Munkács, 1885 (2. évfolyam, 10-52. szám)
1885-08-20 / 34. szám
Iskolai értesítés A helybeli állami polgári leányiskolánál az 1885—6, tanévre szóló beiratkozások — a megyei kir. tanfelügyelő úr f. évi aug. hó 4. érői keltezett, 2024. számú rendelete folytán — az isk. évi értesítőben hirdetett időtől eltérőleg folyói hó 27. étől 31. éig bezárólag délelőtt 8 órától 12-ig délután 3. tói 6-ig eszközöltetnek. A tanév szeptember hó 1. jével veszi kezdetét. — Az eddig felállított I. — III. polg. osztályhoz folytatólag a IY. osztály is meg fog nyittatni A polg. iskola I. osztályába oly növendékek vétetnek fel, kik 10 életévöket betöltötték és az elemi iskola IV. osztályát legalább kielégítő sikerrel végezték; a kellő ismeret szükség esetén felvételi vizsgálattal igazolandó. Beiratási dij 1 írt. Tandíj egész évre 6 frt, mely félévenkint előre fizetendő. A francia és zongora, mint rendkívüli tantárgy tanittatik. A francia nyelv tanítási dija havonként 1 frt, a zongora tanítása havonként 10 frt, heti 6 órában. Tandíjmentességért csak jó előmeneteld, szegény sorsú növendék folyamodhatik. A tandíj elengedéséért folyamodó gyermekeknek szegénységét szüleik vagy gyámjaik községi bélyegtelen bizo- nyitványnyal tartoznak az áll. iskolai gondnokság előtt kimutatni. Ezekről a t. szülőket és gyámokat — tudomás vétel végett — tisztelettel értesítem. Munkács, 1885. évi aug. hó 10. én: Kasics Etel. áll. polg. isk. igazgatónő. As állandó színház ügye. Az alapszabályok némi pótlás végett visszaküldetvén a nagyin, m. kir. minisztériumtól, f. hó 9-én a kivánt módosítás megtétetett és azonnal felküldetni határozatott. Kivántatott pedig a következő pontok meghatározása: 1. Meghatározandó az alapszabály tervezetben a választmány összehívásának módja. 2. Ki gyakorolja az egyletbe való fölvételi jogot. 3. Ki utalványozza a pénzt. 4. Melyek az egyleti tagság megszűnésének esetei és feltételei. 5. A sorsjáték rendezése kihagyandő- nak véleményeztetvén,. . . megtétetett, miután ez úgy is időről-időre külön kérvény tárgyát képezi. A tanácskozás végén egy igen fontos dolognak is jöttünk tudomására. Nevezetesen felvettetett azon kérdés, hol van és kinek felügyelete alatt van elhelyezve a jelenlegi színpad a hozzá tartozókkal egyetemben ? A polgármester, mint a bizottság elnöke azt felelte, hogy a jelenlegi színpad az Írók és művészek jövetele alkalmával a város által a sziuügyi bizottságnak megszavazott ezer írtból állíttatott ösz- sze, vagy javittatatott ki, ennélfogva az egyenesen az állandó szinház bizottságnak, mint ilyennek tulajdona, tehát a felügyelet is őt illeti, azért jó lesz, ha egy állandó, biztos helyről gondoskodnod, melyben elhelyeztessék. Saját pénz. Végre az Alispán úr meggyőződött állitásunk igazságáról, melyről ugyan előbb is meggyőződhetett volna, ha egy kis fáradságot nem sajnál. A sajátpéuz használata, mely -valóságos rablás volt, betiltatott. F. hó lö-én volt az utolsó beváltás. Azt gondolná valaki, hogy talán megrestelték a dolgot az illetők és nem tettek levonást ez al- kálómmá1. Sőt inkább, szerették volna az egészet ki nem fizetni. De ugyan mit is várhatni egy olyan vállalkozótál, aki egy tisztességes alvállalkozóját azért, mert a régen megszolgált bért követelte, úgy pofon vágta, azt se tudta, hogy miként áll a világ. A dojog úgy történt, hogy egy Brün nevű alvállalkozó már több részlet' munkát bevégzett becsületesen embereivel. A munka bér egy részét azonban a vállalat, hogy el ne mehessen, mindég visszatartotta, természetesen, ő sem fizethette pontosan munkásait. Ezért a munkások többször fenyegették, késekkel, pisztolylyal rontottak rá, hogy megölik, ha ki nem fizeti őket, s ha valahogy legutóbb meg nem ugrik, bizonyosan nem marad élve. Hiszen a lelketlen vállalatnál az ember igen olcsó. Minthogy pedig Briin sehogy sem tudott a fővállalkozó embereivel boldogulni, midőn a fő- vállalkozó, Müller felment, tőle kérte fizetésének kiutalványozását, Müller is olyat utalványozott 54 ezer percentes kezével arcára, hogy karikába forgott vele a világ. O O Hát nem rabszolga kereskedőnek való az ilyen ember? Most, hogy a percent levnonás meg van szüntetve, a kereskedelem monopolizálásával akarja a hiányt helyre hozni. Jövőre majd elmondjuk azt is minden ízében. Most pedig arra kérjük az Alispán urat, hogy, ha már meggyőződött az igazságtalan levonásokról, azokat a munkácsi kórházra hajtassa is be. Szegény emberektől van levonva, szegény emberek segélyere menjen. A rendelet ime alább olvasható. Erdőeladás sáp nélkül. Ritka dolog mai világban, majdnem hihetetlennek látszik, de ez egyszer tény. Van Beregmegyének észak-nyugati részében egy község, Rákos. Sok tekintetben nevezetes falu. Első nevezetessége, hogy ez a legszélsőbb falu, hol még a magyar szó virágzik; népe szorgalmas, munkás, józanéletii, tanulni szerető. Egy nagy hátránya van gazdasági gyarapodásának, s ez, hogy legelője nincs. E község úrbéri kárpótlás cimen kapott gr. Schőnborntól 176 hold szüz-erdőt, Köztudomású dolog, hogy a gazdálkodás legfőbb jövedelmező ágát képezi a marhatenyésztés. Ez hiányzott Rákoson, s hogy e hiányon segítsen a nép, elhatái-ozta, hogy erdejének technikai célokra alkalmas fáját eladja, helyét ismét beülteti, s a begyülendő pénzen vásárol egy darab legelőt, melyen marhatenyésztést űzhessen. Beregmegyében alig volt még erdőeladás, hol a község, egyes tőkepénzesek javára meg ne károsittatott volna. Rákoson az erdő ügyet a község megvesztegethetetlen elöljárósága vette kezeibe. Nem is lett volna semmi baj, ha az úristen véletlenül, választott népei közül egv nehányat át nem ültet Rákosra is. E nép faj előtt, tisztelet a kivételeknek — nincs más érdek, mint saját érdekök. Mit nekiek a közügy, ha ők nem zsebelhetnek ? Elveszhet felölök az egész világ, csak az ő gálád önzésök nyerjen kielégítést! Megkisérlettek mindent, hogy befolyásokat érvényesíthessék saját hasznukra; mindhiába! az elöljáróság útját vágta ez ideig minden fondor- kodásaiknak. Ijeszgették a venni szándékozókat, becsméreltek a fát, hogy értékét alá szállítsák a vevők előtt, szóval megkisérlettek mindent, mire a zsidó rafinéria képes lehet. Hogy a népet nem sikerült demoralizálni, most, hir szerint folyamodtak a törvényhatósághoz az eladás megsemmisítése iránt. Az eladás akként eszközöltetik, hogy nagyon alapos a remény, miszerint 30.000 írttal drágábban kél el az erdő, mint a mennyire a szakértő becsülte. Ily erdő eladás még Beregmegyében nem fordult elő. Szeretjük hinni, hogy a törvényhatóság nem áll akadályul ezen sáp nélküli erdő eladás keresztülvitele elé! S a zsidó perfidia ez úttal csúfos kudarczot fog vallani. Jelentés a járás Orvos úr működésének eredményéről, melyet tanúsított Iványi községben Yérbas járvány alkalmával. Junius 17-én első eset fordult elő, mely rögtön általam feljelentetett a Tekintettes Orvos urnák, ki rögtüjt a községünket meglátogatta és három ízben házról házra a betegeket saját meggyőződése szerint orvosolta. Hogy mennyire, kitetszik a következő kimutatásból A betegek száma junius 17-től julius 24-ig 103, kik közül meghalt két nagy korú, egy közép korú és uyolcz gyermek, ápolásban van tizenkettő, a többi mind hála a gondviselő úr Istennek és a jó közigazgatási felügyelőknek jó egészségnek örvendenek. Kelt Iványiban jul. 24.1885. Mctrczunyák Mihály, halottkém. Kedves Barátom! Ezennel bemutattam neked egy jelentést, egyszersmind elismerési okmányt az iványi halott- kémtől, ki valamikor annyira magasztalta Bányai és még egy más idegen orvost, a mikor ott operáltak. Nem szorultam ugyan arra, hogy engem oly ember dicsérjen, hanem, ha mind ezeket Bányait tette-volna, hiszem, hogy nágyfibb reclam és lárma stb. történt volna; Igaz, hogy sokan vérhasbau betegedtek meg, és mindenütt a legnagyobb in- dolentiára akadtam, sőt sok helyütt veszekedni kellett, mert a falusi szegény emberek még mindég igen keveset hisznek az orvosnak, és még kevésbbé az orvosságnak, kivált ha azt pénzért adják, eddig sokat megnyertem avval, hogy a gyógyszert a szegények a községtől ingyen kapják, — pedig majd csak későbben gyűl meg velők bajom, vannak még más községek is, ahol a vérhas uralkodik, u. m. Ruszkocz, Cserejocz N. és K-Lohó. Klacsanó és Lucikát kivéve mindenütt azt tapasztaltam, hogy a fejtől büdösödik a hal. Hol az elöljáróság lelkiismeretesen jár el, az egyházi egyének támogatják, s a bajt igyekeznek megelőzni, vagy csirájában elfojtani, ott az orvosnak is könnyebb a helyzete, de az indolentia sok helyen oly nagy, hogy nem bánnák, ha naponta 4—5 meghalna is, csak nekiek bajok ne legyen. Jelenteni csak akkor jelentik, ha a papnak, biró vagy jegyzőnek baja van, (ad curiosum.) Sok ott a beteg Klacsanón megbetegedett majd minden házban egy-ket-tő, megbetegedett 12 zsidó család. A birónak egynagy fia vérhasban meghalt, még sem akarta jelenteni azt mondván, hogy ezek szegények, a község nem fog értök fizetni — most majdnem minden 3—4-ik házban van beteg. Én már belefáradtam és magam is betegeskedem nem a pihenéstől, hanem a kimerüléstől. Támogatás sehol sincsen ezt azért küldöm neked, hogy lapodban is nyilvánságra hozd. Kelt Munkácson. F. járás orvos. 6272 szám. k. j, 885. ^yilt rendelet, Beregmegye alispánjától. Minthogy f. év julius hó 19-én 5946. sz. a kelt rendeletem alapján az épités alatt levő Mun- kács-beszkidi vasút vonalon Balajthy Mór szol- g&birói segéd által f. évi julius 25. 26. 27. és 28-ik napjain teljesített vizsgálat felől felvett jegyzőkönyvből minden kétséget kizárólag kiderül, hogy az építési vállalat fizető jegyeivel az általam ez ideig tett intézkedések dacára folyton visszaélések történnek, nevezetesen hogy a vasút mentén létező bai’alt korcsmák és kereskedések egy részében a vállalat fizető jegyei a munkásoktól csak 6 70 levonással fogadtatnak el, a dohány és szivar pedig fizető jegyért magasabb áron adatik, mint készpénzért; a fizető jegyek használatát folyó hó 15-étől kezdve az egész vonal mentén teljesen betiltom, az épitési vállalatot alvállalkozókat, kereskedőket és korcsmárosokat oda utasítom, hogy az ottani forgalom igényeinek megfelelőleg lássák el addig magukat elegendő váltó pénzzel: Jelen rendeletemet, melynek áthágása rendőri bíráskodás utján érzékeny pénzbírsággal lesz az első fokú közigazgatási hatóságok által bűn - tetendő, az illetőknek kézbesittetni; nyilvános helyeken kifüggeszteni, azonkívül a munkásoknak élőszóval kihirdettetni rendelem. Kelt Beregszászban, 1885. évi augusztus 2-án. Johszty Gyula, alispán. Tisztelt szerkesztő úr!* A „Munkács“ közelebbi számában hétről hétre tervszerű támadásoknak vagyok kitéve, s hivatalos eljárásom elferdítve adatván elő, különösen a, 28 és 29 számok „Hirek“ rovatában a legméltatlanabbul vagyok vádolva, — feltettem magamban, hogy minden ilynemű insultálásra teljes halgatással felelek, mivel meg vagyok győződve arról, hogy a törvénynek és a hivatalos működésnek ösmeretében levő olvasó a hivataloskodással tájékozatlanságból eredő roszakaratu rágalomnak fogjál, e közleményeket venni, mégis kénytelen vagyok a kérdéses ügyet a valóságnak megfelelőleg előadni s az ítéletre a t. közönséget hívni fel. Junius hó 9-én Rosenberg Hersch munkácsi lakos mészáros egy szarvas marhát hozatott a városház udvarára megvizsgálás végett. A szemle a városi állatorvos által megejtetett s Írásbeli jelentése szerint coustatáltatott az, hogy nem cousta- tálhatott semmit, mivel a betegséget megállapítani nem tudván a szarvas marhát felülvizsgálat alá bocsátani kérte. Bizony ehez nem nagy tudomány kellett. * Helyt adunk a védekezésnek. Szerk.
