Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 18. 1683-1686 (Budapest, 1895)

32. fejezet: 1683-1686 - Törvények és okiratok

és rebelliót csinálták, azon deciaráit articulusban speciíicált mód és processus szerént vegyék el méltó büntetéseket jövendőbéli örökös példára, Articulus V. Pekri Lörincz nótázásárúl. Pekrovinai Pekri Lőrincz meg nem emlékezvén az Nagyságod fejedelmi gratiájáról, melyet Nagyságod természeti kegyelmességéből az feljebb elmúlt esztendőkben Béldi Pál istentelen factiójában való maga elegyítése alkalmatosságával élete s javai akkor megmarasztására neki adott volt, sőt azután is egynehány ízben alkalmatlan dolgokban elegyítvén magát, sokszor megintetett, melyre nézve ő is Nagyságodnak igen szoros reversalissal magát obligálta volt, mind azt az reversalisát, mind penig Nagyságodhoz és édes nevelte hazájához való kötelességét félretévén, hogy sok és hallatlan practikákban elegyítette magát és hogy Tökölyi Imrével, úgymint ez hazának nyilván való ellenségével és Nagyságod méltóságos házának felforgatására szemlátomást czélozó személylyel nemcsak titkon egyet értett, hanem tehetsége felett is Tökölyi gonosz szándékát letött hűti és kötelessége ellen Nagyságod méltóságos háza és édes nevelte hazája romlására promoveálta a világos napfénynél csaknem világosban előttünk innotescált, sőt maga is lelki isméretitől meggyőzettetvén, cselekedetit megvallotta: mi is azért egész országúi, három nemzetül ilyen istentelen cselekedeteiért megírt Pekri Lőrinczet unanimi voto et consensu nótában incurrált személynek pronunciáltuk és reversálisának tenora szerént Nagyságod kegyelmes dispositiója alá a megbüntetésre mind maga személyében, mind jószága iránt rekesztettük, arról emanáltatott sententialevélnek tartása szerént és másoknak rettentő példájára, ez articulusunkban Nagyságod kegyelmes consensusából béiratni végeztük örök emlékezetre. Articulus VI. Az universitas gravaminája tollálásáról. Az universitas atyafiak ő kegyelmek az Tökölyi felveretése iránt esett sok rossz szóknak hirdetéséből származott suspicio alól felszabadulásokat natióúl kívánván, decernáltátott, hogy jobb módjával való végére menetele lehessen a dolognak, az vármegyéknek és székeknek tisztei az elejekben adandó utrum szerént szorgalmatoson inquirál-