannyelvű népiskolák számára és 150 pld. Groo-Csopey-féle magyar nyelvtanitási vezérkönyvet, 1884. év február 2-án 178. sz, a. kelt rendeletével ismét 2000 drb. magyar ABC-ét és 1000 drb. olvasókönyvet volt kegyes adományozni, melyek a beregmegyei gör. kath. felek, népiskolák között az esperesek utján ingyen szétosztattak. A tankönyv hiány tehát a múltban aiig képezhetett akadályt, sőt ha az iskolák e nagybecsű adományt kötelességsze- riileg gondozták volna, a jövőre is egy ideig nagy hiány pótoltatnék. Reméljük azonban, hogy a nmlt. közokt. kormány tankönyvek engedélyezésére irányuló újabb kérelmet kegyes leeud telje-iteni. A félek, népiskolák államilag segélyezése — tekintettel a népokt. törvény rendelkezésére — e bizottság véleménye szerint alig lehetséges ; de miként eddig, úgy ezután is szándékunk a nmlt. közoktasási miniszter ur elé javaslattal járulni, hogv a magyar nyelv tanításában érdemeket szerzett felek, néptanítók jutalmaztassanak. Kelta beregmegyei közig, bizottságnak 1885. óv szept. hó 10-én tartott üléséből. Báró Perényi Zsigmondi m. k., főispán, a közigazg. bizottság elnöke. Könyvismertetés, Megjelent Beregszászban ily czimü könyv „Emlék lapok főtiszteletü Révész Bálint tiszántúli ev. ref. egyház kerületi püspök urnák a beregi egyházmegyében 1884. év nyarán tett hivatalos egyházlátogatásáról. Naplójából összeállította utitársa: Peterdy Károly, barabási ev. ref. lelkész, esperes.“ A 104 lapra terjedő mű, finom velin papírra nyomva, Nagy Lajos és Sallay nyomdájából került ki, eltekintve a feles számú sajtó hibáktól, oly díszesen és csínnal van kiállítva; hogy a kiállító ezégnek becsületére vállik. A debreczeni zsinat után, melynek egyház- szervezeti munkálatában a püspöki körlátogatás is felvétetett, a tiszántúli ev. ref. egyház kerület öszpüspöke volt az első. ki ily látogatásra indult. — A ki nem volt szemtanúja azon lelkes fogadtatásnak, mely e kitűnő egyházi férfiút és költőt útjában kisérte, utitársa Peterdy Károly által ö*z- szeállitott emlék lapokból bű képet nyerhet arról, mert oly hűen és tárgyilagosan Írja le ez utat, hogy bár egyhelyen igy ir. „Nem vagyok iró“ — mi ezennel az ellenkező bizonyítványt Írjuk és adjuk ki, t. i. hogy az „Emlék lapok“ szerzője, ivó, még pedig a javából, A munka előszava után a püspök urnák hársfalvi fürdöxése van leirva megkapó élénkséggel és hűséggel, közbe-közbe szép és megkapó téjleirással találkozunk. Érdekesen van beszöve e részbe az 1848/49. évi szabadságharc/, idejéből a podheringi csatának egy részének leírása, melyben az iró is ré.-sztvett, ha nem Írnánk könyvismeretést szinte kedvünk volna e részletet szóról-szóra közölni. A munka második részét teszi a tulajdon- képeni egyházlátogatás részletes és hü leírása. Itt már a „Nem iró“ majd minden egyháznak rövid történetét is adja főbb vonásokban s a munka ezen része ez okból kétszesen becse sé lesz előttünk, mert olvastunk már egyik-másik egyházunkról imit.t-amott valamit; de illetékes egyének tesznek arról bizonyságot, hogy nem mindég a történeti hűség volt az Írók személelŐtt, vajba Peterdy Károly esperes ur megírná a beregi ref. egyházmegye történetét, hogy a refonnátió idejétől oly fontos végvidéke a protestántismusnak, hol a protestáns vallásunkat, méltán nevezik „magyar“ vallásuaknak, mert a magyarság őrálloikéut
