Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

V. A törvényhozás folyamata

Bocskai halála után törvénnyel érvénytelenítik végrendeletét (1607. júniusi II. tc). Báthory Gábor szász politikájának rendi nyugtázásai az 1610. decemberi országgyűlés mind az öt tc-e Szeben új helyzetéről és az 1613. májusi III. tc. (a fejedelem és Brassó egyezségének becikkelyezése). A Bethlen Gábor-korszak e tekintetben üresebb. Fontosabb ilyen intézkedésnek csak az 1613. októberi V. tc számít a Báthory-pártiak visszahívásáról és az 1614. február-márciusi XXXVIII. tc. a székelyek által Brassóvidékről, illetve fordítva elvitt jószágok megadásáról. Annál nagyobb az ily jellegű törvény termés 1630/1631-ből. Az 1630. január-februári gyűlés még csak a fejedelemasszonynak a Bethlen Gábor által végrendeletileg az országnak hagyottakról tett rendelkezéseit veszi tudomásul (IV. tc.) és egy személynek, illetve a váradi hegyen szőllejüket vesztett szőlőbirtokosoknak kártérítésre tett ígéretét cikkelyezi be (XXXIX., illetve XLII. tc); az 1630. júliusi országgyűlés négy törvényéből azonban kettő szól a fejedelemasszony és a gubernátor közti ellentétek rendezéséről (a másik kettő conditióik új megfogalmazása). Az 1630. szeptember-októberi III. tc. Bethlen Istvánt, Rákóczi György Váradra szállására tekintettel, feljogosítja a Bethlen Gábor által az országra hagyottakhoz nyúlásra is. A záróakkord az 1631. június-júliusi V. tc: a fejedelem kártérítést ígérve azoknak, akik az 1630. őszi hadjáratkor gabonájukban kárt szenvedtek, illetve akik magánosok és ekkor a másokéhoz nyúltak, azok tartozzanak ezt megadni. I. Rákóczi György korának fontosabb ilyen törvényei: az 1633. április-májusi gyűlés 2 tc-e Zólyomi Dávid ellen (XLI. tc: Székelyhíd tisztjei és őrsége esküdjenek fel a fejedelemre; ha Zólyomi akadályozná ezt, veszítse el a várbeli részét és az ahhoz tartozó jószágokat; XLII. tc: az 1633-ben Zólyomi által erővel elfoglalt jószágok visszaadandók); Bethlen István 1636. évi akciójának törvénykövetkezményei (az 1636. februári gyűlés mind a 7 tc-e a Bethlen Istvánék elleni intézkedésekről és a fejedelem felkészüléséhez, a portára küldéshez szükséges adóról, az 1636. május-júniusi gyűlés valamennyi - 18 - tc-e a Bethlen-akció elleni lépésekről, illetve a neki tett ígéretekről, az 1637. márciusi I. tc. az atnámé sürgetéséről és a III. tc a Bethlen István és fia elleni 1636. februári I. tc. törléséről; és az akciónak mintegy utórezgéseként az 1637. októberi részgyűlés végzése a török adó nem emeléséről és Székely Mózes, valamint portai menekülttársai kiadásának követeléséről; a Partium sérelmeinek ügyében (ezek lesznek a közvetlen jogcímek Rákóczi magyarországi támadására) hozott 1641. április-májusi IX. és 1643. április-májusi XXVI. tc