Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

III. A kormányzatot illető törvények

köteles viselni a bíróságot), majd 1680 májusában (XI. tc.: az 1657 óta nemesítettek is kötelesek viselni a falusbíróságot és egyéb terheket ott, ahol az azt viselni szokott szegénység megkevesedett). A további ily törvények már egyedi ügyek rendezései (1687. február-márciusi IX. tc: minthogy a Küküllő megyei Kisbún a felsőbáni határon van, az adót azokkal együtt fizesse, bírót és polgárt közösen állítsanak; 1689. november-decemberi XIII. tc: az Abrudbányára kiküldött biztosok többek között a város lakói közti egyenetlenségeket is igazítsák el; a XIV. tc: hasonló rendelkezés Marosvásárhelyről). KÖZIGAZGATÁS Áttérve most már a kizárólag közigazgatást ügyeket tárgyazó törvényhozásra, a rendészeti vonatkozásúakkal kell kezdenünk. Rendészet Egyetlen kategóriájuk tartalmaz nagyobb számú törvényt, a nyomrafelvételt tárgyazóké. Az első ilyen törvény az 1630. január-februári XXIV. tc. (a nyomot a fejedelmi jószágokban is fel kell venni); a két Rákóczi György idejében aztán csak úgy áradnak az ilyen intézkedések. Az 1634. május-júniusi XXVII. tc. az Aranyosszéken levő vlach falvakat kötelezi a nyom felvételére és kiadására (Hidas kivételével, amely ettől régtől mentes). Az 1635. május-júniusi gyűlés (VIII. tc.-ével) általánosságban mondja ki a nyomfelvétel kötelezettségét, Aranyosszéket az évre kivéve belőle azzal, hogy amennyiben továbbra is hordják oda a lopott marhát, a törvény rájuk is érvényes lesz; a szászságon levő vlach pásztorokat szintén kötelezi a nyomfelvételre. A kerített városok természetesen nem tartoznak felvenni a nyomot. A nyomfelvételt megtagadó falu fizesse meg a kárt; ahol két-három falu határa közös, a legközelebbi vegye fel a nyomot, de aztán közösen fizessék a kárt, ha kell. (Aranyosszék mentességét az 1641. április-májusi XIV. tc. megerősíti.) Az 1638. április-májusi XII. tc. a nyomfelvétel módjának bizonyos részleteit szabályozza: a károsult hivassa ki azon falu bíráját a határra, ahová a nyomot viszik, és hetedmagával esküdjék rá a nyomra egy szolgabíró (vagy más nemes) előtt; ha a falu nem veszi fel a nyomot, a káros a sedriára citáltathatja a bírót, és a főispán haladéktalanul hajtassa be a káros által vallott összeget. Az 1641. április-májusi gyűlés (a már említett XIV tc-en túl) a Székelyföldről a két román fejedelemségbe vitt