Meisner Heinrich Ottó: Ujkori oklevél- és irattan (Budapest, 1954)
Harmadik szakasz
tásnak nevelték /a "politikai" tisztviselők feladatai a főelnöktől /Oberprasident/ a kerületi főnökig /Landrat//. Srmek megfelelően egy egyetlen központi hatóság helyéhe, amelynek részéről az emberek az összes állami feladatot észlelték /ezért sokszor államtanácsnak is hivták/, szakonkint egymástól különböző központi hatósági hivatalok egyre hosszabbá váló" sora lépett, végül egy valóságos ügyköri szétdaraboltság /"Ressortpartikula,: rismus"/, amelynek karos hatását ujabban.azzal.kísérelték meg kiegyenli- . teni, hogy az ügyeket a lehetőséghez képest a középfokú hatóságok hatás- ' körében egységesítsék* Itt a 19.század óta.hasonló folyamat ment végbe: Poroszországban pl* Stein és Hardenberg tartományi kormányait /a hadi- és koronauradalmi kamarák jogutódjait/ ugy gondolták el, mint az összes belső állami igazgatás gyújtópontjait ./Yereinigungspunkte/, ámde nemsokára elveszítik ezek egyetemes jellegüket azáltal, hogy leválnak róluk tartományi szakhatóságok: főbizottságok /a 'későbbi tartományi kulturhivatalok /művelődési hivatalok// egyháztanácsok, iskolaügyi bizottságok, adóigazgatóságok stb. /- General--komissionen /Landeskulturämter/, konzisztóriumok, Schulkollegien, Steuerditrektionen stb,/* - - . •. „• Amint a hatóságok felépítése, ugyanígy a hivatalnokok rétegeződése is három részből áll, egyszerű /alsó/ szol^lattól kezdve a középfokú hivatali állásokon keresztül emelkedve egy olyan felső rétegig, amely,modern kifejezéssel élve, a kormánytanácsosnál /Regierungsrat/ kezdődik és a miniszterben éri el a csúcspontját, A miniszter kifejezés országszerte divó központi jelentésével a francia-abszolutisztikus közigazgatási államon át megtett kerülő uton vált szokásossá Németországban, ahol hazai előnevelt /valóságos titkos államtanácsos /Wirklicher Geheimer Etatsrat/ vagy hasonlók/ kiszorította, éspedig ugy, hogy még 1848-ban voltak "titkos" /"Geheime"/ államminiszterek. Az európai diplomáciában már korábban is beszéltek miniszterekről rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter /envoyé extraordinaire et minist re plénipotentiaire/,- ügyvivő miniszter /ministre-résident/. "bedienter" /tkp. szolga/ volt annál: idején Német- . országban az általános-kifejezés a "hivatalnok í,-ra > /"Beamter"//annyi mint.: a közszolgálatban álló/;II•Frigyes ennek következtében váltakozva nevezhette magát "az állam első szolgája"-nak és "az állam első tisztviselőjén nek /"premier serviteur" és "premier magistrat de l'État"/, Az uralkodó a /herceg, fejedelem/ bizony ténylegesen is a hivatalnok-gula tiilajdonkep-> peni csúcsa; I.Frigyes Vilmos saját maga iktatta be magát "belügyminisztériumá"-nak /Generaldirektorium = porosz belügyminisztérium/ elnökévé,tehát alakszerűén is a saját pénz- és hadügyminisztere volt, mLg ama testület /itt: Kollegium/ egyes ügykörei vezetőinek szabad volt magukat ugyan"igpagatő rainiszterek"-nek /dirigierende Minister/, azonban mégis csak "helyettes elnökök"-nek ./"Vizepräsidenten"/ címeztetniök, és az elnöki szék üresen maradt ,„ Egyébként Poroszország.királya még Bismarcknak "valóságos, tényleges miniszterelnök"-ként /"wirklicher, faktischer Ministerpräsident"/ számitott. ^ • _ Nem lehetséges és nem szükséges a elmeket és hivatali elnevezéseket, amelyekben az emberek minden időkben tobzódtak, tovább figyelemmel kisérni - ebben a vonatkozásban az iratok magyarázatául a tulságig is fognak szolgálni a részletes címtárak /Adresskalender/, udvari'ós állami kezikönyvek /Hof- und Staatshandbücher/, sematizmusok stb. - de igenis szükség van még, arra, hogy rámutassunk a.különféle hivatalnoki szakokra /Beamtenkategorien//szolgálati állásokra /Diens tstellungen/ /, amelyeknek keze /"Hände"/ az -aktákon elénk.kerül, .Ezek mint.vezetők* -ügyfeldolgozók /Sachbearbeiter/ ós irodai hivatalnokok még akkor is csoportokra oszlanak,
