Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

V. A törvényhozás folyamata

Összegzés Ahogyan ígértük: teljes részletességgel mutattuk be a tárgyikig rend­szerezett törvényanyagot. Itt röviden összefoglaljuk az olvasók elé tárt elemzés eredményét* A fejedelmi (és gubernatori, helytartói) jogkör szabályozásai általános­ságok, körük a hatalmi helyzet szerint változik. S melyik fejedelem tar­totta be conditióit? Aki tehette, áthágta az alapmegkötést, a libera electióra vonatkozót (Báthory István, Kristóf; Bocskai is megtette, szándékát az 1607 eleji hatalmi helyzetben az erdélyi rendek meg tud­ták akadályozni; Bethlen, a két Rákóczi György, Apafi egyaránt megvá­lasztatja utódját). A fejedelmi tanács hatalma jelentős fejedelmek ide­jén vajmi kevés volt. Még az oly általánosan (és csak részben alappal) lebecsült Apafi is el tudta érni azt, hogy politikájának éppen legkénye­sebb részében, Habsburg-ellenes külpolitikájában, függetleníteni tud­ta magát a tanács egészétől, csak néhány tanácsúr (a leghatalmasabbak) véleményét kérte ki ez ügyekben, nem is beszélve arról, hogy az or­szággyűlésnek aztán éppen nem engedett beleszólást külpolitikájába (gondoljunk az 1672. októberi gyűlésre). Az ország területi épségének védelmét maga Bethlen Gábor tartotta kevésbé fontosnak az ország egésze megmaradásánál (Lippa átadása!). A tisztségekre elsősorban ha­zafiak alkalmazása is ingatag elv. Ha a conditiók egyáltalán szólnak is kincstartói tisztségről, az kérészéletű vagy formális. A rendek jogait általánosságban szabályzó törvények közül az uniótör­vények ereje ismét kétséges valami. Az első uniótörvény, az 1607. febru­* Trócsányi Zsolt kézirata itt szakadt felbe. Az összegzést azonban elvégezte egy korábbi munkájában, ahol röviden áttekintette a feldolgozott törvények tartalmi ele­meinek összevetéséből eredő következtetéseit. Innen illesztettük a munka végérc le­zárásul ezt a fejezetet. Trócsányi Zsolt: Az Erdélyi Fejedelemség korának országgyűlései. Adalék az Erdélyi rendiség történetéhez. Budapest 1976, Akadémiai Kiadó, 142-153. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom