Munkács, 1885 (2. évfolyam, 10-52. szám)
1885-09-24 / 39. szám
39. szám. Munkács, 1885. szeptember hó 24. 11. évfolyam. ^ Előfizetési ár: f Egész évre.........................4 frt. V J) Félévre...............................2 frt. ^ ) Községeknek és tanítóknak egész ^ 7 évre .....................................2 frt. X * 4 4 E gyes szám ára 10 kr. $ X ----- 4 & , f 4 ^ nyilt-t érben minden garmond ^ f sor ára 20 kr. ( 4 ~— 4 I Megjelenik minden csütörtökön. | •k-#— I Hirdetési díj: 4 Hivatalos hirdetéseknél : minden ' 4 egyes szó után I kr. Azonfelül 4 i bé]yee 3° kr4 . * 4 Kiemelt díszletük s körzettel el- 4 A látott hirdetményekért térmérték L ^ szerint, minden négyszög ctmeter ^ <^> ///a» s kr. számittatik. I Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik, t 4 @ Társa&al»ai> gasdasági-7 ssépirodala»i Ixetilap* Munkács város hivatalos hirdetéseinek« a „munkácsi szinügy-gyámolitd-, és a munkácsi önkéntes tűzoltó-egyesületeknek“ közlönye. Minden a lap szellemi részét illető közlemények a „Munkács“ szerkesztőségéhez; előfizetési, hirdetési dijak és közlemények a kiadóhoz küldendők. A nemzet munkásai. Zaj nélkül jöttek, nem tudott rólok az illetékes tagokon kívül — úgy szólván — senki. Csendben munkálkodtak két napon keresztül, melyet a terem ajtaján kívül senki sem sejtett, hogy a nép, a haza érdekében mily meleg keblek dobognak a rideg falak között. Es zaj nélkül távoztak el, mint jöttek volt, csakhogy egymás heve által jobban felmelegitve, az együtt érzés, együtt hatás tüzétől lángra lobbanva oszlottak szét. Egy tisztes tábor tartotta városunkban f. hó 18 és 19-én tanácskozásait. A néptanítók tábora volt az. Mind egy szálig a nemzet közkatonája, olcsón fizetett napszámosa, kiknek mindegyike egy- egy hatalmas kardos-puskás tiszttel ér fel. Mig ez életet olt, ha kell, a hazáért, ők életre keltik a szunynyadó eszméket, öntudatos alakot formálnak, s terjesztik a szeretet eszméjét isten, haza és király iránt. Ki megyénk népoktatási viszonyait csak még a 60—70-es években ismerte és összehasonlítja a mostanival, ki e tisztes hadsereget látta komoly munkájában, — tudatában elfoglalt álláspontjának-, önkénytelenül kalapot emel és tisztelettel hajlik meg előtte. Nem hajtotta őket külső kényszerűség. A nép nevelés ügyének előmozdítása volt tetteik mozgató rugója. A nemzeti szent ügynek lángja lobogott arcukon, Eszmét cseréltek és tisztáztak oly komolyan, oly munka kedvvel, mintha egyébre nem is kellene gondolniok, mintha az anyagiság gondjait nem is ösmernék. Nem véletlenül felvetett gondolatok csaptak magasra emelkedő hullámokat a két napon át tartó munkában, nem a sötétségben tapogatózni jöttek össze, hanem a megosztott tárgyak igazi tanulmányozásával állottak elő mindnyájan ; szivök melegét, s lelkök egész erejét lehelték előadásaikra. Tanultak otthon, tanultak itt egymástól. Ki véletlenül tanúja volt a gondos tanulmány alapján összeállittott munkák felolvasásának, a megfontolt hozzászólásoknak, azon kivül, hogy keblében a meglepő tisztelet fokozódó nyilvánulásával távozott el, meglepő tanulságos és élvezetes dolgokat is hallott. Előre uraim ! Önök kezébe van letéve a nemzet szent ügye. Önök gyúrják az anyagot, melyből kiválik majd az alak, önök gyújtják meg a szent tűzet azokban a gyenge szivekben, melyek majd a társadalmat tenni, alakítani és kormányozni fogják. Uraim! Önök zaj nélkül jöttek, zaj nélkül távoztak el. Tisztes munkát végeztek két napon keresztül. Nem fogadta önöket senki. Bár Munkács város tanács termében adtak ugyan helyet, de Munkács város első emberétől, polgármesterétől, nem hallották az üdvözlő szót,: hogy Isten hozta önöket, s kitartó erő kívánást működéseikhez, miután elmentek, szétszóródtak ismét igénytelen állomásaikra, azt kiáltjuk önök után : Isten áldása koszoruzza önök munkáját. A látották és hallottak adjon erőt és kitartást önöknek a további munkálkodásra. Ne csüggedjenek önök a munkálkodásban ! Mily kicsiny volt a Krisztus tábora1 Csak 12 embert küldött szét és meghódította immár a világ nagy részét. A milyen lelkesült tábora gyűlt itt össze önöknek, ez meghódítja a nemzetnek Beregvármegyét. Itt e megyében —• a hivatalos közeget leszámítva— magunkra vagyunk hagyatva. Sőt sokszor azokkal is küzdeni kell. Büszke főurunk kicsinyei bennünket, nem kellünk neki, eldob magától mint a kicsafart csutakot, hódítsuk meg a népet nélküle, de nem neki, hanem egyedül a magyar államnak, a magyar nemzettestnek. Előre uraim! Önök viszik előbbre a haladás zászlóját. Táboruk a közművelődés utát egyengeti folyvást a göröngyök, között. Azt mondja Tompa fiához irt költeményében : >A jó bányász nemde ? rongyos és beteges. Száz-hatvan ember együtt, oly értelmi tőkét képviselve, oly szorgalmat és kitartó munkásságot, oly rend és fegyelmet tanúsítva, mint a milyennek itt tanujelét adták, nem veszhet el nyomtalanul. Az önök összejövetele, érintkezése, mindnyájunknak erőt fog kölcsönözni. Egyetlen egy tiszt volt önök hadseregében, a tanfelügyelő, ki büszke önérzettel nézett végig a tisztes táboron, de, akire önök is büszkék lehetnek. Erőt, kitartást kívánunk mindnyájoknak a jövő nagy munkájához ! Neveljenek önök az egyháznak igaz, hű és tiszta erkölcsű fiakat, az államnak jó polgárokat, a koronás királynak hű alattvalókat! Ha nem mondtunk ,,Isten hozott“-tat, szivünk meleg érzetét s egy forró: „Isten veletek“ szót küldünk utánatok. — A viszontlátásig! Városi ügyek. A f. hó 4-én tartott képviseleti közgyűlésben több érdekes tárgy intéztetett még el a költség vetés, letárgyalása után- De, mint bogy azok némelyike még tanulmányozást kiván, s több tért is fog igénybe venni, ezúttal a vásárvám bérlettel fogunk foglalkozni; annyival is inkább, mert a költségvetés folyamán a függőben levő tárgy elintézésére kiküldött bizottság működésének megkezdésével mindjárt oly zavarokat idézett elő', bogy maga a költségvetés ellen is felebbezés adadott be egy pár képviselőtől, kik pedig a tárgyalás alkalmával semmi kifogí st nem tettek, azonban a rendetlen állapotokat igy akarnák to vábbra is fen- tartani. Úgy biszszük, hogy sok érdekes dolgokat fognak ebben találni azok, kiket a városi dolgok érdekelnek. Hoszszu időbe és sok fáradtságba ke- rült, mig belehatolhattunk. Egy csomó irat 1863-tól 1883-ig, összesen 147 drb, melyek némelyike 4—0 ívből is áll. Reudbe szedtük, kivonatoztuk, sőt a fontosabb helyeket szószerént idézzük, hogy különösen városi olvasó közönségünket a dolog állása felöl tájékozzuk. Némelyeknek tudása vidéki olvasóinkat is érdekelni fogja, kik Munkács város piacán szó ktak adni és venni. 1863-mal kezdődik, mert a vásárvám tarifa és díjszabályzat ez évben készült, s nemcsak hivatkozás történik reá, de jelenleg is az van érvényben Ennek elkészítése előtt elkérte a tanács Kassa, Ungvár és Szatmár városok hasonló tarifáját, melyek nyomán mint „városi küldöttség“ Merényi János, Szikszai Károly, Yáry Sándor,' S/Ainyogh Lajos és Horváth Alajos javaslatot terjesztettek elő s megállapittatott a tarifa és szabályzat. 1867-ből egy kettős tanácsi jegyzőkönyv másolata fordul elő, melyek szerint tárgyaltatott Fuchs Mendel deszka,- zsindély kereskedő kérvénye, melyben magát a vásárdíj, illetőleg helypénz fizetés alól felmentetni kéri, de „minthogy az épület anyagokat kereskedési szempontból vásárolja, kérelmével“ — a határozat kellő megoko'áui mellett — „elúttasitotta.“ 1873- ból vau egy drb szerződésszerű árverési jegyzőkönyv, mely szerint a vásárvám szedési jog 7495 írtért adatott bérbe. 1874- ből 4 drb irat van a csomagban, a) 2360. sz. a kelt alispáni leirat Sternbach Simon, Weisz Mózes, Kroó A Jakab és Weisz Márkusz folyamodása ügyében, melyben magokat a vám fizetés alól fölmentetni kérik. Az irat hátán van a felterjesztés fogalmazványa s benne kéri a városi hatóság az alispánt, hogy a város érdekeit óvja meg. (837 sz.) Az alispánnak a felterjesztett kérvényekre 3052 sz. a kelt leirata szerint a folyamodók kérvényükkel elútasittatnak, s a kereskedés céljából a városba hozott életnemüek után vám fizetésre köteleztetnek. Ezután van egy ügvet- len, semmit mondó főkapitányi jelentés a tanács hoz, melyben Fuchs Mendel ügyét terjeszti be, ki ismét nem akart fizetni vásárvám dijat a bérlőknek. Ebből meglátszik, bogy a város ügyeiből nem tudott semmit, csak máról holnapra élt Érdekes, hogy a tanáé hoz beterjesztett jegyzőkönyv, mely a főkapitányi hivatalban vétetett fel 1874. nov. 31-én kelt, tehát a munkácsi kapitányi hivatal szerint volt idő, mikor november hónak 31 napia volt. Es még érdekesebb, hogy a november 31-én felvett jegyzőkönyvhöz a kisérő levél, melylyel a tanácshoz áttétetett, nov. 2-án kelt, tehát egy hónappal előbb, mint a jegyzőkönyv. A jegyzőkönyvet aláírták Hoffman János főkapitány, Kovács Antal alkapitány és a vásárvám bérlők. 1875- ből van a csomóban három drb irat. Egy kihallgatási jegyzőkönyv a főkapitányi hivatalban, melyből ugyan nehéz kivenni, hogy mit akar. Gyanithatólag értelme az, hogy Fuchs Lőbl K.-Gutról a városba szállított 50 köböl búza után a vásárvám dijat nem akarja megfizetni. Mit csinált e dologban a főkapitány! — semmit! Pár kisérő sorral beterjesztette a tanácshoz. Harmadik drb az alispán leirata, melyben a tarifa felküldését kéri. 1876- ból van 18 drb irat. Egy szakbizottsági javaslattal kezdődik, mely ajánlja a képviselő
