Munkács, 1885 (2. évfolyam, 10-52. szám)
1885-10-08 / 41. szám
41. szára. Munkács, 1885. október hó 8. II. évfolyam. Sí 4 Előfizetési ár: Egész évre.........................4 frt. v <4 Félévre..............................2 frt. ^ ^ Községeknek és tanítóknak egész f t * 2 frt- 4 Egyes szám ára 10 kr. 4 nyilt-térben minden garmond sor ára 20 kr. vwwwvminden csütörtökön. ♦ ^ ^^^^ Hirdetési díj: V Hivatalos hirdetéseknél : minden \ egyes szó után i kr. Azonfelül ^ bélyeg 30 kr. ^ ¥ ¥ <^> Kiemelt díszletük s körzettel elA látott hirdetményekért térmérték L ^ szerint, minden négyszög ctméter ^ 4 után J kr. számittatik. A Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyuj tátik. Tázsadalsai-, gazdasági-,, szópiarodaljaai laetilap. Munkács város hivatalos hirdetéseinek« a „munkácsi szinügy-gyámolitó-, és a munkácsi önkéntes tűzoltó-egyesületeknek“ közlönye. Minden a lap szellemi részét illető közlemények a „Munkács“ szerkesztőségéhez; előfizetési, hirdetési dijak és közlemények a kiadóhoz küldendők. Választás előtt. a j övő hóban a városi képviselők választása megejtetik. Munkács, ha nem is székvárosa Be- regmegyének, de népesség és kereskdelem tekintetében első városa lesz mindég. Nem lehet közömbös a polgárok jól felfogott érdekében, kik lesznek a képviselőtestület tagjai, kiket emel a bizalom e tisztességre. Ha Munkács történetét az elmúlt év tizedről csak főbb vonásokban akarnék is megismertetni, a sok fényes lap mellé, sok sötétet is kellene megírnunk. A nép nevelés, közművelődés oltárára tett hazafias áldozatai városunknak, valamint a rend és kis részben a közegészség javítását czélozó törekvések mind olyanok, melyek mint hasznos és jövőre kiható befektetések egy szebb korszakot jeleznek ; de viszont a köztisztaság, szegény ügy, a városi közvagyon kezelésének rendszeres rendetlensége nyílt sebek, melyek okos és előre látó, s mi legfőbb, érdek nélküli képviselőtestület alakítását teszik szükségessé. Nyíltan kimundjuk, a felelősségteljes elvállalása mellett, hogy a mi képviselőtestületünkben sokszor rontotta meg az egyesek önérdeke a város közönségé nek érdekét. Ha csak az erdőeladásainknál felmerülő korruptiót. vagy a vásárvám bérletnél legutóbb nyilvánossá lett 15 ezer forintra felgyűlt hátralékot említjük, úgy hisszük eleget mondtunk. De nem folytatjuk tovább, hisz az a sok kierőszakolt bérleengedés, mi egy év tized alatt a város ház tanács termében határozattá lett, egy egész sorozatot tenne ki. Fontos az uj választás azért is, mert ezután nyomban következni fog a tisztikar választása is. Nem viseltetünk rósz véleménynyel a jelenlegi tisztviselőkről, — de némely irányban határozott óhajunk az újítás, mert az a sok felfogadott dijnok azt bizonyítja, mintha a rendes tisztviselők nem felelnének meg szorgalmasan a reá- jok bízottaknak. Nem akarjuk ezt hinni, de megjegyezzük, hogy egy ilyen városnál mint a miénk nem derogálhat sem egyik, sem másik tanácsos úrnak, ha referadajait maga másolja is le, mert az időből bőven kitelik, csak rendes munka napló vezettessék, kifog tűnni, hogy biznyos tisztviselők többet is megtehetnének, mint mennyit tesznek. Honunkban az egyenlőség eszméjének győzedelme minden új törvényünk, mely a kiegyezés óta létre jött. A községek autonómiája oly becses kincs, mely ha jól kezeltetik — a közre meghozza áldásos gyümölcsét, hogy a vagyon képviselet (vi- rilis rendszer) nem volt szerencsés eszme s nem illett még be a mi körünkbe, ezt sokan állítják s e rendszer gyakorlatilag csak ott válhatik áldássá, hol a hatalmasabb és vagyonosabb rész nem zsákmányolja ki a közönség érdekét a maga javára. A születési aristokrátia helyére lépett a pénz aristokratia, s ne mondja senki, hogy emez — ha vissza akar élni forinton szerzett jogával — nem lehet amannál veszedelmesebb. Nálunk a közvélemény még nincs kifejlődve, s gyakran megtörténik, hogy fontos kérdések egész előkészület nélkül találják a döntő tényezőket, azért hívjuk fel e helyen a város polgárságát, hogy gondolkozzék komolyan a következő képviseleti tagok választása felöl; mert most van alkalom adva arra, hogy a város javára, — mely minden egyesnek is java — tevékenyen befolyhasson. Független, önálló, s önérdeket nem hajhászó tiszta múltú egyénekre van szükségünk s olyanokra, kik nádszálként ide- oda nem hajthatók, kik a tisztességnek megfelelni képességgel és akarattal bírnak, kik a magyar nyelvet hibátlanul beszélik, kik a várossal nincsenek szerződési viszonyban. Hogy ilyeneket találhat, arról meg vagyunk győződve, csak nekeresse egyes külön osztály körében, megtalálja az ilyeket mindenütt úgy a hivatalnok, mint iparos osztályban. Óva intjük és figyelmeztetjük polgártársainkat arra, hogy azon egyéneket, kik a képviselőséget csak hiúságuk kielégítésének tekintik, bizalmára ne méltassa. Ezek az urak könnyen megismerhetők; választás alkalmával nagy hang'on beszélnek az egész tisztviselői kar renoválását hirdetik, egy kis bóditó szert sem sajnálnak, s ha czéljokat érték reá sem gondolnak többé igéretökre s a gyűléseken távollétök által tündökölnek s csak választás esetén, vagy holmi bérleengedési ügyekben mutatják magokat. Lapunk a város érdekeit képviselte és fogja képviselni, függetlenségünket megőriztük eddig minden irányban s megőrizzük ezután is -, minden jónak és minden rosznak kutforrását eddig és ezután a képviselőtestületben keressük, s azért helyezünk ily nagy fontosságot a következő választásra. A polgárság válaszát nem sokára megadja a szavazó urnák eredménye, mi reméljük és hisszük, hogy a választás eredménye városunk érdeke és jövőjére csak előnyös leend. Reményeinkben vajha ne csalatkoznánk ! Városi ügyek. A regény bonyolítása, az érdekek erős harca, a városi képviselőtestületnek nyílt és titkos kapaútálása voltaképen itt veszi kezdetét. Egyik kérvény a másikat túllicitálni igyekszik hazafiság- ban, a város javát szivén hordozó kiabálásban; természetes, hogy előbb lepocskondiázza a másikat. Három kérvény terheli a képviselőtestület előtf a hosszú zöld asztalt, mind a három kérvényben nehéz dolgok mondatnak el s olvastat- 1 uak a bárány türelmü városi atyák izzadva őszülő fejére. Weisz Mózes és fia kérvénye kisértett legerősebben, mely már a m. miniszteri szobákat ;s megjárta, s mint a tengeri kígyó korbácsolta farkával a vásár vám bérlők szélesen kiterjedt szövetkezetének telhetetlen zsebjeit. A képviselő- testület zsákutcába került. Elül viz, hátul tűz, nem akadt a sok Mózses között csak egy is, ki pálcájával megütötte volna a járhatatlan Y erestengert, melyen száraz lábbal átgázoljanak. A sok indítvány, módositvány oly nagy tömkeleget támasztott, hogy nem tudta megtalálni soha az Ariadne fonalát. Mintha kettős szive volt volna, mind a két fél iránt meleg szeretetet igyekezett táplálni és kimutatni, sőt sokszor, — úgy látszik, — csupa szívből állott, ilyenkor aztán mintha eltűnt volna a fej, a szív pillanatnyi érzelmeinek benyomása, hatása alatt állott. Ha egy-egy kérvény siránkozó, — majd fenyegető hangon a zöld asztalra került, minden elő tanulmány, megfontolás nélkül belemerült a javitó, módositó indítványokba s szavazott felette a dolgok egyenes fonalának mellőzésével, azon tudatban, hogy a képviselőtestületnek minden szabad. Úgy látszik, hogy, ha végig tekintünk az egész vásárvám ügyen, egyedül a városi ügyész fogta fel a dolgot helyesen, de nézetét ki nem fejtvén, pártot ezzel maga körül nem alakíthatván, a többség ellenében nem is érvényesíthette véleményét. Weisz Mózses és fia kérvényét a-képviselő- testület helyesen utasitotta el, ámbár a kérvényben kifogásolt 8-ik pont megváltoztatása, illetőleg módosítása múlhatatlanul szükséges volt. De a város képviselőtestületének szemben a vásárvám bérlőkkel nem volt joga változtatásokat, vagy akár módosításokat is eszközölni a szabályrendeleten, melyet a megyei törvényhatóság is jóváhagyott. Abonyodalmat tehát épen a képviselőtestület idézte elő azzal, hogy szivérzetétől ösztönöztetve, bele- bele merült a módosítási vitákba. E vitákat szították, meg-meg újították a vásárvátn bérlők titkon és nyíltan, hogy a zavarosban halászhassanak. A képviselőtestületnek kezdettől fogva végig minden változtatási kérelmet elkellett utasítania magától, a sok húzó-vonó tanácskozás helyett módot kellett volna találnia arra, hogy a kivánt módosításra a m. minisztériumot kérje fel pl. ügyészének személyes felküldésével, vagy képviselője utján. Hol egyedül volt lehető a bérleti idő alatt a módosítás, miután a szerződésben a bérlők ennek eleve alávetették magokat. Hiszen Weisz Mózses kérvénye már úgyis odakerült, szabályzat és tarifa f’elkéretett, a városi zöld asztalnál erre fordított vitatkozás tehát üres szalma cséplés volt. Weisz Mózes a belügy minisztériumhoz felterjesztett kérvényében kiemeli, hogy a módosítás iránt a városnál már kérvényezett, melyen hn i n t - egy 200 alá i ró volt. Itt egy kicsit nagyított, mert Weisz Mózes 157-ig bizonyosan el tud ■számlálni, de remélte, hogy Budapest messze van Munkácstól, s inkább elhiszik neki, minthogy utána tudakozódjanak. A másik kérvény a város képviselőtestületéhez van intézve a tarifa 18, 19, 24 és 25-ik tételeinek megváltoztatása végett. Beadják Fuchs Mendel és társai, összesen 20-an. Harmadik kérvényt beadja Kroó Juda 17-ed magával. Ezen kérvény különösen erős hangon azt kívánja a kép-
