Munkács, 1885 (2. évfolyam, 10-52. szám)

1885-08-27 / 35. szám

— A király születési napja vámsunkban is megünnepeltetett. Előző estén kivilágítás volt, 18-án pedig ünnepélyes istentisztelet tartatott a r. kath. egyházban. A polgári hatóságok u. m. a városi elöljáróság, járásbíróság, gymnáziumi tanárok, elemi isk. tanítók, szolgabiróság, uradalmi tisztség, honvédség, közöshadsereg adóhivatal pénzügyőrség mind képviselve voltak. Az istentisztelet alatt szerencsétlenség is történt, az a rósz szokás ván nálunk, hogy a népsokaság közt mozsarozni szoktak némely ünnepélyek alkalmával, s a mo- zaárból kirepülő fadugasz egy asszonynak a fejére esvén, röktön összerogyott. Ezen mozsarozást a polgármester rendezi, kinek egyszer, magának is vérzett már a feje ilyen mozsarozástól. Jó lenne, ha e szokást a város területén jövőre megszüntetnék. Nincs ennek az ünnepély emelésére semmi hatása. Méginkább megszüntetendőnek véljük s katonaságnak is ezen szokását, hogy valahányszor ünnepélyt rendeznek, a város közepén levő Cas- sinójokban, mindannyiszor mozsaroznak, rémigetik a közvetlen mellette elvezető utón járók — keh'L két. A szomszédságban levő gör. kath. papiak pedig csak úgy reng a durrogatások alatt. Még- egyszer könnyen veszélyessé válhatik. Aztán nem hiszszük, hogy u hatóság, mint a rend emberei nem tisztelnék a törvényt, pedig ez azt mondja, hogy minden lármával tehát mozsarozással összekötött ünnepély és tűzijáték, mely a község területén tartatik, a rendőrségnek bejelentendő,

— Meghívás. A beregmegyei tanítóegyesület évi közgyűlését 1885. évi szeptember hó 19-én délelőtt 9 órakor. Munkácson a városháza tanácstermében fogja megtartani, melyre az egyesület tagjait és a tanügy barátokat tisztelettel meghívom. A gyűlés tárgyai: 1. Tanfelügyelői előterjesztések. 2. Az egyesület működéséről szóló évi jelentés. 3. Az egyetemes tanitói gyűlés végre hajtó bizottságának ülésére küldött képviselő beszámolója. 4. A megyei országos árvaházi alap létesítésére vonatkozó javaslat. Előadó: Beuécs Gusztáv. 5. Milyen legyen a tanító általános és szakműveltsége: Értekező: Sárkány Gábor. 6. Or- bók Mór „Népisk lai számtanának“ ismertetése Zágony Károly és Nagy Lajos által. 7. Benées Gusztáv földrajzának ismertetése Hitter Ferenez által. 8. A tanszermúzeum állapotáról jelentést tesz Orlowszky István igazgató. 9. Jelentés az egyesület pénztáráról. 10. Az 1885 — G. évre szóló költségvetés megállapítása. 11. A 14 nappal előre Írásban beadott indítványok és javaslatok tárgyalása. Kelt Munkácson, 1885. évi augusztus hóban. Sárkány Gábor, m. k. egyesületi elnök.Jegyzet. 1. A központi választmány tagjai szeptember hó 18-án d. u. 2 órakor tartandó választmányi gyűlésre megjelenni kéretnek. 2. TrefoVt O nagyméltósága acképe 62 kr. befizetése mellett az egyesületi elnöknél átvehető. 3. A közebéden részt- venni óhajtók ebbeli szándékukat az elnöknél szeptember 5-ig okvetlenül bejelentsék. Egy edéd ára 1 frt 20 kr.

— Meghívás. A beregmegyei tanítótestület munkácsi körének őszi körgyülése folyó évi szept. hó 18 —an délelőtt j oraltor Alunlváoson az allami iskola helyiségében tartatik meg. melyre a körtagjait és a tanügy barátait tisztelettel meghívom. A gyűlés tárgyai: 1, Tanfelügyelői előterjesztések. 2, A felnőtt idegen ajkúnak magyarnyelvre oktatásáról. Előadó: Fucsek Sándor. 3, A kisded nevelésről. Előadó: Némely Szeréna. 4, Gyakorlati tanitás a közönséges törtekről. Előadó: Ka- tosska István. 5, Szabadon választott tételről értekezik : Kabáczi Mihály. 6, Állattömés gyakorlatilag előadja: Baudrexler István. Kelt Munkácson 1885. augusztus hó. Orosz József, körelnök. Jegyzet. Az értekezéseket és Írásbeli indítványokat előlegesen kérem hozzám beküldeni.

— M. kir. csendóri garázdálkodás. Folyó hó lti-án két csendőr gyakorolta magát a Fuchs Ja- kabné nyilvános háza előtt egy szabadhölgyet vervén ott agyba-főbe. Különösen Kucsek József az a rend hires embere. Egy véletlenül arra vetődött városi rendőrön a zubbonyt összehasogatta, s oldalfegyvert rántva igyekezett a esemföri tekintélyt megszerezni. Majd egy másik nyilvános házba ment, s ott mutogatta ütlegelő hatalmát a fehér nép között. Jó lesz nekik megtanulni, hogy a városterületén azonkivül, hogy rendetlenkedniük nem szabad, hol kötelességet nem teljesítenek, ha kihágást követnek el, a városi rendőrségnek engedni tartoznak.

— Egy kutya harapás, mely egy nadrág szárba s egy 3 frtos esernyőbe került a . . . • rendőrfőnöknek. Úgy kell neki! Minek megy ő sétálni . . . kutyával.

— Helyes intézkedés. Minden gőzgéppel do!- goztató egyén tartozik bejelenteni a rendőrségnél azon hozzáadással, hogy a gépvezetését hozzáértő gépészszel végezteti. Ezen kivül tartozik ellátni magát vérállitó és sebkötő szerekkel, melyeknek folyton kézalatt kell lenniük. Es pedig 50 gr. timsó, 100 gr. vasklorid gyapot, 50 gr. tépés.

— Többen jelentették, hogy 2—3 fiú, vagy leány tanuló gyermeket hajlandók kosztba elfogadni, ajánljuk a vidéki szülők figyelmébe. Szives utasítást a szerkesztőségben szerezhetni.

— Úgy halljuk a járvány bizottság ismét működéshez fogott, Jó lesz az udvarokat szigorúan végig nézni, különösen azokat, melyek a város tulajdonát képezik. Ezek szoktak a legrondóbbak lenni. Kutak tisztán tartásáról is van szó. Hát ugyan mit ér ez, mikor az egyik szomszédnak megengedtetik, hogy a másiknak kútja közelében rakja le a szemetet, s csináljon trágyadombot. Az uradalom a csillagtól boltjai eíőtt végig tisztességes gyalogjárót készül csináltatni. Bizony elkellne már i gyszer, hogy valahára lendítsen valamit. Hát azokat a rongyos kitoldozott, megfoltozott boltokat mikor szándékozik legalább a 18-ik század szépészeti vonalára emelni ?

Lám-lám, milyen szép fogás. Egy uradalmi tisztviselő azt felelte nem régiben, híjába való az a nagy por, melyet mi a magyarosodás kérdésével csinálunk. Hiszen úgy van az másutt is az ilyen uradalmakban. Hát mi utána nézegetünk, vájjon úgy van-e hát a dolog. Igaz volna-e az a nemzeti mozgalom közepette, melyben immár a legfelsőbb kői- is résztveszen. S meggyőződtünk róla, hogy amaz elszomorító vélemény nem való. Többek közt Albrecht főherceg birtokán Lebény Szentmiklóson és környékén a b. Szína féle birtokban, melyet Bombelles gr. és Ypsilant h. bírnak és másutt az uradalmi tisztek magyarok és magyar- szellemüek. Nálunk is be kel annak következni. Hogy egyedül Günther igazgató állja útját, mutatja az, hogy midőn ő az uradalomból párhétre távozott, s Pap József ügyvéd helyettesítette, a tanácskozás magyarnyelven tartatott meg s egy kis magyaros szellem lendült fel, sajnos, hogy rövid időre.

— Ideiglenes nyugta. Mely mellett megösmerem, hogy a szinyáki társas sziikkörü mulatság alkalmából a Beregmegyében alakult közművelődési egylet javára befolyt és t. Csomár István úr által, mmt a „Munkács“ szerkesztője által nekem átadott 4 frtot az egylet céljaira átvettem és azt á napló 2-ik tétele alatt bevételeztem. Munkács, 1885. aug. 14. Merényi János, polgármester.

A vasúton történt. Egy kalauz benyit a hölgyek kocsijába s meghajtván magát köszön! alászolgája! kezét csókolomj Kérem a jegyeket: Azt mondja egyik fiatalnő: Ejnye, milyen udvarias ember ez ! . . . Igen kérem, mert még nem régen vagyok ebben a hivatalban, felelt a kalauz.

— A munkács ztryi vasút vonal mellett levő út fentartása és rendbe hozatalába a vállalkozó 180 ezer forintot kapót az államtól. A Be-zkiden a vállalat utat készíttetett, nem tudjuk a 180 ezer forint ez útra is adatott-é, elég az ahhoz 1 fit vámot szednek úgy az át jövő, mint átmenőktől, láttuk is a nyugtát, mely szerint a vállalat egyik c? dédje N. N. úrtól 1 frt felvett az ut használtáért a Beszkiden keresztül. Hogy magán vállalat, idegen emberek birtokán, állami engedély nélkül, 1 fit vámot szedhessen, még ezt soha nem hallottuk, vájjon mily címen veszik ez össze- ge*- E i iss^aélésre és annak megszüntetésére felhívjuk az illetékes ellenőrző hatóság figyelmét.

— Jó volna ninden uradalomban utánozni azt a mit Tózsef fő he rezeg tesz uradalmaiban. Álljon itt egy példa : Két ugocsai fiatal ember leutazott Fiúmét megnézni, a hol József főherczeg nagyszerű lakását és kertjét is megnéztek. A kapussal németül kezdették a beszédet; ki mikor észrevette, bogy a két úr magyarul is tud, bozzájok fordul e szavakkal: Csak beszéljenek az urak itt magyarul, mert tud itt nálunk mindenki magyarul; én még, bogy ne tudnék, mikor Földi Jánosnak hívnak. A két urat meglepte ez őszinte fellépés s József főherczeget éltetve távoztak el, ki még az olaszok által lakott vidéken is nem feledkezik meg arról, hogy magyar.

— A magyar északkeleti vasút fő vonalain szeptember 1 tői gyorsvonatok is fognak közlekedni, 8 Munkácsról csak vegyes vonat indul reggel 6 órakor 41, perczkor délután 5. 44, perczkor. Érkezik d. e. 10 órakor 21, perczkor, este 9 órakor 36 perczkor.

Megrendítő öngyilkosság történt a múlt héten Bilkén, Mitrovics Mihály áll. isk. igazgató mulatozás közben revolverrel főbe lőtte mao-át.

. Ö

A komoly és szép képzetségü ifjú tanító e tette nagy megdöbbenést keltett az egész vidéken, vaunak, kik az öngyilkosságot lelietlennek tartják, s maga a boncoló orvos kizárja annak lehetőségét. Ha bűntény forog fen, úgy elvárjuk a hatóságtól, hogy minden irányban a legszigorúbb vizsgálatot rendelt el, s nagyon kívánatos lett volna a boncolást több orvos jelenlétében ejteni meg. Neje e borzasztó tett után gyufa oldalot vett be; de a korán érkező orvosi segély megmentette. Temetése a legnagyobb részvét közt foly le, s a nagy közönség s a legközelebbiek, kik ismerték a megboldogultat egyáltalán nem öngyilkosság, hanem gyilkosságot hisznek ez esetben fenforogni.

— A munkácsi állami kisdedóvodákhoz a

nagy mélt. vallás és közoktatási Minisztérium f. évi aug. hó 13-án 25210 sz. alatt kelt rendelete szerint két segédóvónő fog legközelébb kineveztetni.

— A munkácsi állami polgári leányiskolánál

üresedésben levő nyelv és történetiudomány szaki rendes tanítónői állomásra évi nyólezszáz 800 frt fizetés és szabad lakásból álló illetményekkel Lukács Izabella oki. polgári iskolai tauitónő a nagyméltóságu vallás és közoktatásügyi m. kir. Minisztérium 1885 évi augusztus hó 17-en 30,267 szám alatt kiadott rendeletével kineveztetett.

— Ignéczen a lakosság egyhangú lelkesedéssel elhatározta hogy felekezeti iskoláját államivá változtatja át Lani ha buzgó és jóakaratu elöljárói vannak a népnek átlátja, hogy mi neki jobb és üdvösebb, Üdvözöljük a derék körjegyzőt megkezdett munkájában. Hát Patkanyóczra mikor terjed ki már a világosság? ügy tudjuk, hogy ide nagyon felférne az állami iskola, mert évenként 500 tanköteles marad itt oktatás nélkül.

— Értesítés. A t. szülőket gyámokat és iparos tanoncot tartó mesterembereket a következőkről van szerencsém értesíteni: 1) A munkácsi állami népiskolába és az ismétlő leányiskolába a jövő 1885—86-ik iskolai évre a beiratások szeptember 1 —6-ig fognak megtartatni. A tandíjmentességért folyamodók a város által kiállított szegénységi bizonyítványt a beírás alkalmával az igazgatóhoz benyújtani tartoznak. A helybeli tanulók 2 frt. tau és 25 kr. beirási dijt, a vidékeik 10 frt tandijt előre tartoznak lefizetni. Az elemi fiú iskolában az V-ik osztály megnyittatik. 2) A kereskedő tanoncok számára a Nagym. vallás és közoktatási Minisztérium f. évi aug. hó 3-án 29. 801 sz. alatt kiadott rendelete alapján „kereskedelmi iskola“ szerveztetik, melybe a kereskedő tanoncok szept. 1—15-ig beiratkozni kötelesek. A kereskedelmi iskolában a tanitás ingyenes. 3) Az iparos tanoncok számára a fentartott ingyenes ipariskolába beiratkozni lehet szept, 1—15-éig. Az elemi és ismétlő leányiskolába a fent kitett idő alatt be nem iratkozott tanulók szülei ellen az 1868-ik évi XXXVIII. t. ez. 4 §-a alapján 1 — 4 frtig terjedő bírság fog kirovatni. A kereskedelmi és iparos tanoncz iskolába idejében be nem iratkozó tanoncok mesterein pedig az 1884. évi XVII. t. ez. 157 §sa szerint 20—200 frtig terjedhető birság fog behajtatni. Munkács, 1885. aug. 25.

Sárkány Gábor m. k.

áll. isk. igazgató.

— Társadalmi féreg. Lapunkban már több Ízben felszóllaltunk a fesel édkeritőnek ellen. Ismertettük annak veszedelmes voltát a cselédtartó gazdákra nézve. Utaltunk arra, hogy egy cseléd-közvetitő intézet mind ezen bajoknak véget vetne, nem kellene azon aggódni, hogy a nehezen szerzett megbízható cselédünket, a keritői ármány már a másik hónapra egy többet Ígérőhöz szegődtette, — A közvetítő intézet megnyittatott. A cseléd helyet kaphat, a gazda szerezhet magának ott mindennemű és rangú cselédet s még sem menekültünk meg a társadalom undok mételyétől — a cseléd körítőtől. — Felhívjuk rendőrfőnök úr figyelmét, hogy mig egyfelől a cseléd-közvetitő intézetet a legszigorúbb ellenőrizetben s ez által megbízható állapotban tartsa; másfelől a keritönőket a város területén való működésüktől tiltsa el s az; ellene vétőket kimélet nélkül büntesse.

— T. Szerk. Úr. Becses lapjában olvastam, hogy az uradalom kiküldötteként működöm tou- rista utamon. —• A mennyiben ez egy privát kirándulás s netaláni félreértések kikerülése végett kérem ez akaratlanul történt tévedést a jövő számban helyrehozni.

A helyre igazításának szívesen helyt adunk s az Ígéretet várjuk szerk,

— Kemény J. fényképész. S.-a-Ujhelyből több oldalról történt felhívásra városunkba^ érkezett s a Hoffman János házában igen csinos fényképészeti műtermet állít fel, a legújabb rendszerű gépekkel ellátva. Ajánljuk a nagy közönség figyelmébe.

— Díszkocsik. Nem rósz most Munkácson fiakkeres ló gazdájának lenni. Vanjó magas tarifa, van elég sőt néha nagyon is sok pasasér. Nem ügyel rá senki, akár milyen piszkos a kocsi, akár milyen kimerült az elébe fogott gebe. Csak fizess. Néha az ut közepén a ló megáll vagy kidől s a kocsis művészileg begyakorolt kegyetlen ostor csapásai is alig bírják tovább menésre nágatni. De pasaséi- fizess. Leszálláskor a tisztátalanságtól megtermett apró állatkákat kell előbb a ruháról letériteni, ha e piszokért a tarifa magas voltát említjük, az undok kocsinak még piszkosabb vezére a rendőrfőnökhöz utasit. Hát mi nem uta- sithatjuk-e a rendőrfőnököt rájuk ? nem juttatjuk a rendőrfőnök eszébe a közönség iránt való azon szent kötelességet, hogy ha tarifát szabott magasat, szabjon a kocsikra és kocsisokra tisztasági szabályt is. Osztályozza a kocsikat tisztaság szerint. Első osztályú tarifa csak a tiszta, jó karban levő s jó lóval biró kocsikat illesse. A rongyos piszkos instrumentumokat a közhasználatból tiltsa el. A kimerült lovak gazdájait pedig az állatvédő egylet szabályai szerint büntesse.

Felelős szerkesztő : Csomár István.

Fő munkatárs s kiadó: Kozma László

Mai számunkhoz negyed ív melléklet van csatolva.

NYOMATOTT A „KÁRPÁT“ KÖNYVN YOMDA ÉS KIADÓ-ÜZLET GYORSSAJTÓJÁN MUNKÁCSON 1885.