Munkács, 1885 (2. évfolyam, 10-52. szám)

1885-03-12 / 11. szám

legalább is 20,000 frttal többe kerülne. Az elemi fiiskolát árlejtés melle't 25,000 írtért adtuk ki, mégis 36 ezernél többe került. Hogy fog majd megoldatni a kérdés, a képviselő-testület belátá­sától függ. A másik kérdés, az elemi leány-iskola egy részének kérdése következőleg döntetett el: A város és állam közti szerződésben kimondatott, hogy a város közpénztára fizet évenkiut 238 frtot, vagy ennek megfelelő 4760 frt tőkét bocsát az állam rendelkezésére, vagy végre kész helyiséget ad. A városra nézve a tőke lefizetése lévén elő­nyösebb, ezzel bár tőkéje apad, de a tehertől végleg megszabadul; ily irányban intéztetett el az ügy, s a kérdéses helyiség a leány-iskola ré­szére 5100 írtért az állam által már meg is vétetett. Nem lehet e pontnál hallgatással mellőznünk azon szűkkeblű eljárást, melyet a grófi uradalom a várossal szemben tanúsított. Ugyanis, — mint a hivatalos jelentésekből tudjuk, ezelőtt egy évvel maga a gróf azon kijelentést tette, hogy mig a bérelt épületre szüksége nem leend, de három évig semmiesetre sem mondja fel a bérelt épüle­tet, s most, mert a munkács-beszkidi vasútvonal épitése folytán városunkban több idegen egyén időzik, s e miatt nehány frttal magasabb bért remélnek elérni, a lakást felmondták. Bizony, ha egy magyar mágnás óriási birtoka középpontján oly keveset áldoz a közművelődési intézetekre, mint ez nálunk és velünk történik, akkor nincs mit csodálkozni, ha nagy erőfeszítések mellett is oly nehezen haladunk. Nem is csoda! Magyar művelődés, tanügy, s több efélék mit érdeklik azt a kis Németországot, mely városunk közepén a hajdani Rákóczi-fészekben germanizál. Könyvei, számlái stb. mind németül vezettetnek, a referá- dák németül tartatnak, hivatalos nyelve német, a tisztikar egy nagyrészénél még a társalgási nyelv is az. Nemcsak közművelődési czélokra, de váro­sunk szépitésére, rendezésére sem tesz semmit. Hanem azt szeretné, ha minden házban korcsma lenne, hogy a regále-bér emelkednék, s ha majd egyszer megváltás alá kerül, minél nagyobb ösz- szegben számolhatna a váltság-dijra. Másik jelzett tanácskozmány az egészség- ügyi bizottságé volt. Ennek közép és fénypontját dr. Nuszer Lajos városi orvos jelentése képezte. Az egész munkálat felolvastatván, több Ízben tetszésnyilatkozatokkal szakittatott félbe, melyet a a szerző-felolvasó méltán megérdemelt. Habár a munkálat helyi érdek czéljaból dolgoztatott is, mindamellett annyira közérdekű tárgyakat ölel fel, hogy az egész munkálat kinyomatása, tanulmá­nyozás és ismertetés végett e lap hasábjain egyező véleménynyel elfogadtatott. — Nem kételkedünk, hogy távolabbi olvasóink sem fogják elveszettnek tartani a ráfordított időt. 8 nap alatt a tanköteles gyermekek kimutatását annyival is inkább szíveskedjék beküldeni, mivel ellenesetben az alispánnál feljelentést tesz. A má­sodik levél már élesebb hangon van tartva, a me­gyei árvaszék utasítja a megrémültét, hogy egy árva ügyében a telekkönyvi kivonatot 3 nap alatt, különben fegyelmi vizsgálat terhe mellett ter- jeszsze be. A szegény jegyző nagyot fohászkodik, hisz ő küldené, de hát a tek. kir. telekkönyvi hatósághoz már egy félévvel ezelőtt hasztalan küldte el a téri vényt, mert ott annyi a dolog, hogy nem érnek rá. A harmadik levélben a kir. ügyész egész naivul csak annyit kér, hogy a köz­ségben született, de tényleg már öt év óta más­felé kóborló Jacsó Gyuri után 'felmerült 15 frt 28 kr. rabtartási költséget 24 óra alatt terjeszaze be. Erre aztán csordultig telik a pohár, a jegyző ur álomban keres menedéket; álmai rettenetesek: az egyik perczben azt álmodja, hogy a községben 60 tanköteles gyermek van, már a másik percz­ben úgy rémlik, hogy a tabellába irt 60 helyett 600 volna, később már hatezerét lát; s mintha annak a számnak ugyananynyi karja volna, a melyek irtózatos lárma között mind őt fojtogatják, a zsi­vaj oly borzasztó lesz, hogy az ébredés valóságos gyógyírként hat a szegény lelkére. De hallga! Most is lármáznak, valaki az ajtót döngeti, A szomszéd falu kisbirája tolouczot hozott, mely hivatalosan „továbbítandó.“ Mig a toloncz urat a jegyző „fogdá“-ba helyezte, akarom mondani az istálóba bezárta; az átvételről az írást kiállította, s mindezt fehér neglizsében elkövette, úgy meg­fázott a hűvös éji levegőn, hogy élvezet lett iá Egészségügyi jelentés 1884. évről. I. Közegészségi állapot. Az elmúlt évet közegészség dolgában azok közé sorozzuk, melyeket a „kedvező“ jelző megillet. Járványos betegségek nem uralkodtak, s ha itt-ott egy járványnyá fejlődhet őragályos fertőzési kór fel is lépett, szemlencsénkre csak szórványos esetek a megbetegedéseket okozták, s járványnyá nem fajultak. Pedig több okunk volt félni a baj­tól, mint valaha. A nyugati Európában fellépett cholera fe­nyegető árnyát messze előre veté, s annál inkább tarthattunk tőle, mert számos olaszországi mun­kás inficziált tájakról mozgott közöttünk, s a vas­útépítés okozta nagyobb népáradat nagyobb bete- geskedésiforgalom okozójává is válhatott volna. Azt lehet mondani, hogy a betegségi for­galom „rendes“ volt, s azon határokat nem lépte át, melyek között mozogni szokott. II. Születések: Elve született: 475 gyermek (tavaly 425). Nem szerint: fi 238, nő 237. Val'ás szerint: róm. kath. 107 (22'5%). reform. 37 (7*9 '/„) gör. kath. 116 (24'4%) izráelita 215 (45‘2 ’/ ). Összehasonlítva a halálesetek számával (297) mutatkozik szaporodás 178 (tavai 150). Az egyes hónapokban születtek: Januárban 29, febr. 48, márcz. 26, ápr. 36, máj. 37. jun. 34, jul. 42, aug. 36, szept. 38, okt. 31, nov. 31, decz. 38. Minden 100 lélekre esik, a város lakossá­gát 10,000-ben véve fel 48-5 születés. Az egyes felekezetnél született 1000 lélek után rom. kath. 55-000/, ref. 359 gör. kath. 48'0 izraelita 46-2. Ezek szerint aránylag legtöbb szül etés esik a r. k. vallásu lakosokra. A születés és halálesetek közti külömbség, illetve a 178 szaporodás következőleg oszlik meg a különféle felekezetüeknél: Róm. kath. szaporodott 40, reform. v> 2, gör. kath. r> 27, izraelita r> 109, III. K ó r á 11 lapot: A heveny fertőzős ragályos kórok közül előfordultak: Yáltóláz az egész év folyamán, azonban va­lamivel kisebb mérvben mint 1883-ban. Január februárban több 4 napos a nyári hónapokban mindennapos s ősszel 3 napos szabványnyal. Legtöbb megbetegedési eset májusban for­dult elő, [júniustól gyérült s év végéig folyton csökkent számuk. Hagy máz, szórványosan különösebb ter­jedés nélkül az egész év folyamán. Roncsoló toroklob elszórt esetei gyé­ren mutatkoztak (áprilisba 2, juni, juli, aug. szept. 1 — 1 eset; összesen 2 halálos). Vörheny, mely már közel 2 éve kisért városunkban, csaknem egész év folyamán észlel- tetett. Tudomásomra jutott: Januárban 2, február­ban 3 (1 halálos) márcziusban 2. Azután nem volt egész szeptemberig, midőn Ignécz községből 2 beteg gyermek gyógykezelés végett hozatott be. Szentemberben 2, (Ignéczről:) Október 2 November 2, s ezzel a baj véget ért. Himlő májusban lépett fel, midőn 8 eset hozatott tudomásomra. A bántalom egy bereg- szászutczai iparos gyerekénél, azután egy gyer­meknél lépett fel, hol csakhamar 4 más eset kö­vette, úgy hogy az osztály bezáratását kelle kér­nem a polgármester űrtől. Júniusban 4 eset adó­dott elő. / A1 h i m 1 ő, januárban 2, márcziusban 2, áp­rilisban 1, májusban 4, júniusban 3 fordult elő. Járványos f ültő-mi rigylob, mely múlt évben oly igen e terjedt volt a gyermekek közt, január hónapban itt-ott mutatkozott. Kanyaró 9 esete mutatkozott november és deczemberben, a nélkül, hogy járványosán el­terjedt volna. Közhurut szaporábban márcziusban je­lentkezett, áprilisban még több, májusban legtöbb fordult elő; azután augusztus hónapig mind gyé­rebben ; 2 haláleset okozója is Ion. Bélhurut, ez évben valamivel több mint előzőben; julius és augusztus hónapokban erősen grassált. — “hole fin égy súlyos esete július­ban 60 éves asszonynál Töltés utczán. Légzőszerv b á ri’t álmák közül heveny lobos betegségek az év elején s végén, vagyis a zordabb évszakokban gyakrabban, de mégis mér­sékelt számban. Tüdő vész ez évben 51 haláleset okozó­jává lett. Csaknem oly szám minő tavaly volt feljegyezve. Áprilban legtöbb haláleset (11). Ebe­tegségben elhaltak aZ összes haláleseteknek niajd 20 száztóliját adják. IV. Halálozás. Meghalt a város területén — a katonasá­got nem számítva — 297 egyén. Ha ebből a 9 idegent, — kik gyógykezelés végett jöttek vá­rosunkba — leszámítjuk — marad 288. Nem szerint: fi 163 (34'8°/o)- nő 184 (45-1%). Vallás szerint: róm. kath. 68 Ágostai 4 reform. 31 gör. kath. 89 izraelita 106. Folytatás a mellékleten. nézve a meleg ágyba visszafeküdni. Csakhamar elaludt, a játszi álom reményteljes képekkel vette körül, a bükkalji zsíros jegyzőségben képzelte magát. Trombitaszerü horkolása csak boldogság ról beszélt. Az éj csendjével lépést tartó sorsot bántotta ez a horkolás, s a két legényből álló csendőrőr­járat egyike által oly ablakzörgetést vitetett vég­hez, hogy a jámbor jegyző esze nélkül ugrott ki az ágyból. Előbb vagy tiz per°zig az ablakon ke­resztül folyt a diplomácziai tárgyalás, mig a jegyző ur meggyőződött arról, hogy a kint lévők nem zsiványok, hanem derék csendőrök; a kik a köny­vüket jöttek láttamozni. Ezen nagy hamarosan túlesett. Reggel felé járt az idő, nem tudott aludni, lámpát gyújtott azért s olvasni kezdte el tegnap érintetlenül hagyott leveleket. Először egy phylloxera-biztos kéri a vész által lepett területek nagyságát tudatni, majd a faiskolákra kiküldött vándortanár és a marhaállomány megvizsgálása czéljából kirendelt állatorvos tudatja megérkezési idejét, a járási orvos meg egyenesen megírja, hogy a lakházakat fogja megvizsgálni, s mind­ezekre ráadásul a bírósági végrehajtó ur személye­sen nyit be hozzá, mert hát az alig pirkadó szép napra egy kis végrehajtás van kitűzve, Mig a végrehajtó ur szilvóriumozik, addig a jegyző „be­cses engedelinével“ tovább olvas. Mindössze egy pár rendelet van még hátra a szolgabirótól, meg egy pár megkeresés egyik-másik ügyvédtől, melyekben „adó és értékbizonylatok “-at kérnek. Az igazság kedvéért azonban a tisztelt ügyvédi kamara és a mélyen becsült ipar és kereskedelmi kamara megkereséseit sem hallgathatjuk el, elő >- bibén az ügyködés hiányában is bejegyezve levő nagy-ágos és tek. Kondorod János közbirtokos és ügyvéd úrtól a kamarai díjhátralékoknak be­hajtása, utóbbiban pedig a választásra jogosított iparosok és kereskedők névjegyzékének beküldése kéretik. S ugyanitt majd el'elejtettük még felem­líteni, hogy a legvaskosabb lévé ben a tek. me­gyei számvevőség a községi számadásra nézve tudatja magas véleményét, a mely szerint az a számadás nem ér egy pipa dohányt; ugyanez alkalommal a központi gyám holmi árva-épületek tüzbiztosirá-i dijainak a behajtá-át rendeli el s a kir. kormánybiztos ur holmi törvénytelen csator­nák betömését parancsolja meg. Egy rövid meg­keresésben a selyemtermelési ügyekben eljárd miniszteri biztos ur azt a szerény kérdést kocz- káztatja, hogy az érdemes községben a múlt év alatt háuy selyembogár evett eperfa-levelet; a tekintetes kir. törvényszék pedig vagy nyolca da­rab végzést küld kézbesítés végett s mindezekhez még a nagytiszteletű esperes ur a helybeli lelkész papbér hátralékainak a behajtását ajánlja. Ezek után sort keríthetünk a szoros érte­lembe vett közigazgatási rendeletekre, vagyis a szolgabiró ur leveleire, Fájdalom! a sors másként intézkedett: eze­ket csakis másnap olvashatta el a tisztelt jegyző ur, mert a kir. erdőfelügyelő ur szép egyenruhá - jában, s hat lábnyi magas személyében most érkezett meg, s a község 2000 holdas bérezi erdőjét fogja megszemlélni, s több tekintetben a jegyző ur adhatván neki egyedül felvilágosítást

Next

/
Oldalképek
Tartalom