Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

II. A rendek jogait szabályozó törvények

az illető személy tevékenységéből az országra származó anyagi haszon ily elismerése - ezek a törvényhozási úton való honfiúsítás legfontosabb szempontjai. A rendi jogokat biztosító törvényalkotásnak frekventált (közel 40 ilyen tc. ismeretes), de voltaképpen annál jelentéktelenebb témája a nemesi só, illetve a székely uraknak járó só kiadása (házi szükségükre vihettek el, bizonyos taxa fejében, sót az aknákról). Nem is új jogszabályalkotásról van szó, hanem a fejedelmi korszak előtt is meglevő usus újra meg újra törvénybe iktatásáról. A RENDI TÁRSADALOM NEM KIVÁLTSÁGOS ELEMEI Fontos számunkra a renái társadalom nem kiváltságos elemei helyzetének a törvényhozási szabályozása is. Jobbágyok A jobbágyság jogállását szabályozó törvények közül elsőnek azokat említjük, amelyek a jobbágyságra vetés bizonyos módozatait szabályozták. A már más összefüggésben említett általános rendelkezéseken kívül ide számít az 1628. április-májusi VI. tc. (ez - korábbi rendelkezésre hivatkozva - úgy dönt, hogy a „bujdosó uratlan oroszok és oláhok" - az utóbbiakon itt is a vlach pásztorrétegből kiszakadt elemeket kell érteni - jobbágyságra kezesíthetők), és az ezt megerősítő 1630. január-februári XXV. tc. Külön kellett szabályozni a jobbágyságra kötést 1659 elején, amikor a török sarc fizetési kötelezettsége miatt megnőtt adót bizonyos szabad elemek már képtelenek voltak fizetni, és az adó fejében jobbágyságra adták magukat. Az 1659. február-márciusi V. tc. szerint azok a székely lófők, darabontok stb., akik az adót nem tudják kifizetni, annak összegéig lekötelezhették magukat, a tisztek azonban vegyék az ilyeneket lajstromba, és mielőbbi felszabadulásukra kellett kényszerítsék őket - más címen pedig tilos volt köztük a jobbágyságra kötelezés. Az uralmi válság lezártával viszont - éppen a zavarok éveiben - a jobbágyságból kiemelkedettek egy részét vetik vissza a jobbágyi állapotra: az 1667. január-februári XXX. tc. úgy intézkedik, hogy a válságos időkben puskásnak álltak felülvizsgálandók, és a puskási szolgálatra alkalmatlanokat újra jobbágyként kell kezelni. Az 1657 óta a fiscalis jószágokban nemességet szerzettekre