Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

II. A rendek jogait szabályozó törvények

Patakra stb. Több törvény fogalmazza meg a nemesnek azt a jogát, hogy nem köteles tisztséget viselni. Az első az 1630. január-februári XXI. tc. (nemest ne kényszerítsenek fejedelmi szolgálatra) a Bethlen Gábor halála utáni rendi tiltakozás terméke. A következő, az 1649. január-februári XI. tc. (ez csak számadó tisztségek viselésétől mentesíti a nemességet - az kevéssé értvén az ilyen feladatok ellátásához, az anyagi felelősségtől is rettegvén) a másik nagy uralkodó távozása utáni rendi fellélegzés következménye. Apafi első évtizedében viszont már arra kell törvényt hozatni, hogy nemesembert ne lehessen falubíróságra kényszeríteni (1668. január-februári XV. tc). Az uralmi válság éveiben kerül többször is a törvényhozás elé a nemesi salvus conductus jogának ügye. AII. Rákóczi Györgyöt másodjára is visszaverő 1659. szeptember-októberi országgyűlés VII. tc-ében változhatatlan tc-be iktatja többek között a salvus conductus jogát is. A II. Rákóczi György halála után tartott 1660. júliusi gyűlés viszont XXIX. tc-ével általánosságban semmivé nyilvánítja az 1659. szeptember-októberi törvényeket (azt a gyűlést „fegyver alatt lött conventiculum"-nak deklarálva), és az örökös törvénycikkből is csak annyi marad, hogy a salvus conductus ügyéről törvényt kell hozni. Arra azonban már csak a válságból való kibontakozás kezdetén, 1662 márciusában kerül sor, hogy Apafi (a VII. tc-ben) legalább ígéretet tegyen liber passus engedélyezésére. A nemes bíráskodási mentességeivel kevesebbet kellett foglalkoznia a törvényhozásnak, azok korábbról szálltak át a fejedelmi korszakra, és inkább csak megerősítésükről volt szó, mint az 1630. január-februári II. tc esetében (ez eltörli a netán meglevő olyan törvényeket, amelyek szerint nemes ítélet előtt elfogható, és ily elfogatás esetére a rendeket felmenti hűségesküjük alól). A másik ilyen törvény az 1609. április-májusi XVIII. tc; aszerint a nemes csak illetékes bírája előtt tartozik törvényt állni. Különleges nemesi szabadságot véd az 1671. őszi rendi zsörtölődés termékeképp létrejött 1671. november-decemberi XIV. tc; ez eltörli a nemesi szabadság ellen kényszerből lett reversalisokat, a jövőre nézve is (csak a tisztükbe reversalisszal beállítható számadó szolgák, adósok, pogány rabságból mások pénzén szabadult rabok vagy a büntetés enyhítéséért reversalist adó elítéltek esetében hagyva fenn ezeket). További különleges esetet szabályoz az 1588. decemberi XLI. tc. az olyan szegény nemeseknek, akik birtokukban élnek, de okleveleik nincsenek róla, háborítatlan birtoklást biztosít, és a birtokról oklevél adását írja elő. Több törvény tárgya, a legkülönbözőbb időszakokból, a nemességnek vész esetén városokba, várakba való befogadása (a másutt már ismertetett, általánosabb jellcgűeken kí-