Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

V. A törvényhozás folyamata

(közvetlenül vagy közvetve). A bírói szervezet fenntartását a fejedelem látja el, a bíráskodás felső' fokon az ő kezébe (ill. táblájáéba) fut össze, a hatalom kérdését érintő' büntetőjogi ügyek szabályozásában az ő érde­kei a döntőek. Mindehhez jegyezzük meg: a fejedelmi hatalom túlsúlya általában véve persze relatív dolog; attól függ, hogy kivel áll szemben ez a hata­lom. Nos, erről az erdélyi rendiségről, amelynek viszonylagos gyenge­ségéről a fejedelmi hatalommal szemben az imént fejtettük ki néze­teinket, nem állíthatnánk, hogy abszolút értelemben is gyenge. Ez a rendiség háromszorosan is szervezett. Szervezi elsősorban (bár nem legerősebben) a rendiség általános elve, az azonos jogállású társada­lomelemek rendbe tömörülése. A 16-17. századi Erdélyben azonban erősebb ennél az elvnél egy másfajta azonosságé: a natióké. Egy-egy natiőt sem a nyelvi hovatartozás fogja elsősorban össze (a magyar és székely natio zöme egyaránt magyar anyanyelvű, a magyarba azonban beletartoznak a román nemesek is; csak a szászoknál határozottabb a nyelvi és natiohatár egybeesése - bár ekkor már jelentős szász szórvá­nyok vannak a magyar natio területén), hanem a jogállás azonossága. Ez a jogállás azonban ekkor már elsősorban territoriális, nem elsősor­ban a társadalmi helyzetnek megfelelő. Ismételjük: ez a szervező elv a 16-17. századi Erdélyben erősebb a rendiség általános szervező elvé­nél. A harmadik elv, a 4 recepta religióé, természetesen mindkét másik elvet keresztezi - csak a szász önkormányzat és az evangélikus vallás határa esik többé-kevésbé egybe a felekezeti rendszer határozottabb kialakulása óta. Ilyen szervezett rendiséggel áll szemben a fejedelmi hatalom - méghozzá olyan erőkkel, akik közül a magyar natióhoz tarto­zó nagyurak néha több törvényhatóság s egész végvonalszakaszok fegyveres erejével, a székelyek katonáskodó elemek tízezreivel ren­delkeznek, a szászok pedig jól megerősített városokkal (s még falvaik egy részében is erősségekkel) és pénzzel zsoldosok fogadására. S eb­ben a helyzetben kell azt tapasztalnunk, hogy a rendek a hatalom leg­fontosabb területeit nem tudják meghódítani. Végül egy megjegyzést: azt, hogy az igen terjedelmes törvényanyag összetevőit egészükben törvényeknek tarthatjuk-e, vagy jó részükkel kapcsolatban helyesebb lenne a „végzés" terminus használata, hiszen jelentéktelen súlyú (esetleg egészen helyi érdekű) vagy ad hoc szabá­lyozásról van szó, itt nem tartottuk szükségesnek vizsgálni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom