Meisner Heinrich Ottó: Ujkori oklevél- és irattan (Budapest, 1954)
Negyedik szakasz
Az uralkodói kézirat formájában megjelenő kabinet-rendeleted kezdettől fogra, bevezető szó nélkül már egészen a mai módon keltezték: "Potsdam,den 1 .April 1713" /Potsdam, 1913 április 1-én/. Azt, hogy egy irat darab kelte milyen napo t rögzitsen meg.hely ós kor szerint különfél óképpen szabályozták. Poroszországban a titkos állami kancellária /Geheime Btatskanzlei/ 1750->ben arrarnyert utasítást,hogy "a jövőben a fogalmazványt a titkos államminiszterek határozatának kelt év, vei adják ki, ne pedig azzal a keltezéssel helyettesítsék, amikor a kiadmányt készítő titkár előveszi as ügyet" /"künftighin das Konzept unter-dem Dato des Decreti derer Geheimen Etatsministers zu expedieren/,/ nicht aber dafür das Datum, wenn der espedierende Sekretär die Sache vornimmt, zu substituiren"/. Az aktákból azonban mégis kiderül, hogy éppenséggel nem mindig követték azt a parancsot, hogy az irat tervezetének megadásét, a fogalma;;ványt és a tisztázatot easr azonos időbeli neveaőre hozzák* az' iratdarab keltezése gyakran az elküldés napjával egyezik. A kabinet-reideletek után-' keltezésénél /v.ö. fent/ a miniszteri tervezet létrejötte szerinti keltezés persze egyáltalán nem volt keresztülvihető. Itt a keltezés egybeesett a királyi aláirás időpontjával, egyezve a római császárok korának szoká savai, amikor az uralkodó aláírását a jogilag egyedül fontos mozzanatnak tekintették /Bresslau II 450/« a fogalmazvány Metternich korának- osztrák államkanoelláriájában is csak a kiadmányozó hivatalban /£xpedit//lásd ott/ kapta meg a keltezését, éspedig a tisztázat elküldésének keltét. Csak ki-, vetélésen irt a hercegi államkancellár keltezést az általa foganatosított /érvényre emelt, aláirt: Vollz>mhung/ iratokra. A 20.században az az előirás van érvényben, hogy az iratot aláírásával /nevedével/ lezáró hivatalnoknak kell a napi dátumot a tervezetbe beleírnia. £ mellett azonban az iroda is beírhatja azt a napot, amelyen a tisztázatot elkésziti, ha csak nincs errené^ve valami más rendelkezés ilyenfajta megszorítás utján* "D/a um/ b/leibt/" /Keltezés marad/vagy "Tag bleibt" /Nap marad/ G/emeinsame G/eschäfts/ o/rdnun^-für die/'É/öheren Heichsbehörden/ I, B-függelók /Anhang//. . • .•' "' i. •• ••• . Bizonyos okmányoknál /álla^zerződéseknél, törvényeknél, Ítéleteknél/ fontossággal bír még életbe /hatályba/ lépésük /inkraf11reten/ időpontja is, as u.n. "íiaiályossági" dátum /das "effektive" Datum/. Törvényeknél és jogszabályodé rendeleteknél es egybeeshetik a hiyatalos.kihirdetéssi szerv /t.i, sajtószervben, hivatalos l.pban, vag:" eáetlsg hirdetményben - A fordító megjegyzése./ eszközölt közzététellel /v.c. a 65. 1../» vagy arra rá következhetik különféleképpen megszabott idő multával; devisszafelé is lehet keltezve, az elfogadás napjára vag^ Hiég korábbra /"Mit Wirkung vom" - hatállyal .... -tel kezdve/. Az illető adat - nCmcl w .-kcr_óupenséggel egy óra van megjelölve - /mint külön paragrafus/ a s^Cve.r végen van feltüntetve. Ahol nincs ilyen életbelspt^tő adat-, ott a jogszabály a közzététele napjával vagy egy későbbi, az alkc .iiain által meghatározott idő pontra válik hatályossá-, i llamgzerződá*sek rendszerint a megerősítő okmányok kicserélésének napján 1 épnek.határba./en vigeur/. íteletek jogerőssé válhatnak, a kihirdetésük révén* amennyiben ugyanis ellentik sem jogorvoslatnak sem tiltakozásnak /óvásnak,' Einspruch/ nincs helye. Általában azonban mégis csak a megtámadási határidők lejárta után "emelkednek jogerőre" /"erwachsen sie in Rechtskraft"/, amit a törvényszéki jegyző tüntet fel iratszerüleg az ítéleten külön.följegyzés formájában: "Das Urteil ist rechtskräftig seit den..." /As ítélet jogerős ....-tő^ kezdve/. Ilyen följegyzés rendesen fönt jobbra található azon a helyen, ahol egyénként a keltezés van, míg emez egybeesik az Ítélet formulájában megnevezett nappal.
