Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)

26. fejezet: 1657-1660 - Törvények és okiratok

1650. FEBR. 26 MÁRCZ. 26. 173 taliter: Mi haszna nekünk tiszteket rendelnünk, bizony jobb volna, ha az békesség felől traetálnánk. Proinde leguntur quaedam literae Rakoczianae ab Etset transmissae ac tribus tantum personis scilicet Michaeli Ládányi, Martino Bodoni et Stephano Wirginas legatis comitatus Biharriensis sonantes sub tali tenore: Lázár György uram kiküldte volt in paribus hozzánk az pacificatióról való punctomokat, de az előbbenivel közel sem egyez. Azért Várad, Kővár s a partium resignatiója sem lesz, etcetera. Hae literae plurimum movent dominos regnicolas. Immo dominus Haller Gabor alta voce refert: Ez uram ad infinitum megyen, ha mi mindent cselekedünk is, mind héába pecsét s reversálissa nálunk, hogy az erdélyi fejedelemséget magának nem vendicálja s még is mi tagadás benne? Miért palástolja? Akárki hallja, de kimondom: Mostani klmes urunknak sein adja titulussát, hanem consiliario nostro, fideli nostro írja levelében. Azért Lázár György uram által az mit ígértünk volt, arról most küldtünk assecuratiót, akár vegye s akár ne, de mi tovább nem megyünk, nálank hütlevele, ahoz többet nem ragaszthat. Interim Czontos Paal incorporatur dominis regnicolis. Post hos discursus literae supremi vezerii Turcici per Szava Mihály allatae leguntur, quae directae erant ad dom. principem Achatium Barczai, tali cum praecipua continentia, scilicet ut sua celsitudo cum Geoigio Rákóczi nullám habeat correspondentiam, alioquin et se et dulcissimam pátriám nostram ultimo subiiciet excidio, ulterius ut thesaurus in aerarium imperatoris Turcici aliquis mittatur quo citius eo melius. Item ut Rakoczium cum duobus vaivodis persequamur acriter et alacriter, alioquin bilingues, mendaces ac fallaces si reperiemur. vae nobis. Kgregia item in eisdem literis continebatur commendatio tani se ipso quam de imperatore conseripta. I)e statu tarnen nostro nostrique principis et Georgii Rákóczi pluribus verbis scriptae literae egregii Walentini Szilvassi Kapithei moderni leguntur, quae declarabant, quod ipse accersitus a supremo wezirio coram colloquia per interpretem multa habuerit inter quae vezerius et haec: Ha én meghalok is leszen fővezér, ha a császár meghal is. vagyon öcscse, a lesz a császár, de soha Rákóczynak, se nemzetségének kegyelme nem adatik. His similia plurima dixisse legebatur. Notandum hic, quod dum de eligendo magistro prothonotario fieret serino in utramque partem ill. dom. princeps denominat generös, dorn. Michaelem Ládányi, regnicolae quoque eundem approbant, qui cum sese inhabilem latinitatisque imperitum esse assereret inquit dorn. Gabriel Haller: Nem kell abban a fő deákságot nézni, hanem a jó conscientiáju embert, könnyű az stylusban való defec-