Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

V. A törvényhozás folyamata

betartására kötelezik az országot, felhatalmazást adnak a limitatio kidolgozására (illetve kidolgoztatására) a fejedelemnek és tanácsának, biztosoknak, helyi igazgatási szerveknek. A szabályozás munkája tehát lényegében nem a rendeké, a limitatiók betartásának ellenőrzését is a fejedelem vagy a helyi hatóságok látják el. A mértékügyi törvények is lényegében csak visszaélések elleni védekezésre szolgálnak (kialakult szokások, mértékek megerősítésével). A pénz értékét meghatározó törvények zöme Bethlen Gábor-kori, jórészt fejedelmi propositióra jött létre (egyébként is a fejedelem politikájának függvényei). A belső vámokról hozott törvények közt néhány általános rendelkezést találunk (azokban is szerepel azonban a fejedelmi engedélyhez, kiváltsághoz kötés), néhány intézkedést a vámok felülvizsgálatára-a zöme azonban nemesi (és más) mentességek rögzítése és egyedi ügyek rendezése. A kiviteli és behozatali tilalmakat, illetve korlátozásokat tartalmazó törvények közül a koraiak néhány árucikk tilalmának variálásai, csak a Báthory-kor bizonyos premerkantilista kísérletei (elsősorban az 1571. november-decemberi XXXI. tc.) jelentenek érdekességet e téren. Bethlen Gábor uralmának egy jó évtizedében (1618 és 1628 tavasza közt) csak a pénz- és nemesfémkivitelt tiltják el törvények (a fejedelem gazdaságpolitikájának függvényeként). I. Rákóczi György uralmának nagyobb részében egyáltalán nem hoznak ilyen törvényeket, II. Rákóczi György alatt 1651 tavasza után nem, Apafi alatt is ritkán (s ez utóbbiaknak majd fele a dohánybehozatalt tilalmazza). Rendi külkereskedelmi politikáról nem beszélhetünk hát (legfeljebb bizonyos kísérleteiről a Báthory-korban). A fejedelmi monopóliumokról hozott törvények már tárgyuknál fogva sem rendi termékek. A Báthoryak alatt becikkelyezésekről van szó, Bethlen Gábor korában csak egy érintésükről, a Rákócziak idején becikkelyezésekről és alkudozásokról, Apafi alatt pedig a monopólium fenntartásáról szóló utalásról. A többi kereskedelmi tárgyú törvény közül csak a szabad kereskedelem elvének a rendi előretörések idején újra s újra kimondásai a jelentősek - hatékonyságuk azonban ismeretes. Nem jelentős a hitelügyi törvényhozás sem. Az iskolaügyi törvények közül az egyik jelentős, az 1556. november-decemberi (iskolák létesítése, elsősorban Kolozsvárott és Marosvásárhelyen) a reformáció nagy előretörésének terméke. Ezt azonban már a fejedelmi intézkedésekért szavazott köszönetek vagy a fejedelmeket noszogató határozatok követik. A Bethlen Gábor-kori nagy jelentőségű törvények közül az 1622. májusi VI. tc. köszönet az akadémiát létrehozó fejedelmi intézkedésért (s annak támogatására egy pusztakolostor kijelölése az akadémia helyéül). Az az év szeptember-októberi I. tc. a fejedelem által alapított akadémia védelmét szol-