Meisner Heinrich Ottó: Ujkori oklevél- és irattan (Budapest, 1954)
Negyedik szakasz
Ítéleteket - vagy "nyilvános helyeken a célnak megfelelő táblákra függesztették kí" / M in locis publicis auf geeigneten Tafeln angebraeht"/. : A Porosz Általános Országos Törvény/das Preussische Allgemeine Landrecht/ /a Bevezetés ll,§-ában/ nyilvános kifüggesztést és a vidéki /tartományi/ hiva- talos értesítő lapban /intelligenzblatt/ vaió kivonatos közzétételt irt elő, As 1793-i "Bulletin.des lois" /törvények gyűjteménye/ mintája szerinti törvénygyűjtemények bevezetése-óta esek és mellettük még a miniszteri umi hivatalos lapok váltak bizonyos esetekben a közzététel egyedüli szer veivé, A törvény kihirdetését az államfő végzi. A kihirdetési parancs az illetékes miniszternek s&ól| a birodalomban tehát a kancellárnak. Rendesen Ott szerepel a neve a szöveg végén, de sokszor egyáltalán nincs is megem Ütve* Az ilyen esetekben, minthogy a közhirrététel elrendelése rendszerint egybeesett a szentesit ess el /lásd a 9*szám alat /egy egyetlen, külsőleg el nem különített cselekményben, a "bevezető formula" /"Einleitungsfoxmel"/ a szentesit ősre vonatkozó paranccsal /a megtorló szankciókra vonatkozó-\intézkedéssel/ együtt egyszersmind kihirdető formulának /is/ számitott/,, A wei mari korban a kettő kifejezetten c;y mondatban olvadt össze: "Der Beichstag hat das folgende Gesets beschlossen, das mit iustimmung des^Heichsrats hiermit verkündet v/ird" JL birodalmi gyűlés a következő törvényt alkotta, : mely a birodalmi tanács-/országgyűlés/ hozzájárulásával ezennel kihirdettetik./ Ez-íel szemben a két német köztársaság törvényeiben a határosat! és'kihir detési. formula ismét szót van választva: emez most, mint azelőtt, a szöveg végére kerül. Jogalkotó rendé leteket mint jogszabályokat szintén ki kell hirdetni, akárcsak a törvényeket, hogy érvén.Te emelkedjenek, éspedig ugyan* azon a hel en mint ezeket /t.i. a törvényeket/ /v.ö, G/emeinsame G/eschafts-/ p/rdnung/ der Ueichsministérien/ II, 58./» ellenben nem; kell kihird.etni ,a közigazgatási rendeleteket .'Egy ítélet kihirdetése a tárgyalás végen történik meg mgy utána eg-; héten belül, aü it 'let mintaszövegének /Urteilsformel/ 5s a-e indokoltnak fel el vasasával % ez utóbbiaknál elégséges-lényeges tarzalmuknak könlése /:/iyi,l/ P/rozess/ O/rdnung/ 310• és kpv.z• St/raf/ P/ro^ zess 0/rdnunr-/ 268/.Tervén-széki végzések et /Gerioht sbeschlusse/ is ki kell hirdeíni, hogy j ogérvénypsek legyenek.-/SPO. 329.il /.;•-.Y.g« Jlirdet'mény /Bekanntmachanr:/ . -• -y 7« Az 'itt alapul vett ölemző sémában most az elbeszélés /narra- tjo - l'expooó/ kövei késik, aeoknak a körülményeknek az előadása, amelyek okul szolgáltak- a jogi cselelmiénynek és okirati bizonyításának, megfelelően egy törvényszéki ítélet "tényállás'-ának /"Tat be stand 11 /; ez a., elbeszélés átvezet v - ' 8. a:- irat ki e.ic.iának rendel ke rés éhez /pisposit ion/ va^y' akaratnyilvánitásáhor, a:: irat azon részéhez^ amelyben egyéni jellege a formulaszén'" cifrázások'ól s .ab adón nyilvánul!, Egyéni módon nemcsak a tartalma /tár/fa - "hema./ szerint, hanem a szerint az et és mód szerint is, amiként az akara' n:ilv : ni'á3 történik, /irnig vig/anis a magasabb, rangúak irataiban a /kinyilvrínitott/ akarat parancs, tehát áispositío, .rendelkezés á szó tulaj donkáppeni értelmében, addig a rangban alacsonyabban állók irataiban in.:i* váré; /Artrág/, vélemén;*'/ Votum/ vagy kérdés /jelentésekben/ ill. ~ kérés vug" -óhaj /kérvényeiméi/ jellegét-, ölti mélára, á£yenranr,uak. az állásfoglalásukat megkéréséy /felkérés, Ersuchen/ formájába öltöztetik /ilyen a k'rés és a parancs köeö'tt a középúton haladó megkeresvén;.* -Ifequisito- • ríalsedréiben/. L n elvtani szerkezet jellemző módon mind a három esetben tigvanaz, amenre-iben ... mellőző elbeszélJűkee egy "/ergo/, als, alsó, so"val /'.ehdt, %sr tehát, ezért, minek okából/ kapcsolódik /als hefehl#n 7/ir JS * s "fc niiser untérthuni^stes iiedenken... \ als ísx aümnuen an E. Churf ^zrchlaucht unser y;enz unterthanigótes und..deműt igst.es Bitten...;
