Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

V. A törvényhozás folyamata

így szabályozó jellege nem volt, vagy legfellebb időlegesen, vagy amelyekben teljesen egyedi ügyekben hozott döntéseket stb. Ezek teljes, taxatív ismertetésétől már eltekinthetünk; jellegük jellemzésére szolgáljon az alábbi bő válogatás. Az 1542. márciusi gyűlés törvénnyel jelöl ki személyeket Izabella Erdélybe kísérésére. Az ez év decemberi törvény Török Bálint és Maylád István kiszabadítását ajánlja Izabella gondjaiba (kész lévén minden lehető anyagi áldozatra is e célra). Az 1548. májusi VII. tc. havasalföldi boérok Erdélyben levő javainak felkutatásáról intézkedik, az az év szeptemberi törvény pedig arról, hogy menekült boérokat senki se tartson birtokain, és pártjukat se fogja. Két ilyen törvényt hoz az 1549. decemberi országgyűlés: az V. tc.-et a Fráter Györgynek való engedelmességről és a szomszéd országokkal való jó viszonyról, az elvek alapján a két román fejedelemségből Erdélybe menekült boéroknak a határszélről való fellebbezéséről, a moldvai fejedelemfi körül szerepet játszók és tumultust indítani akarók elleni vizsgálatról és büntetésük Fráter Györgyre bízásáról, a hírhordók (Csáky Mihály esperes, kanonok, a későbbi kancellár) és az ország szabadsága ellenére zsoldosokat fogadók (Horváth Mihály) perbe fogásáról; a XIV. tc.-et elsősorban Petrovics Péter helyzetéről (Izabella beszélje rá a kolozsvári országgyűlésen való részvételre). Az 1550. februári országgyűlés I. tc-e Fráter György és Petrovics Péter közt kíván radikális eszközökkel békét teremteni (a portai adón kívül mást nem ígérve sem Izabellának, sem Fráter Györgynek, míg a békesség létre nem jön). Az 1551. februári országgyűlés Fráter Györgyhöz küldet követeket az „impérium Germa- nicum" hírlett Erdélybe hozása ellen tiltakozásra és a helytartó (sereg nélkül) Erdélybe hívására, és a Petrovics és Karánsebes közti viszály ellátását sürgeti. 1556-1557-es országgyűlések sűrűn hoznak intézkedéseket az uralmi fordulat kapcsán: az 1556. márciusi gyűlés hoz törvényt János Zsigmond visszavételére és Petrovics Péter helytartóságára; az áprilisi a Petroviccsal bejött román segédhadak legnagyobb részének hazaküldésére, hűségeskü letételére Izabellának és János Zsigmondnak és az uralkodók Erdélybe visszahozatalára, a magyarországi részek megtartására; az augusztusi az elfogott erdélyiek szabadon bocsátására; a november-decemberi Izabella és fia közös regnálására és a még fel nem esküdöttek felesküvésére, az 1557. februári I. Ferdinánd alattvalóinak a Szászföldön található javai lefoglalására. A továbbiakban is jórészt olyan intézkedéseket találunk e törvények sorában, mint a havasalföldi trónkövetelő kénytelen kiadása a töröknek (1558. március-áprilisi törvény), Perényi Ferenc kiszabadításának sürgetése (az év júniusi törvény); a másik párton szolgáló erdélyiek határ-