Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

V. A törvényhozás folyamata

az ingyen gazdálkodás eltiltásáról (egy évre szánták, „azután mit kellessék elkövetnünk, megtanít az üdő"), az 1673. november- decemberi XII. tc. a pénzverés új rendjéről (a következő országgyűlésig) és végül a gyilkosság és más súlyos bűncselekmények ügyében brevis processust rendelő 1689. július-augusztusi II. tc. A valóságban persze (erről a törvények részletes elemzése mindenkit meggyőzhetett) egyegy nem időlegesnek szánt törvény érvénye még ezeknél is rövidebb volt. Az csak egy ismert esetben történt meg, hogy törvényt időlegesen publikálatlanul hagytak: az 1633. április-májusi gyűlés hűségesküt rendel a fejedelemnek, és hittel kötelezi hozzá a fiscalis várak birtokosait és őrségeit is - a törvényt azonban csak az 1635. május-júniusi XIX. tc.-el publikálják. Szóljunk röviden az országgyűlések szerepéről a törvénytárak szerkesztésében. Bethlen Gábor perjogi kódexét az országgyűlés csak becikkelyezi. Ugyanúgy nincs aktív szerepe a rendeknek I. Rákóczi György törvénytárterveivel kapcsolatban: az 1635. május-júniusi XVIII. tc. csak köszönetet mond a fejedelemnek ily szándékáért, és felhatalmazza az 1540 óta hozott törvények egybegyűjtésére és a következőországgyűlés elé terjesztésére, hogy majd az szerkesszen ezekből törvénykönyvet. A szerkesztési munka akkor bizonnyal Bethlen István trónkövetelése miatt akadt el - és a törvénykönyv kidolgozására csak II. Rákóczi György alatt került sor. Az Approbatae és Compilata kidolgozásáról külön fejezetben szólunk. Még egy jelenségről tegyünk itt említést: egyes országgyűlések törvényeinek általános felülvizsgálatáról vagy törléséró'l. Arról részletesen szólottunk a maga helyén: hogy törlik a rendek törvényekkel egyes uralkodók adományait (vagy azoknak csak egy meghatározott részét). A második nagy uralmi válság idején azonban néhány esetben az is megtörténik, hogy országgyűlésen egész törvényanyagáról hoznak ilyen megsemmisítő vagy legalábbis felülvizsgálatot előíró rendelkezést. Az 1659. május-júniusi gyűlés (XXIII. tc.-ével) az 1657. januári viski országgyűlés törvényeit semmisíti meg (arra hivatkozva, hogy az nem törvényesen összehívott országgyűlés volt, csak a hadban jelen levő, alkalmilag összehívott személyek gyülekezete) II. Rákóczi György lengyel hadjáratát helyeslő előszavával együtt (amelyet az 1659. évi törvényszöveg szerint Barcsai mint helytartó rendeletére Rákóczi praefectusa jelenlétében az egyik gyulafehérvári requisitor fogalmazott). Itt a felelősségelhárítás szempontja dominált. Az 1660. júliusi