Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

II. A rendek jogait szabályozó törvények

között fejedelmi rendelet nélkül szekéradást, vendéglést senki sem követelhet) és az ezt megerősítő 1585. szeptemberi XII. tc, a szászföldi ingyen élődést, szállásolást eltiltó 1591. novemberi XXII. tc, az előbbieket lényegében ismétlő 1599. márciusi XXVIII. tc. (a szászságon csak a fejedelmi rendelettel járók követelhetnek gazdálkodást, ló és szekér adását). Egy fél esztendő múlva, az 1599. novemberi országgyűlésen már Mihai Viteazullal erősíttethetik meg a náluk ingyen szállásolást eltiltó rendelkezést. Az 1601. január-februári országgyűlés XXI. tc-e pedig azt mondja ki, hogy a szászságon csak a fejedelmi postamester cédulájával rendelkezőknek adjanak fogatot. Végül az 1630. januárfebruári LXVIII. tc. a fejedelmet gátolja meg abban, hogy lovait a szászságon tartsa. Erdély többi nemzetiségei ekkor ismeretes módon nem alkotnak külön natiókat, jogállásukat tehát általában nem szabályozzák külön. Csak az 1653. január-márciusi V. tc-et tekinthetjük e téren némileg kivételnek, az „olah nemzet", a vlachjogúak jogállásáról utalásszerűén (a göröghitűek ünnepein való munkálkodás kapcsán): az „oláh nemzet" „propter bonum publicum admittáltatott ez hazában". A tc további szövege a vlachjogúak „állapotjának alacson voltá"-ról beszél. AZ EGYES RENDEK JOGAI Az előbbieknél részletesebben, bővebben szólhatunk az egyes rendek jogait szabályozó törvényalkotásról. Ez esetben az egyes natiókat átvágó szelvényeket mutatunk be, tehát a tulajdonképpeni általános rendi tagolódás szerint haladunk - amennyire erre mód van. A nemesség jogállása A legnagyobb arányú törvényalkotó aktivitást a nemesség jogállása rögzítésének szándéka váltotta ki. A nemesség megszerzése, az arma/ispublikálása, a nemességről való prodnetio, a nemesi mentességek és jogok kérdése gyakran felmerült a törvényalkotás során. Ezen belül is a nemesség megszerzésére, illetve a jogos megszerzés bizonyítására vonatkozó törvények csoportja a legnagyobb. A nemesítés feltételei már a korszak első évtizedeiben törvényalkotás tárgyai. Szökött jobbágyok nem nemesíthetők- mondja ki az 1581. májusi V. tc. Ezzel részben egyező kérdést szabályoz az 1588. decemberi XXXIII. tc. (a fejedelem jobbágyot nem nemesíthet földesura tudtán és akaratán kívül). Ugyanezt a témát vá-