Munkács, 1885 (2. évfolyam, 10-52. szám)

1885-09-24 / 39. szám

falapot, melyre a véleményes jelentést fektethette volna, — miután abból sem a nyers jövedelem, sem pedig a vélemény sark pontját képező kiadások ki nem vehetők, — csakis az állítólagos tiszta jövedelem lévén kimutatva, az pedig nem tünteti elő azon mérleget, melyből a veszteség, vagy nyereség meghatározható lenne, —■ kénytelen volt e szerint a bizottság a fenálló s el nem hárítható viszonyok kellő figyelembe vételével a folyamodás tárgyában véleményét következőkben előadni: . — Itt hivatkozás történik a vasúti

és más kereskedelmi viszonyokra. A harmadik pontban igy folytatja: „Ámbár a bérlőkkel kötött szerződés 7-ik pontja szerint a vásár jövedelmezősége felett a városi hatóság felelősséget nem vállalt ugyan s a bérlők a bér elengedést tár- gyazó minden igényeikről ugyanazon pon szerint le is mondtak, de -— — — különös tekintettel folyamodók részére a bérösszeg bizonyos részét elengedni véleményezi a bizottság, stb . . .“ azaz a 7495 frt helyett a múltra csak 6711 frtot kíván be vétetni, s az összeget évenként 784 írttal le szállíttatni véleményezi. Hát nem pajtáskodás ez ?

1878- ból van 6 drb irat, a) jegyzőkönyvi kivonat a jan. 24-éu tartott képviselő test. közgyii- lés határozatából, mely a hídmérleg felállítására vonatkozik; b, és c.) szabályrendelet a felállított közmérő kezelése tárgyában ; d.) az uradalmi tizedes mérlegnél fenálló tarifa ; e.) a pénzügyi szakosztály jelentése a közmázsálóhoz tervezett cédulaház ügyében; f.) kivonat az 1878. juh 18-án tartott képv. közgyűlés jegyzőkönyvéből, mely az elő >bi szabályrendeletre és a közmázsálóra vonatkozik.

1879- ből van a csomagban 7 drb irat, a) l;-79. márc. 5-ről a jogi és pénzügyi szakosztály együttes véleménye, hogy a hídmérleg felállításával viszonyban a terhes szekerek után járó vásárvám 30 krra emeltessék, mély javaslat okadatolására a földmivelési min. 29725 878. szám leirata hozatott fel ; b.) Nedeczey János v. ügyész jelentése 2879. jul. 20-ról keltezve, melyben azt jelenti, hogy a vásárvám-bérleti szerződésre 20 frt 50 kros bélyeg kellett, mely a bérlőktől beveendő; c.) 1876. szept. 16-ról a polgármester jelentése a képv. testületnek, hogy a pénzügyi és gazdásági szakosztályok, melyek a vásárvám szabályzat kidolgozásával bízattak meg, semmit sem tettek, pedig a bérbeadás ideje már itt van. — Egy külön bizottságot kér kiküldetni, mely meg is történt; d.) kivonat a szept. 20-án tartott képviselő közgy. jegyzőkönyvéből, mely szerint a szakosztályi elnök a helypénz megállapítása tárgyában véleményes jelentést terjeszt be. Ezen jelentés az előbbi bizottsághoz utasittatik felülvizsgálat végett; e.) okt. 2-ról egy eredeti tarifa; f.) egv tarifa másolat, melynek végén van függelékül az 1863. dec. 4-én kelt képv. testületi határozat, mely a tarifára vonatkozólag utasítást tarta'maz. Kiadta Lehotay Zsigmond, de, hogy mikor, azt nem lehet tudni; g.) A képviselő testület feleb- bezése a minisztériumhoz, miután a megyén az uj tarifa meg nem erősittetett, hivatkozás van a szomszédos megyékben dívó tarifákra s a város emelkedő szükségletére. 5

1880- ból van 9 drb irat. a csomagban. Első (4. k. gy. 141. 152. 176. ikt.) kelt jan, 25-én a vásárvám bérlők azon beadványára, bogy a vásárvám kezeié ét bizonytalan időre el nem vállalhatják, melyre határozatul az mondatott ki, hogy a bérlet egy évi tartamra adatik ki, s ezzel a tanács bizatott meg. Reményivel! a képv. testület, hogy ezeu idő alatt az uj tarifa és vásár szabály rendelet m gerősittetik. Második egy szükségtelen jegyzet az árverezők által beadott érték papírokról. Harmadik árverési jegyzőkönyv jan. 25-ról. Negyedik bizottsági jelentés az uj vásárvám tarifára vonatkozólag, hátiratozva a közgyűlés reá vonatkozó határozatával. Ötödik vásárvám tarifü. Hatodik és hetedik vásárvám diszabályzat a bizottság jelentésével együtt. Nyolcadik ezen tarifa és díjszabályzatokat a megyéhez, illetőleg a közigazgatási bizottsághoz beterjesztő és kisérő levél. Kilencedik megyei határozat okt. 7 és köv. napjain tartott közgyűlésből a beterjesztett tarifa és szabályzatra vonatkozólag, melyben egy némely pontnak módosítása kívántatik.

Tizedik alispáni levél a vásárvám visszaküldéséről okt. 27-én. Tizenegyedik hirdetnény a vásárok tartásáról. Tizenkedt.edlk határozati javaslat. az új, illetőleg módosított tarifára vonatkozólag a bizottság véleményére, melynek javítás végett kiadatott. Tizenharmadik képviselő testületi határozat az előbbeniekre okt. 28-áu és a módosított tarifa mellé zárt kísérő irat fogalmazványa. E szerint a tarifa a megyei határozathoz képest módosíttatott és a minisztériumhoz félküldetni határoztatott. Érdekes benne egy pont, mely még most rí vajúdik, melynek rendezésére a jelenlegi

polgármester is annyiszor köpte a markát,------mi

nd híjába! — E passus igy szól: „A szakbizottság egyéb kérdésekre vonatkozó véleménye ugyanazon bizottságnak, melyhez az erdészeti és pénzügyi bizottság is csatol.tatik, j azzal adatik ki, hogy azon kérdésekre vonatkozó részletes munkálatát, és pedig a vásárhely és árulieíyek meghatározása, továbbá a tűzőrök alkalmaztatása tárgyában a vásárhely kisajátítására vonatkozó még elintézetlen beadványoknak is tekintetbe vételével még a bérleti határ idő előtt beterjeszteni szíveskedjék“ 14—16. a régibb és újabb tarifa 17—20. dij szabások kürülirása s a vásárvám bérlőkkel kötendő szerződés irányozata. 21. tanácsvégzés nov. 2-ról a vásárvám bérbeadásáról, melynek határidejéül nov. 30-ko tűzetett ki az elfogadott új tarifa és szabályreudelet értelmében. 22—24. az árveré 1 feitételek közététele 1881-év jan. 1-től 1886 dec. 31-ig terjedő időtartamra. 25. a. felterjesztendő szabályzathoz csatolt kisérő levél fogalmazványa 26 - 27. képv. közgyűlés határozata 1880. dec. 1-ról keltezve, mely szerint a vásárvám dij szedés 9110 írtért 6 évre bérbe adatván, jóvá hagyatott.

Mennyi vajúdáson ment keresztül a vásár tarifa és dij szabályzat már addig is. ki érdeklődött iránta, meggyőződhetett róla; azonban a szebb és nagyobb része még csak ezután fog következni. Az eddigiek bevezetésnek tekinthetők. A szájon hordott város java, a zsebet fogdosó önérdek mell verdesése még ezután fog következni, melyet jövő számunkra kénytelenittetünk halasztani.

T a n ü g y,

Soha nagyobb örömmel nem vettem kezembe a tollat mint most, midőn a „Beregmegyei tanító egyesület munkácsi köre“ és az egész egyesület közgyűléséről akarok megemlékezni.

A munkácsi kör e hó 18-án tartotta gyűlését Munkácson a városház tanács termében Orosz József elnöklete alatt. Je'en volt miutegy 60 tag és számos vendég.

Orosz József egyesületi elnök szívélyes üdvözlete után „Hitter Ferencz oroszvégi áll tanítónak körből való eltávozása folytán jegyzőjéül a köre. Radios Mihály szolyvai áll. tanítót választó.“

Fuosek Sándor olvasta fel, „utóhang az idegen ajkú felnőttek magyar nyelvre való oktatásáról“ cimü értekezését. Tudomásul vétetett

Köztet-zésben részesült Némethv Szeréna munkácsi állami óvónő felolvasása „A kisded nevelésről.“ E fontos kérdést a mi visszonyaink szempontjából tárgyalta felolvasó, és sikerült példákkal illusztrálta az eljárási módozatok különfé- leségét tiszta magyar és idegen ajkú növendékekkel- méltán megérdemelte komoly] tanulmányáért a jegyzőkönyvi elismerést és köszönetét.

Katosska István „a közönséges törtekről“ tartott elméleti é; gyakorlati előadást. Meggyőző érvekkel bizonyította be, hogy a közönséges törtek előbb tanitandókjt 2.sz ) minta tizedesek. A tagok közt e kérdésúéifétuieriilő tárgyilagos vita arról győzött meg minden jelen voltat, hogy e körben pezsgő élet és a tanügyi kérdések körül elénk figyelem és érdeklődés uralkodik.

Kabáozy Mjlutly „Nehány szó a torna tanításról“ cimü értekezése az alapos készültségit, gymnasiuruokra is képesített torna tanitó eb ő fellépése volt e téren. A testi neve lés fontosságát hangsúlyozza, mely,ma már felesleges , hiszen akor népei átlátták ama közmondás igazságát „ép te t- ben lehet ép lélek“; de a kivitel módazatni felett oly módon értekezni, mint azt Kabáczy tette, hasznos és szükséges, mert akár hányszor megUirténik, hogy képesitettleu torna tanitók oktalau-tanitá a általa legegésségesebb növendékek tetetnek tönkretestületnek, hog}’ a vásárvám bérlők kérvénye folytán nekik leengedés tétessek. 2 — 4 érdektelen átiratok ötödik tanács végzés a vásárvám bérbeadására vonatkozólag, mely jóvá hagyás végett a képviselő' testülethez beterjesztetett, Hátiratozvu van a 119. sz. végzéssel, mely szerint a bérbeadás 14 szavazatta! 4 ellenében elfogadtatott, s a bérleti szerződés 1K77 — 9-óvekre 6075 frt évi fizetésre jóváhagyatott. Ez ellen Saller Sámuel fe- lelebbezé't adott be, mert _ úgy mond, — a tanács szóbeli árvervéssel voll megbízva, mely nem történt meg, hanem az irá-b- li ajánlatok felbontása után egyszerűen a legtöbbet ajánlónak miiij” "^t'gy szabadkézből adta oda. Erre Honig Áron mindjárt kijelentette, hogy, ha szóbeli árverésre tűzik ki, 300 frtot biztosit a városnak évenkint a (1075 írton felül, de lehető, hogy magasabb áron veszik ki. Ezen nyilatkozatát Írásban is beterjesz- ' tette a képviselő testületnek. Később Saller Sámuel felebbezését visszavonta „mert nem akarja az,+ij átv eréssel a bérletet esetlegességeknek kitenni, és nem akar a képviselő testület többségével ejr lentétben lenni.“ Ez utolsó mondatot nem ésjiik, mert hiszen ő igen sokszor állott a képviselő testület többségével szemben. Aztán a meggyőződést feladni csak azért, mert többséggel áll szemben, furcsa dolog. A képviselő testület 143 sz. a. határozatával a felebbezé. eket felterjesztette az alispánhoz, ki azoknak helyt adván, a vásárvám bérbeadási határozatot feloldotta és a képviselő testületet újabb árverés elrendelésére utasította. Ezen leirat hátán van a 162 kgy. határozat, mely az alispán rendeletének kitekeri nyakát és egy kibúvó ajtón elc-;uszik a felebbezési határozat alól. Ugyanis az alispán feloldó leiratának végén azt mondja: „a feloldott (ti. bérbeadási jegyzőkönyv és határozat) és az iratok visszküldése mellett a városi képviselőtestületet a bérlet tárgya iránt újabb törvényszerű intézkedé^tételre utasítom azon oknál fogva, mert az árverezés alkalmával ,elbontott zárt ajánlatok ni hegyiké alatta leven a kikiáltási árnak, a legtöbbet Ígérő ajánlat, elfo- gadá a is csupán szabad kézböli bérbeadásnak tekinthető, s igy arra az 1871. évi XVII. t. ez. 110. §-a értelmében tprvényhatósági jóváhagyás lett volna kieszközlendó:“ Azt mondja erre a képviselő testületi határozat háttere, ha csak ez a baj, ezen könnyen segítünk : ^A városi képviselő testület az újabb törvényszerű inifekedés tételen azt értvén, hogy előbbi határozatunkat az illetékes törvényhatóság közigazgatási bizottságihoz kelletik jóváhagyás végett beterjesztenünk. E kérdés szavazatra bocsáttatván a felterjesztő re ^szavaztak 31-en, a második árverésre 5 képviselő szavazott, ketten : Friedman Ignácz és Süller Sámuel nem szavaztak.“

E felterjesztés felett a megyei közigazgatási bizottság 1876. dec. 14-én tartott ülésben határozott, inelv határozatta! a bérbeadás helyben hagyatott, afelebbező elutasittatott azon okból: és ez megbáni-fTni való „mert a felszólandó városi képviselőnek felszólamlása pusztán magán érdekből számlázottnak tekinthető.“

Aki az előzményeket végig olvasta és megértette, bogy a felebbező azt mondta, minthogy a tanács a szóbeli árverést meg sem kísérletté, melyre pedig egyenes utasítása volts a város bizonyosan magasabb bért kapott volna. O ezennel biztosítja a várost, hogy, ha az uj árverés kitü- zetik, a megígért bérleten felül 300 frtot ad, föltéve, hogy akkor,senki többet nem Ígérne. Es a közig, bizottság mily nagyszerű, bölcs Ítéletet mond reá. az ember nem tudja, mit gondoljon felőle. Valóban, ha nem tudnók, hogy komoly emberek véleménye, nevetséges dolognak kellene tartani! Hát hallott valaki olyat, bogy a bérlő azt kereste volna, lesz-e a bérbeadónak haszna, vagy nem ! Toldjuk meg azzal, hogy az' alispán már kimondta a dolog felett helytelenítő szavát és a közig, bizottság valóságos kupaktanácsi határozatot hozott reá.

1876 végével a vásárvám bérlet lejárván, a régi bérlők, minthogy a következő évekre olcsóbban vették kij a múltra nézve is leengedésért folyamodtak. Ezen kérvény kiadott a gazdászati szakosztálynak vélemény ad ás vegett, mely igy nyilatkozott. „A vásárvám bérlők által vitt üzleti könyvből nem merithetvéu a bizottság azon biztos